Aláír-e ma ismét Áder János?

Tanárok, diákok, szülők demonstráltak kedd este a Sándor-palota előtt, azt kérve Áder János államfőtől, ne írja alá a lex Taigetoszként elhíresült törvénymódosítást, ami a TASZ szerint több pontban is sérti a diákok jogait.

A jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket a köznevelési törvény módosítása, ezért a Tanítanék Mozgalom azt kéri Áder János államfőtől, ne írja alá, inkább küldje az Alkotmánybíróságnak (Ab) a lex Taigetoszként elhíresült módosítót. Szülők, diákok, tanárok kedd este a köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt demonstráltak azért, hogy felhívják Áder figyelmét a törvénymódosítással járó veszélyekre. Az államfőnek a ma kell eldöntenie, aláírja-e.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Megírtuk: a parlament múlt kedden fogadta el a törvénymódosítást, amely egyebek mellett 2018. szeptemberétől elvenné a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekektől azt a lehetőséget, hogy felmentést kaphassanak abból a tantárgyból, amelyben nehézségeik vannak – miközben nem biztosít szakmai programokat, és az ezekhez szükséges megfelelő számú fejlesztőpedagógust. Szakemberek évek óta kongatják a vészharangot: az érintett gyerekeknek csupán töredéke kap fejlesztést az állami oktatásban.

A Tanítanék nyílt levelet is írt az államfőnek, amelyhez magánszemélyek mellett 34 másik szakmai szervezet is csatlakozott. A levélben emlékeztettek, a törvényhozási folyamat során a döntéshozók nem vették figyelembe a szakmai bírálatokat, pedig rendkívül aggályos, amit a BTMN diákokkal terveznek. Ezeknek a gyerekeknek "nem bukásra és kudarcokra van szüksége, hanem megfelelő szakmai segítségre" – írták, hozzátéve: a felmentés számos tanulási nehézséggel küzdő, ugyanakkor más területeken jól teljesítő gyereket segített ahhoz, hogy sikeresen elvégezze iskoláit, érettségit és akár felsőfokú képzettséget is szerezzen.

Noha Ádernek nem volt gondja azzal, hogy aláírja a lex CEU-t (miközben azt alkotmányjogászok kisebb hada minősítette alaptörvény-ellenesnek), a Tanítanék mégis bízik az államfőben. Ugyanakkor – mint írták – nem csupán Áder meggyőzése a cél: ha ez nem sikerül, akkor is "meg kell hatni" legalább negyven parlamenti képviselőt, hogy (a lex CEU-hoz hasonlóan) a lex Taigetosz is az Ab elé kerülhessen alkotmányossági vizsgálat céljából. Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke jelezte: amennyiben ellenzéki képviselőtársaik támogatják, az Ab-hez fordulnak majd.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint több pontban is jogsértő a lex Taigetosz. A BTMN-es diákokat érintő módosítás mellett például lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban pedagógus végzettség nélküli "tanárok" taníthassanak. Továbbá nem kötné gyógypedagógus végzettséghez az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek oktatását. "Mindezek mellett a benyújtott javaslat indokolása összességben is jogsértő: kísérletet sem tesz a szabályozás által érintett gyermekek érdekeinek érdemi meghatározására és értékelésére, ahogy semmilyen olyan vizsgálatot sem ismertet, amely a bevezetett módosítások várható hatásait tanulmányozná" – írták.

Plakátkampány pedagógus módra

Internetes plakátkampányba kezdett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Web- és Facebook-oldalukon minden nap kiadnak egy-egy plakátot azokban a témákban, amelyekben szerintük nem megfelelően tájékoztatja a kormány a tanárokat. Az egyik plakát épp a tanári végzettség nélküli oktatókról szól: "A képesítés nélküli pedagógusok alkalmazási lehetőségének törvénybe iktatásával szentesítették: nincs szükség pedagógus szakértelemre a tanulók felkészítéséhez". A pedagógusbérekkel kapcsolatban rávilágítottak: a köznevelési törvény eredeti rendelkezései szerint, amely a mindenkori minimálbérhez kötötte a vetítési alapot, egy főiskolai végzettségű gyakornok a jelenlegi bruttó 177 ezer forint helyett 248 ezer forintot vihetne haza havonta.