Terror - London a net cenzúráját és blokkolását fontolgatja

Theresa May brit miniszterelnök közölte: ha a nagy internetszolgáltató társaságok nem lépnek fel a radikalizáló hatású online tartalmak terjesztése ellen, a kormány fontolóra veheti olyan új intézkedési hatáskörök bevezetését, amelyekkel útját állhatja a hozzáférésnek e szélsőséges tartalmakhoz.

May a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának nyilatkozva kijelentette: azt a megoldást részesítené előnyben, ha a szélsőséges eszmék online terjesztése ellen nemzetközi megállapodás alapján bevezetett szabályozással lehetne fellépni, de ha ez nem sikerül, London egyedül is kész a cselekvésre.

Az interjúban a brit kormányfő hangsúlyozta: az internet ma "biztonságos teret nyújt" a terroristáknak a toborzáshoz. Theresa May szerint erre vall az is, hogy a szombati londoni merénylet elkövetői gyűlöletet terjesztő hitszónokok prédikációit hallgatták online felületeken, és ezekből merítették radikális nézeteiket.

May elmondta, fontos lenne, ha a nemzetközi közösség együtt tekintené át a kibertér szabályozását, mivel e virtuális tér a terrortámadások megtervezését segítő eszközzé vált. A brit miniszterelnök hozzátette: he egy ilyen nemzetközi egyezmény nem bizonyul elérhetőnek, akkor kormánya fog beterjeszteni olyan törvénytervezetet, amely Nagy-Britanniát "a legbiztonságosabb online térséggé" teszi.

Theresa May már a londoni merénylet utáni hétvégi nyilatkozatában is leszögezte, nem szabad megengedni, hogy az iszlám szélsőségesség ideológiája bárhol biztonságban tenyészhessen, márpedig az internet, valamint az internetalapú szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatok éppen ilyen teret biztosítanak ennek az ideológiának.

May szerint ezért Nagy-Britanniának együtt kell működnie a szövetséges demokratikus kormányokkal olyan nemzetközi megállapodások elérése végett, amelyek szabályozzák a virtuális teret a szélsőségesség és a merénylettervek terjesztésének megakadályozása érdekében.

Szerző
2017.06.06 14:40

Oroszország nem viccel, a világ legnagyobb fegyverboltja akar lenni

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:24

Fotó: AFP/
Érdekeltek vagyunk abban, hogy átvegyük a vezető szerepet – mondta Alekszandr Mihejev.
Oroszország a világ első számú fegyverexportőrévé akar előlépni – közölte a Roszoboronekszport orosz állami fegyverzetkiviteli vállalat vezérigazgatója kedden, a Moszkva melletti Kubinkában rendezett Armija-2018 haditechnikai fórumon. Alekszandr Mihejev – utalva a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra – kijelentette:
„egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet.”
A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is. Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől. Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol. A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített. Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – tette hozzá. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.
Szerző
2018.08.22 09:24
Frissítve: 2018.08.22 09:24

323,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,22 forintról 323,47 forintra emelkedett szerda reggel nyolc órára, a dolláré pedig 279,40-ről 279,44 forintra, míg a svájci franké 283,50-ről 283,93 forintra.
Szerző
2018.08.22 08:31
Frissítve: 2018.08.22 08:31