Nemsoká kapható A Jordán-sztori

Publikálás dátuma
2017.05.26. 07:47

A Jordán-sztori – Egy színházi JELENSÉG címmel a Kossuth Kiadónál jelenik meg munkatársunk, Balogh Gyula interjúkötete. 

Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgató-választás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok mesélnek. A kötet bemutatója, a POSZT keretében Pécsett, június 15-én 16 órától a Király utcai Cooltour Caféban lesz. 

Szerző

Nők, a rezsim tenyészállatai

Publikálás dátuma
2017.05.26. 07:46
Margaret Atwood regénye 22 év alatt egyszer sem veszített aktualitásából. FOTÓ: HBO
“Ha a fürdővíz fokozatosan melegszik, megfövünk, mire észbe kapunk” - azaz egyik totalitárius rendszer sem jön létre egyik pillanatról a másikra. Ez a legfontosabb üzenete Margaret Atwood feminista antiutópiájának és a belőle készült sorozatnak, A szolgálólány meséjének.

Atwood visszautasította, hogy műve prófécia lenne, hiszen semmi olyat nem írt bele, ami ne történt volna már meg. A születésszám csökkenése, az abortusz kérdése és a nők jogai most is forró témák, így nem meglepő, hogy sokan a jövőt látták bele a rendkívül nyomasztó sorozatba.

A legtöbb nő meddő a nukleáris szennyezések miatt Gileád Köztársaságban, a mai USA egy részén. Az ultrakonzervatív, férfiak irányította rezsim a termékeny nőket elkülöníti, majd a parancsnokok házaiba küldi, hogy egy vallásos rituálé keretében megerőszakolják őket. Ők, a szolgálólányok szülnek a feleségek helyett. Nevüket és jogaikat vesztett tenyészállatok lesznek, akik felügyeletét, nevelését és brutális büntetését nőkre bízzák - erről szól röviden A szolgálólány meséje.

2017, Donald Trump Amerikája: az abortuszellenes intézkedések ellen tüntető nők a szolgálólányok bordó ruhájában, fehér főkötőjében vonulnak. A regény 1985-ben született, alapmű a feminista disztópiák között. Többször kiadták már magyarul is, legutóbb a Jelenkor, a könyvből létrejött sorozat bombasiker. Lett belőle film, opera, balett, most készül a képregény. Sokak szerint aktuálisabb, mint valaha. A disztópia ugyan negatív jövőképet jelent, mindig az adott mű korának problémáira reflektál. A 80-as években az amerikai politika konzervatív fordulata miatt félelmek kifejezéseként értelmezték a regényt. Atwood akkor visszautasította, hogy prófécia lenne, hiszen semmi olyat nem írt bele, ami ne történt volna már meg. A születésszám csökkenése, az abortusz kérdése és a nők jogai most is forró témák, így nem meglepő, hogy sokan a jövőt látták bele a rendkívül nyomasztó sorozatba.

Magyarországon a gender studies támadások tárgya, nem beszélve a feminizmus szóról. Maga a stáb sem nevezte feministának a sorozatot, szerintük ha a nők jogai emberi jogok, akkor a sorozat is inkább az emberi jogokról szól. Ráadásul adható egy olyan értelmezés is, hogy az apolitikusság az igazi kérdés a történetben, aminek eredménye egy végletekig elnyomó társadalom. A sorozat feminista jellegével is vannak problémák: kérdés, mennyiben feleltethető meg a feminista perspektívának egy olyan sorozat, amely mégiscsak azzal “szórakoztat”, hogy nőket kínoznak, ráadásul mindezt képileg szépen. És míg a könyvben a főszereplő Offerd (magyarul Fredé) parancsnoka egy pocakos öreg úr, a sorozatban egy vonzó férfi. Amitől a nemi erőszak ténye nem változik, de a két szereplő között működik a szexuális dinamika.

Miközben van passzív ellenállás a szolgálólányok között, a baj már megtörtént, a nyelvben is. Offred a hatalom nyelvi formuláit alkalmazza, magában viszont mást gondol, beszólogat, káromkodik. Végül is nem mondja ki, amit gondol. A történet szépen mutatja, hogyan lehet belecsúszni a diktatúrába, hogyan válik az abnormális a résztvevők által normálissá. A szolgálólány meséje figyelmeztetés: nem szabad bűnrészességet vállalni egy olyan politikában, ami egy nagyobb jó érdekében jogoktól foszt meg, és állattá tesz embereket, hogy már ne kelljen velük emberként bánni.

Info: A sorozat részeit az HBO Go-n lehet megnézni

Szerző

Gemenc: mesebeli történet

Publikálás dátuma
2017.05.26. 07:46
Bravúros felvételeken a szarvasok.
Természet a vásznon Drónok lesték ki a fekete gólyák szerelmi életét az önerőből készült Gemenc – Árterek világa című lélegzetelállítóan látványos filmben.

Mindössze egyetlen óra, de mintha az élet vizében mártózna meg az ember lelke az Olma Frigyes és barátai lelkesedéséből született gemenci film láttán. Amatőrként fogtak hozzá hat éve, hogy lefilmezzék az egyedülállónak számító ártéri erdő flóráját és faunáját. Mesebeli a történetük. Olma a 250 forgatási napra derék könyvvizsgálóból természetfilm-rendezővé avanzsált, civil barátaival saját erőből dolgoztak éveken át. Hogy igazi film legyen az eredmény, ahhoz végül külső támogató, a Pannónia Entertainment forgalmazó gáláns segítsége kellett. Ami megszületett, rászolgált, hogy ott legyen az ezekben a napokban zajló gödöllői természetfilm fesztiválon.

A profi módon összerakott film sokféle állat életét kíséri végig a tavasz kezdetétől a tél kezdetéig, de főszereplői mégis a fiókákat nevelő feketególya pár, a tűnődő hangulatú szarvas család, meg a virgonc vaddisznók hordája. Bravúrosak az ellesett felvételek. A drónok máshogy ki nem leshető titkokat mutatnak a gólyapár házasságáról, míg a víz alatti felvételeken még halászó vadmalacot is látunk. Külön erény, hogy a narrátor szöveg nem kotnyeleskedik, hanem eleven és hangulatos.

Infó: Gemenc – Árterek világa, Rendezte: Olm Frigyes, Forgalmaszza: Pannónia Entertainment

Szerző
Témák
film Gemenc