Paks2 - "A Fidesz külföldieknek hoz létre munkahelyeket!"

Az LMP szerint a paksi új blokkok építése rövid időre és koncentrált területen, számos külföldi számára hozna létre munkahelyeket. A 4200 milliárd forintos beruházási forrásból akár százezer magyarországi munkahely születhetne, ha energiahatékonysági beruházásokra költenék - teszi hozzá a zöld párt.

Hadházy Ákos társelnök budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett a bővítésért felelős miniszter, Süli János korábbi kijelentésére, miszerint külföldi munkaerőre is szükség lesz az építkezéshez. Az LMP politikusa ismertette a miniszter válaszát írásbeli kérdésére, amely - Hadházy tájékoztatása szerint - konkrét számokat ugyan nem tartalmazott, de az szerepelt benne, hogy egy finn erőműépítésnél egy időben 4400-an is dolgoztak, úgy, hogy 55 országból érkeztek a munkára. Ebből is látszik, hogy a beruházás nem az országnak, hanem néhány embernek, helyi, Fidesz-közeli ingatlanspekulánsoknak hoz majd hasznot - jelentette ki az LMP társelnöke.

Szerző
2017.06.06 15:55

Ultralaza

A jegybankárok, akár a bűvészek csalnak. Vagy csak ügyesek a szemfényvesztésben. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hosszas előkészítő munka után, a forint száguldásszerű gyengülését követően, hatalmas várakozások közepette kedden bejelentettek. Még kacsintottak is hozzá, hogy ugye a tud a jegybank lépni, ha szükségét látja. A pénzpiac ujjongott, a forint erősödött, az elemzők számoltak, összeadtak, kivontak és a végén mindig nulla jött ki. Pedig a jegybanki szót vivők megmondták: az MNB monetáris politika irányvonala nem változik, azaz marad ultralaza. Csak a felkészülés zajlik, ahogyan ők mondták a normalizációra. A bejelentett intézkedések, mint egy kisebb betétlehetőség kivezetése, hogy nem vesz több jelzáloglevelet a bankok bankja és a kamatcsere ügyleteknek is vége, nem rendíti meg a bankokat.  Közben a régiós országok központi bankjai sorra emelik az irányadó kamataikat, többek között - kimondva, kimondatlanul - devizáik erősítésére, az infláció kordában tartására. Az Európai Központi Bank is folyamatosan szigorít. Mindezzel felkészülnek egy lassabb növekedés időszakára, hogy kellő muníció legyen a kezükben, akkor. Ilyen nemzetközi környezetben joggal várhatták volna el az intézkedésekkel elégedetlen hozzáértők, hogy legalább egy halvány, a szigorításra való utalást tehettek volna jegybankáraink. Arra végkép nem gondoltak, hogy a monetáris eszköztára átalakítása közepette tulajdonképpen további lazítással szembesíti őket az MNB. Mert miközben kivon a piacról néhány százmilliárd forintot, ezer milliárdot tol be helyette újraélesztve az 2013-ban egyszer már elindított Növekedési Hitelprogramot. A bankok 0 kamattal jutnak forráshoz, de a vállalkozók is negatív reálkamaton, 2,5 százalékért vehetik fel januártól.  Rodolfo legalább őszinte volt: Vigyázat, csalok!  
2018.09.20 09:31

Ösztöndíjjal tennék vonzóvá a szakképzést

Publikálás dátuma
2018.09.20 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyökeresen átformálnák a hazai szakoktatást a munkaadók. Minimálbérhez igazodó juttatással erősítenék a szakmák tanulását.
Alapkompetencia vizsgával, szakképzésre felkészítő programok indításával és alanyi jogon járó állami ösztöndíjjal újítaná meg a hazai szakképzést a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A két év alatt kidolgozott komplex program hangsúlyos eleme a tanulók és a családok, valamint a szakképzésben oktatók motivációjának növelése. A jó gyakorlatokat természetesen nem akarjuk kidobni, de a tudásalapú, innovatív gazdasághoz egészen más megközelítés szükséges. Értéktöbbletet szeretnénk kínálni a családok és a tanulók számára, hogy minél többen válasszák a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat: ezt negatív ösztönzőkkel nem lehet elérni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke. Ezzel feltehetőleg a kormány azon korábbi tervére utalt, amely szerint központilag szabták volna meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.  Tény: évről évre egyre kevesebben szeretnének szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban tanulni: előbbiekben a legutóbbi felvételin meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt, utóbbiakban a korábbi évek drasztikus csökkenése után az idén stagnál a létszám. A legnépszerűbb továbbtanulási forma tehát a kormány minden igyekezete és a gazdaságban tapasztalható egyre erőteljesebb szakemberhiány ellenére továbbra is a gimnázium. Nem véletlenül: annak általános ismeretanyaga nem kötelez már 14 éves korban pályaválasztásra, ráadásul onnan a felsőoktatásba is jóval könnyebb bekerülni. Az MGYOSZ  éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a szakgimnázium a pályaválasztók szemében ne hátrány legyen, hanem előny: egy olyan iskolatípus, ahol szakmát is lehet szerezni, de ahonnan akár a gimnáziumokhoz hasonló eséllyel az egyetemekre és a főiskolákra is be lehet jutni. Ehhez persze szükség van a szakképzésre jellemző jelentős lemorzsolódás csökkentésére is. A mai ínséges munkaerőpiacon minden egyes elkallódott gyerek komoly veszteség: őket nem lehet külföldről pótolni – fogalmazott Gablini Gábor. Rámutatott: már az általános iskolába is nagyon heterogén tudással érkeznek a gyerekek, ezért felkészítő évet indítanának az óvoda és az általános iskola között a még nem iskolaérett gyerekek számára. A negyedik osztály után pedig bevezetnének egy országosan egységes alapkészség- és kompetenciamérést, amely alapján minden iskola fejlesztési tervet készítene a tanulók közti egyenlőtlenségek és hátrányok kompenzálására. 
Az általános iskola elvégzésének feltételéül egy országosan egységes alapkompetencia vizsgát írnának elő, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét mérnék fel. Akik ezen a vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, számukra szakképzésre felkészítő 1 vagy 2 éves áthidaló programokat indítanának. Ezek fő célja az alapkészségek megerősítése, de a felzárkóztatással párhuzamosan már szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés is zajlana. Az általános iskolai alapozó, illetve a szakképzésre felkészítő évfolyamok miatt szükséges a tankötelezettség 18 éves korra történő – rugalmas - visszaállítása is – jelezte Gablini Gábor. A szakképzés vonzóvá tételének egyik fontos eszköze volna egy, a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjprogram is. Az alanyi jogú állami ösztöndíj a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a minimálbér 40, a szakgimnáziumi diákok esetében pedig a minimálbér 60 százaléka lenne havonta. A jelenlegi 138 ezer forintos minimálbérrel számolva ez 55 200, illetve 82 800 forintos bruttó összegeket jelentene. A tanulószerződéses juttatást pedig megemelnék: a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a mindenkori minimálbér legalább 60, a szakgimnáziumi tanulóknál legalább a 40 százalékára. Ezt az összeget a munkaadók fedeznék, de a juttatás nem viselne adó és járulékterhet (a diákok gyakorlati képzése cégeknél zajlik tanulószerződés keretében). A javaslat fontos része a független vizsgaközpontok létrehozása is. Mint Gablini Gábor fogalmazott: egységes vizsgáztatási rendszer kell, hogy a szakmunkás bizonyítványnak valós értéke legyen. Az MGYOSZ emellett bevezetné a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozását is. A javaslatcsomagot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is, amely Gablini Gábor szerint nyitott a javaslataikra és forrást is ígért az átalakításokhoz.

Melyik melyik?

Nem egyszerű eligazodni a szakképző intézmények nevei között: két éve ugyanis nemcsak a képzések tartalmába nyúlt bele a kormány – bevezette például a szakmai érettségit –, hanem az iskolák elnevezését is megváltoztatta. A szakközépiskolákat szakgimnáziumokra keresztelték, a szakiskolák (leánykori nevén szakmunkás képző) viszont megkapták a szakközépiskola elnevezést, a szakiskola elnevezés pedig maradt a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények számára. Az érettségit adó szakgimnáziumokban 4+1 évig tart a képzés, a szakközépiskolákban 3 év alatt lehet szakmát szerezni.       

2018.09.20 09:00
Frissítve: 2018.09.20 09:00