Európai Magyarország

Meghalni Orbán Viktorért vagy élni Magyarországért. Ez a 2018-as választás és második rendszerváltás tétje. Európai Magyarország vagy ázsiai orosz kormányzóság: ez a magyar függetlenség tétje. Nemzeti, faji, vallási, osztály- és Európa-ellenes háború vagy társadalmi kiegyezés, együttműködés és béke: ez biztonságunk és rendünk tétje. Társadalmi igazságtalanság, megalázó szegénység, gőgös úrhatnámság vagy igazságosság, szolidaritás, emberség és egyenrangúság: ez társadalmi felemelkedésünk tétje. Felzárkózás vagy leszakadás, bezárkózás vagy nyitás, tudatlanság és barbár butaság vagy világszintű tudás és autonóm polgárrá nevelés: ez az élhető és magára büszke Magyarország tétje. Személyi tekintélyével és illiberalizmusával hivalkodó hatalom vagy parlamentáris jogállam: ez a magyar demokrácia tétje. Állami szintű korrupció, jövőfelélés, hozzá nem értés vagy feddhetetlen és ellenőrzött tisztesség, hiteles kormányzóképesség: ez a jövőbeli kormányzás tétje.

Más országot kell akarnunk: európai Magyarországot. Más magyarok vagyunk: európai magyarok. Nekünk Budapest és nem Felcsút a fővárosunk, nekünk egyetemeink és munkahelyeink vannak, nem stadionjaink és udvarházaink, mi Brüsszelbe és Londonba vágyunk, nem Moszkvába és Magadanba. Nem akarjuk, hogy a Nyugat határa ismét a Lajtánál húzódjon. Nem szeretjük a harcot és az erőszakot, a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot. Nyugalmat és békét, biztonságot és kiszámíthatóságot szeretnénk. Nem akarunk és nem is fogunk félni. Mi Európával, a szomszéd népekkel, a háborúból menekültekkel, a magyarországi szegényekkel, a másként gondolkodókkal nem háborúzni, megbékélni akarunk. Emberi életet Boldván vagy Igalon, hogy az ott született gyerek megérhesse azt az időt, amit a Rózsadombon született. Egy európai Magyarország fölemelkedése nem egyesek, hanem az egész, az egységesülő magyar társadalom felemelkedését jelenti.

Ki győz Európában?

A Brexit és Trump megválasztása óta valamennyi elnök- és parlamenti választás európai választás is egyben. A nemzetállami választásokon is döntenek a választók arról, hogy országukban és Európában EU-integrációs, nyitó, liberális parlamenti demokratikus rendszer lesz-e, vagy EU-ellenes, bezárkózó, szuverenista, illiberális, populista, nacionalista rendszer. 2016 végén, 2017 elején még rémisztő kilátás volt arra, hogy a nacionalista-populista hullám elsodorja Európát. Az EU a szétesés küszöbére jutott, fennállt a nemzetállamokra hullás veszélye. Elképzelhető volt egy Trump-Putyin paktum, amely nagyhatalmi alapon újra felosztja Európát, és Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe sorolja. Lejár a parlamentáris demokráciák órája, és autoriter politikai, protekcionista gazdasági és nacionalista szellemű rezsimekké válnak az európai országok. Orbán e megoldás híveként elhitette magával és párttársaival, hogy az ő illiberális demokráciája lesz a példa Európában, és a kicsiny Magyarország lesz a révkalauz, amely az amerikai és az orosz anyahajókat az új világ kikötőjébe kalauzolja.

Ám 2017 tavaszán a nacionalista-populista hullám nem tört át se Hollandiában, se Franciaországban, és remélhető, hogy a szeptemberi, a földrész sorsát leginkább eldöntő német választásokon is Európa-barát döntés születik. Nem jött létre egy Trump-Putyin megállapodás, és a háborús kockázatok Európa keleti feléről Ázsia felé tolódtak el. De kiderült, mennyire törékenyek a globális világ, és ezen belül Európa politikai, gazdasági és társadalmi szerkezetei, és ezek reformjai nélkül bármikor összeroppanhatnak. A választások utáni német-francia politikai vezetésű EU-ban remélhetőleg meglesz a szándék az integráció elmélyítésére, és az illiberális/autokrata országok politikai változásának támogatására. Ha nem, akkor ezen országokat, köztük hazánkat második, harmadik rangú „európai sebességbe” sorolják. Biztonsági szempontból pedig Amerikával együtt megerősítik a NATO-t és annak Oroszországgal szembeni visszatartó funkcióját.

Feltételezésem szerint, az EU különböző intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) és nagyhatalmainak vezetői 2017 őszétől világossá fogják tenni a magyar választók előtt, mire számíthatnak, mivel szankcionálják, ha az orbáni „Állítsuk meg Brüsszelt” politikát követik. Kizárás az Európai Néppártból, a biztonsági rendszerből, a Kohéziós Alapból, s végül a szavazati jog megvonása. Amerika és a NATO pedig meg fogják vizsgálni az orosz behatolást a magyar rendszerekbe. Ha az európai vezetők a magyar választást európai választásnak is tekintik, és annak fogják tekinteni, akkor politikai és anyagi támogatást nyújtanak egy Európa-párti demokratikus ellenzéknek. A magyar választó 2018 tavaszán arról dönt: Magyarország visszakerül az európai fő áramlatba, vagy tartósan kiszorul. Orbán harmadszori megválasztása a világ előtt végleg leírja a magyar választókat és Magyarországot.

2018-as rendszerváltás

Az 1989-2010-es parlamentáris demokrácia, jogállamiság, piacgazdaság és az Európa, a Nyugat felé tartó felzárkózást maga elé tűző rendszerhez képest 2010 óta egy másik, tekintélyelvű, nacionalista és populista, állami központosító, Európa- és Nyugat-ellenes rendszer felé tartunk. Ezért akarva-akaratlan, a kormányváltással együtt rendszerváltást is véghez kell vinnünk. Nem vissza a 2010 előtti rontott demokráciához, hanem előre egy új, Európával közösen és egyenrangúan kialakított, szabad, egyenlő és szolidáris rendszerhez.

A választóvonal az európai rendszerváltó demokraták és a visszahúzó, korrupt, hazug rendszer érdekeit képviselő rendszermaradók között van: ki csatlakozik az orbáni ancien régime-hez, ki választja a régi világot és ki szeretne egy új világban élni? Az ellenzék legnagyobb ellensége nem Orbán és pártja, hanem önmaga. 2014-et nem Orbán nyerte meg, hanem az ellenzék veszítette el. 2018-ban lehet és kell nyerni - az ellenzéki politikusokon és politikákon múlik, hogy képesek lesznek-e rá. Az első helyes lépést megtették: az ellenzéknek - tetszik, nem tetszik - van és lesz kormányképes miniszterelnök-jelöltje Botka László személyében.

A választási témák várhatóan: 1) menekült-, idegen- és Európa-ellenesség; 2) társadalmi igazságosság és felzárkózás; 3) korrupció. Amely politikai erő a három téma közül kettőben fölénybe kerül, hitelesnek bizonyul, vagy sikeresen éri el, hogy az ő témája legyen a választásokat eldöntő fő téma, az nyeri a választásokat. 2017 májusában a Fidesz-kormány előkampánya egyértelműen az első téma köré épül: a menekült- és EU-ellenességre. Botkáé és a baloldalé a társadalmi igazságosságra. Vona Gáboré és a Jobbiké a korrupcióellenességre. A Fidesz erőfeszítéseket tesz arra, hogy a szociális egyenlőtlenséget az utolsó választási évben bér- és nyugdíj-emelésekkel, általános és célzott osztogatással kompenzálja. Törik a fejüket, hogy a 2008-as ún. szociális népszavazáshoz, majd a 2013-as rezsicsökkentéshez hasonló választási atombombát találjanak ki. Brutális negatív kampányban fogják majd a demokratikus oldal és a Jobbik korruptságát és hiteltelenségét bizonygatni. A Jobbiknak nincs mondása a Fideszen túl migrációs és EU-ügyben, se a demokratikus ellenzéken túl társadalmi igazságosság témában, és hitelességi gondjai vannak korrupciós leleplezési ügyekben.

A Botka László vezette demokratikus, rendszerváltó ellenzéknek erős témája a társadalmi igazságosság. De kormányképes akkor lesz, ha árnyékkormányának tagjai, akik jöhetnek balról és jobbról, szakmai alternatívát tudnak nyújtani nemcsak a szegény-gazdag kérdésben, hanem a középrétegek problémáit illetően, és lesznek szakpolitikai megoldásai a térségi, az egészségügyi és oktatási gondokra is. Egy országot, nemcsak annak baloldalát kell kormányozni. Az ancien régime tolvaj, hozzá nem értő kormánya elszalasztotta az ország nagy lehetőségét, amikor az európai pénzekből, a szerencsés cserearány-javulásból és a hazautalások eurómillióiból reformokat indíthatott volna úgy, hogy nem kivesz az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra rendszereiből, hanem betesz. Elpazarolta és elrabolta, amiből fejlett és modern Magyarországot építhetett volna. Most a rendszerváltó oldalon a sor, hogy a még hátralévő, 2020-ig terjedő kegyelmi időben hatékonyan és tisztességesen használja fel ugyanezen forrásokat, hogy helyreállítsa a befektetők bizalmát.

Akadályból segítő

A választást kizárólag középről lehet és kell megnyerni, az országot csak középről lehet és kell kormányozni. A rendszerváltó ellenzéknek képviselnie kell Európa és a Nyugat melletti elkötelezettséget. Csak akkor tudunk bekapcsolódni az új Európa kialakításának biztonsági, társadalmi, gazdasági és innovációs programjaiba, ha Magyarország akadályból segítő lesz: megbízható partnerré válik, hozzájárul a közös biztonsághoz és haderőhöz, célul tűzi ki az euróövezeti csatlakozást, bekapcsolódik a fejlesztési programokba. Ha a túlközpontosított és korrupt államból jogállamot teremt, helyreállítja az alkotmányos ellensúlyok és az önkormányzatok autonómiáját. A korrupcióellenességben az MSZP és a DK csak akkor lehet hiteles, ha megszabadul elhasznált képviselőitől, és együttműködik a civil szervezetekkel és a kis pártokkal azok korrupcióellenes kampányaiban.

Az erőviszonyok - hatalom, pénz, kommunikáció, logisztika, választási rendszer, orosz háttérgépezet, stb. - mind-mind Orbán és régi rendje mellett szólnak. De nem volt-e így 1989 májusában is?

„Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen!” – írta be magyarul, német nyelvű naplójába Széchenyi. Európai magyarnak, 2018 győztesének lenni nehéz, de nem lehetetlen.