Botka a brüsszeli úton

Publikálás dátuma
2017.05.31. 22:40
Botka László és Ujhelyi István Marita Ulskvog, a szociális és foglalkoztatási bizottság első alelnöke, volt svéd miniszter társa
Nagymértékben összecsengenek az MSZP politikájával azok az európai törekvések, amelyek a munkavállalók érdekvédelmének erősítését és szociális biztonságuk növelését célozzák – fejtette ki Botka László szerdán Brüsszelben. A párt frissen megválasztott miniszterelnök-jelöltje tárgyalt az Európai Parlament szociális és foglalkoztatási bizottságának alelnökével, a svéd szocialista Marita Ulvskoggal. Este 30-40 brüsszeli magyarral találkozott egy helyi sörözőben.

Botkát csütörtökön fogadja Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapvető jogokért és jogállamiságért felelős első alelnöke és Navracsics Tibor oktatási biztos. A napot az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának, Luca Visentininek az irodájában kezdi.

A Brüsszelben dolgozó magyarok kérdéseire válaszolva a szegedi polgármester kifejtette: első külföldi útjával azt igyekszik alátámasztani, hogy Magyarország és az MSZP elkötelezett az Európai Unió értékei mellett.

Tárgyalópartnerei figyelmét azonban igyekszik felhívni arra is, hogy erősebb és hatékonyabb integrációs szervezetre van szükség, amely gyorsan reagál a válságokra. Példaként a menekülthullámot említette. Botka szerint a EU késlekedése és Orbán Viktor gyűlöletkampánya együtt vezettek ahhoz, hogy Magyarországon az emberek rettegnek a bevándorlóktól.

Az MSZP választási stratégiájára vonatkozó kérdésre a miniszterelnök-jelölt közölte: a bizonytalanok és a Jobbikkal szimpatizálók táborából, valamint a Fidesz mérsékelt, európai gondolkodású támogatóiból is remélik feltölteni szavazóbázisukat.

Rettegés pontyéknál - Ismét lehet horgászni

Publikálás dátuma
2017.05.31. 20:19
Thinkstock illusztráció
Csütörtöktől ismét kifogható a ponty, a garda, a domolykó, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a paduc és a márna, de a kősüllő, a harcsa és a compó horgászata továbbra is tilos - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (Nébih) 

A szerdai közlemény szerint a jogszerű horgászathoz rendelkezésre álló lehetőségek közül továbbra is népszerű az interneten, bankkártyás fizetéssel megvásárolható turista állami horgászjegy.  A jegy kiváltása egyszeri regisztrációhoz és előzetes, sikeres online tesztkitöltéshez kötött. Az elektronikus beléptetési folyamat a halfelismerést és a legalapvetőbb horgászati szabályok ismeretét biztosítja. 

A közlemény szerint a turista állami horgászjegy évente egyszer váltható ki, 90 napra, a jegy kezdő dátumát a horgász állíthatja be. A fogási naplót pedig a lejáratot követő 30 napon belül kell feltölteni a turista állami horgászjegy (tuhir) rendszerbe. Kiemelték, hogy a turista állami horgászjegy is kizárólag az adott vízterületre szóló területi jeggyel együtt érvényes.
Ha a turistajeggyel rendelkező horgász - jegyének érvényességi ideje alatt - állami horgászvizsgát tesz, a Nébih-nél díjmentesen kezdeményezheti a "turistajegy" állami horgászjegyre cserélését. Felidézték, hogy a tuhir 2014-es indulása óta mintegy 30 000-en regisztráltak a rendszerbe, a regisztráltak kétharmada legalább egyszer ki is váltotta a turista állami horgászjegyet. Idén eddig több mint kétezren vásárolták meg az engedélyt, ami csaknem negyedével haladta meg a 2016 azonos időszakában kiadott engedélyek számát. Jelentős számban regisztráltak külföldi (többek között amerikai, angol, ausztrál, holland, német, román, svéd) állampolgárok is - tették hozzá.

Szerző
Témák
ponty horgászás

Az OLAF 630 millió eurót utaltatott vissza

Több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely ezek nyomán nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot - derült ki a szervezet szerdán közzétett éves jelentéséből.

Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly 272 ügyet zártak le, és ezekben 346 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az EU költségvetésébe. A szervezet ezen időszak alatt 219 új vizsgálatot indított. Giovanni Kessler, az uniós forrásokat érintő visszaélések felgöngyölítésével megbízott hivatal főigazgatója szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: tavaly "elárasztották" a szervezetet a bejelentések.

A legtöbb vizsgálatot Romániában (21) folytatták le. Romániát Lengyelország követte szám szerint 16 vizsgálattal. A harmadik helyezett Magyarországon 13 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Az nem derült ki a jelentésből, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a hivatal a Magyarország esetében lezárt 11 ügyben. A dokumentumban azonban röviden kitértek a budapesti 4-es metró 1,7 milliárd eurós beruházására is, melynek ügyében tavaly lezárták a vizsgálatot. Hangsúlyozták, "számos rendkívül súlyos szabálytalanságra", illetve lehetséges csalásra és korrupcióra derítettek fényt. Az OLAF az ügyben az Európai Bizottságnak 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró visszafizettetését javasolta - állt a jelentésben.

Magyarországról 22 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2016-ban, ezek közül 20 a magánszektorból, kettő pedig a közszférából. A legtöbb bejelentés Németországban és Romániában történt (35), a legkevesebb pedig Cipruson és Svédországban (1). Jelentésében a hivatal a legfontosabb tendenciákat is elemezte. Mint írták, a közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára, sok esetben transznacionális bűncselekményekről van szó, gyakori az a szereposztás, hogy az ajánlatkérő más tagállamokban működő vállalatokat bíz meg, amelyek a munkát szintén más országokban letelepedett cégeknek adják alvállalkozásba. Kiemelték emellett, hogy egyre "népszerűbbek" az uniós kutatási és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalások, továbbá hogy a bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.

Szerző