Civil trükkök a kormánytól

Publikálás dátuma
2017.06.09. 07:08
Lázár János sajtótájékoztatója FOTÓ: Molnár Ádám
Valamennyit visszafog a kormány a civiltörvény szigorításából, a lényeg azonban nem változik. Pillanatnyi ez a legvalószínűbb forgatókönyv.

A kormány a Velencei Bizottság jogi jellegű észrevételeit elfogadja, de politikai ítéletét nem tudja akceptálni – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közlése szerint a várható módosítások között lesz, hogy az egyes külföldi támogatók kilétét a civil szervezeteknek csak 500 ezer forint fölött kell nyilvánosságra hozniuk, és enyhülni fognak az előírások megsértésére vonatkozó szankciók is. A miniszter nem adott egyértelmű választ arra, hogy a megbélyegző „külföldről támogatott szervezet” minősítés kikerül-e a törvényből.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa kérdésünkre óvatosan így kommentálta Lázár bejelentését: várjuk meg, mi lesz a szövegszerű előterjesztésben.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a Népszavának elmondta: a törvényalkotási bizottság ülésén semmi jelét nem érzékelte annak, hogy a kormány szeretné elhagyni a „külföldről támogatott szervezet” minősítést, ami pedig az egész törvénymizériának a lényege.

Hadházy szerint a Fidesz „narancssárga csillaggal” látja el, egyfajta „kuláklistára” teszi az érintett szervezeteket. A cél az, hogy a kormány hergelje a tömegeket és elterelje a figyelmet a valódi problémákról. A történelem azt mutatja – hangsúlyozta Hadházy –, hogy az ilyen eljárás nem a vége, hanem a kezdete egy folyamatnak.

Szerző

Videóval tiltakoznak, hogy "normális országban tudjunk élni"

Publikálás dátuma
2017.06.09. 07:06

Az alkotmányos demokráciához szükséges kereteket helyre kell állítani ahhoz, hogy normális országban tudjunk élni. Az igazságtalan választási rendszeren kívül a pártfinanszírozás kérdése, a médiatér kiegyensúlyozottabbá tétele ehhez mind hozzátartozik. Ezek után talán elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy milyen országban, hogyan akarunk együtt élni – fogalmazott a Népszavának Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik képviselője, miután szerepet vállalt a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom napokban nyilvánosságra hozott videójában.

A Tanítanék képviselőjén kívül Misetics Bálint, Csintalan Sándor, Zagyva György Gyula, Hajós András, Pörzse Sándor, Stohl András, Gálvölgyi János és Bánfalvi Eszter beszélt arról, hogy meg kell változtatni, igazságosabbá kell tenni a választási rendszert.

Misetics Bálint – aki 10 éve aktivistaként hajléktalansággal és lakáspolitikával foglalkozik – lapunknak azt mondta: a képviseleti rendszer a jelenlegi formájában nyilvánvalóan nem a népakarat kifejezésre juttatását, hanem a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja. Emiatt tartja helyesnek, hogy a Közös Ország Mozgalom elkezdte a kérdést a súlyának megfelelően kezelni. Misetics szerint minél több civilnek kell beszállnia annak a pártnak a kampányába, amellyel azonosulni tudunk.

A videóban meglepő módon két szélsőjobboldali megszólaló is szerepet kapott, szerepet vállalt: Zagyva György Gyula és Pörzse Sándor. Erről Misetics azt mondta: annak az álláspontnak is van egy erkölcsi és politikai korlátja, hogy "én ezekkel az emberekkel semmiben nem értek egyet." Mert abban – fogalmazott – "mégiscsak egyetértek velük, hogy a politikai vélekedéseinket tisztességes versenyben kell megmérettetni". Az ezeken a korlátokon kívül levő szervezeteknek (például a Magyar Gárda, a Betyársereg) pedig egy Misetics által helyeselt demokratikus köztársaság nem tisztességes politikai versenyt, hanem büntetőpolitikai intézkedéseket "biztosítana".

Nemcsak videóval harcol Gulyás az igazságos választási rendszerért: bejelentette, hogy ha október 23-áig nem lesz változás, akkor polgári engedetlenségi akciókat kezdenek. Az aktivista még a tavaszi CEU-tüntetéshullám közepén döntött úgy, hogy meg akarja változtatni a választási rendszert. Az ötletet sokan kétkedve fogadták, mondván, a 2018-as választásig már nincs elég idő, és egyébként is, tehetetlenek a parlamenten kívülről ilyen kérdésben. Az ellenzékből pedig sokan nem is ezt tartják elsődlegesen fontosnak. Az LMP társelnöke viszont a Népszavának azt mondta, jelen pillanatban ez az egyik legnagyobb probléma.

„Olyan speciális választás lesz a 2018-as, amiről már most kijelenthető, hogy nem lesz tisztességes, ezért minden olyan kezdeményezést támogatok, amelyik erre próbálja felhívni a figyelmet” – jelentette ki Hadházy Ákos Gulyás mozgalmáról. Az ellenzéki politikus már 2016 áprilisi, lapunknak adott interjújában is szorgalmazta a rendszer megváltoztatást, ugyanis szerinte az aktív választók jelentős része ki van zárva a választásból. Hadházy most borúlátóbb, mint egy éve volt. „Csak akkor változtatható meg a választási rendszer, ha minden ellenzéki párt nagyon komolyan felsorakozik az ügy mögé és a társadalom is tudatára ébred a problémának. Tavaly ősszel több egyeztetést is folytattam az ellenzéki pártokkal és nem érződött átütő erő, hogy ezzel akarnak foglalkozni” – fogalmazott Hadházy.

Arányosság, igazságosság
Miközben Gulyás Mártonék a választási rendszer átalakítása kapcsán rendre az arányosságra helyezik a hangsúlyt, Tóth Zoltán választási szakértő arra figyelmeztetett: egy választási rendszernek rengeteg eleme van, például a névjegyzék elkészítése, a választókerületek kialakítása vagy a választási bizottság létrehozásának módszere, tagjainak függetlensége. „Ha megvalósulna, amit Gulyás Mártonék akarnak, akkor is rengeteg megoldatlan probléma marad még” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A jelenlegi parlamenti pártok közül a Fidesz és a KDNP nem meglepő módon nem akarja a választási törvény módosítását. Gulyás Gergelynek, a Fidesz alelnökének volt egy javaslata korábban, amiben az úgynevezett bizniszpártokat gátolták volna az indulásban, de hamar visszavonta azt. Az ellenzéki oldalon sem jobb a helyzet. Május közepén arányos vagy többségi választási rendszert? címmel rendezett szakmai kerekasztal megbeszélést az ellenzéki pártok és civil szervezetek számára a Civil Erő Hálózat. Bárándy Gergely az MSZP nevében hivatalosan közölte, hogy nem támogatják az arányos rendszer bevezetését 2018-ig. Avarkeszi Dezső, a DK képviselője és Dúró Dóra a Jobbiktól szintén ezen az állásponton volt. Pedig a törvénymódosításhoz parlamenti 2/3-ad kellene.



Szerző

Orbán tart az uniós ügyészségtől

Húsz uniós tagállam létrehozza az európai ügyészi hivatalt – döntöttek az érintett országok igazságügyi miniszterei tegnap. Több uniós ország, köztük Magyarország nem vesz részt az együttműködésben.

"Teljesen nyilvánvaló, hogy Orbánék kizárólag azért tartják magukat távol az európai ügyészségtől, mert Polt Péteren kívül senkit nem mernek az ellenőrzés közelébe engedni. Miközben az európai statisztikákból tudható, hogy kimagasló az uniós forrásokat érintő korrupció Magyarországon" – fogalmazott a Népszavának Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője. Szerinte Orbán ezzel a lépéssel is fokozatosan vezeti ki hazánkat az Unióból. Botka László bent fogja tartani Magyarországot az európai közösségben és támogatja a közös ügyészség felállítását, a fejlesztési pénzek átláthatóságát – közölte a képviselő.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

A vádhatóság egy luxembourgi székhelyű központi hivatalból, illetve a tagországokba delegált európai ügyészekből álló decentralizált szintből épül fel. A független főügyész hatáskörrel rendelkezik majd arra, hogy nyomozást és büntetőeljárást indítson az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre, például a közösségi forrásokkal kapcsolatos korrupcióra, csalásra és a határokon átnyúló áfacsalásra vonatkozóan.

Szerző