A mentők is "versenybe szállnak" a vizes vb-n

Az orvosok a munka zömére a főrendezvény után számítanak, akkor rendezik az úgynevezett szeniorok versenyét, a Masters világbajnokságot, ahol százéves induló is lesz.

Ha egy terrortámadás vagy tömeges baleset sérültjeivel nehezen birkózna is meg a fővárosi egészségügy, a vizes világbajnokságra érkezők ellátásával nem lehet baj. Félszáz rohamkocsi, hatszázötven orvos és más szakember (köztük búvárok, vízi mentők, ápolók, fizikoterapeuták), a Semmelweis Egyetem szinte valamennyi klinikája, az Uzsoki és a Péterfy, valamint a veszprémi megyei kórház fogadja a rászoruló sportolókat, de ha kell, a nézőket is. A FINA-rendezvény hat hetének orvosi felkészülésére 830 millió forintot költenek. A FINA biztosítója, az Axa pedig utólag megtéríti a kórházaknak a versenyzők által igénybe vett szolgáltatásokat. Ugyanis a sportolók a verseny idejére teljes körű egészségügyi biztosítást kapnak. Így ha például valakinek otthon nincs professzionális, vagy térítésmentes fogászati ellátása, az most itt Magyarországon, ha jut az idejéből, akár új fogsort is csináltathat.

A medencében olykor nagyok a pofonok, törhet az arccsont, sérülhet a szem, a fül, az orr

Több ezer orvosi beavatkozás történhet a világbajnokság alatt – állítja Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem egészségügyi rektor-helyettese, az orvosi hátteret biztosító csapat vezetője. A 2015-ös kazanyi úszó vb tapasztalatai azt mutatták, hogy a banális gyomorrontástól kezdve, az eszméletvesztésen át a súlyos traumáig, infarktusig bármi megtörténhet. Ezért az egészségügyi csapat a nap 24 órájában elérhető lesz mind az öt verseny-, és hét edzéshelyszínen, valamit 30 olyan szállodában, ahol a sportolók, az edzők, a sportvezetők megszállnak.

Súlyos sérülésekre leginkább a vízilabdában számítanak. Merkely Béla szerint a medencében olykor nagyok a pofonok, törhet az arccsont, sérülhet a szem, a fül, az orr. Említi, hogy a férfi vízilabda Bajnok Ligája májusi döntője idején öt sportolót is el kellett látni az Uzsoki traumáján. Előfordulhat olyan is, mint ami három éve , amikor a világbajnok pólós Szivós Mártont, a Vasas-Szeged meccs után szívinfarktussal vitték a SE városmajori klinikájára, ahol azonnal katéteres műtétet hajtottak végre rajta.

Az úszók a vízilabdásoknál kevésbé sérülékenyek, de lehet bőr-, szemfertőzésük, urológiai problémájuk, gyomorrontásuk vagy kisebb ízületi sérülésük. Miután a toronyugrók, a férfiak 27, a nők 21 méterről zuhannak a mélybe, náluk történhetnek komolyabb balesetek. Ha valaki rosszul érkezik a vízbe az olyan, mintha betonba csapódna. „Amióta figyelem a statisztikát, ebben a versenyszámban még nem fordult elő súlyos baleset. Most úgy érzem, ha ez versenyszám lement, fellélegezhetünk, hogy túl vagyunk a nehezén.”- állítja Merkely Béla.

A versenyek legveszélyesebb helyszíne ugyanakkor Balatonfüred lesz. A természetes vizekből ugyanis valamivel nehezebb menteni, mint egy medencéből. Könnyen előfordulhat fulladás, de veszélybe kerülhet valaki infarktus, vagy izomgörcs miatt is. Bármi is történik, a Balatonból versenyzőt csak vízi mentő hozhat ki, így ott a parton dolgozó sportorvosoknak a mentőkön kívül velük is szorosan együtt kell működniük. Ebből is látszik, mondja a kardiológus professzor, mennyire összehangolt és szervezett munkára van szükség. Hogy ez jól működjön, a verseny előtt néhány napos felkészítő kurzuson minden egészségügyi feladatot ellátónak részt kell vennie.

"Valamennyi medence mellett külön egészségügyi stáb lesz" - állítja Merkely Béla. - „Két tizenkét órás műszakra osztottuk a napokat. A stábokat a központi 24 órás call-centerből irányítjuk, amelyet a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai (Korányi) Tömbjében alakítunk ki. Miután az épületben vannak üres szintek, el tudtuk különíteni a napi betegellátástól a sportolók sürgősségi ellátását. Itt FINA-s környezetet alakítunk ki, ahol külön recepcióval, betegfelvétellel működik majd a versenyzők és a kísérőik kezelése.”

A problémától függően a sportolók az egyetem klinikáira, illetve a traumás sérülésekkel a Péterfy vagy az Uzsoki utcai kórházba kerülhetnek. Az utóbbiakban működik az egyetem traumatológiai tanszéke. Az Uzsokiban sem okoz gondot az elkülönítésük hiszen ott már korábban létrehoztak egy részleget a magánbetegeknek. A balatonfüredi nyílt vízi versenyek résztvevőit pedig elsődlegesen a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházban látják el.

Azért, hogy bárki a lehető leggyorsabban elérje az orvosi segítséget, okostelefon applikációt is bevetnek a szervezők. Az ingyenesen letölthető watER2017 app-al közvetlenül be is lehet jelentkezni a Call Centerbe szükség esetén onnan is riaszthatják a legközelebbi orvosi stábot, mentőt. A lelátókon orvosra szorulókat rohamkocsi viszik kórházba. (A világverseny valamennyi helyszínén 3-4 rohamkocsi teljesít szolgálatot, ha valamelyiknek el kell mozdulni, mert beteget visz valahová, az OMSZ azonnal küld a helyére másikat.) A magyarokat térítésmentesen, a külföldieket saját biztosításuk terhére látják majd el a Semmelweis Egyetem klinikáinak valamelyikén.

Merkely Béla szerint a nem sürgős beavatkozások közül a fogászat a legnépszerűbb a nemzetközi sport eseményeken. S miután csak a nagyobb országok sportolói hozzák magukkal a saját fizikoterápiás eszközeiket, szakembereiket, a Margitszigeten kialakított ilyen centrumnak is várhatóan nagy forgalma lesz.

A professzor szerint a munka zömére a főrendezvény után számítanak, akkor rendezik az úgynevezett szeniorok versenyét, a Masters világbajnokságot, ahol százéves induló is lesz. Az indulásnak nem feltétele a sportorvosi vizsgálat, csupán egy nyilatkozatot kell aláírniuk a sportolóknak arról, hogy jól vannak és az esetleges problémáikért vállalják a felelősséget. Egy évvel ezelőtt, a londoni Európa Bajnokságon két újraélesztésre is szükség volt az idősebbek versenyén. Budapesten most akár 5-6 újraélesztésre is lehet számítani, hiszen az akkorinál jóval többen, 12 ezren neveztek. A legidősebb műugró hölgy 100 éves, a magyarok között pedig van egy 97 éves férfi, aki legutóbb korosztályos világcsúcsot úszott. Merkely Béla, mint mondja: ezen a versenyen maga is a medencébe ugrik, az ötven felettiek vízilabda csapatában játszik majd.

Na, de mi lenne terrortámadás esetén a sürgősségin?

A Heti Válasz portálja a minap számba vette, hogyan is birkózhatna meg Budapest egy terrortámadással, ha egyidejűleg sok sérültet kellene ellátniuk a mentőknek, a kórházaknak. Az írás szerint: sehogy. Legutóbb Machesterben, 90 zömében gyereklány sérült meg, Kabulban 350 embernél is több szorult gyors segítségre. Ha valami hasonló történne a magyar fővárosban legalább 50 azonnal mozgósítható mentőegységre lenne szükség, márpedig ilyen tartalékkapacitás nincs a fővárosban. Az elemzés szerint ha egyidejűleg 90-350 sérültet kellene fogadniuk a kórházaknak, az megroppantaná a sürgősségi ellátást is. A legnagyobb ilyen ellátók, a budai Szent János Kórház, a Szent Imre, a pesti oldalon a Honvéd Kórház, a Péterfy tömegkatasztrófa nélkül is nehezen birkóznak meg a rájuk nehezedő terheléssel. Éppen ezért a cikk szerzője Élő Anita szerint, Machester és Kabul fontos üzenete, hogy nem elég katonai járőrökkel kísértetni a rendőröket, a sürgősségi ellátásra is költeni kell.