Orvosi kamara: egészségügy másként

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:06
Az egészségügyi dolgozók, ápolók régóta jelzik a gondokat. Szegénykórház egy demonstráción. FOTÓ: Tóth Gergő

Változást sürget az egészségügyről való közgondolkodásban a Magyar Orvosi Kamara. A köztestület kedden deklarációt hozott nyilvánosságra, hogy párbeszédre ösztönözze a döntéshozókat, a választókat. Állítják: az ágazat sorsa, a közellátás az elmúlt évtized „bevett” módszereivel – politikai és költségvetési alkukkal – nem rendezhető. Sehonnan sehová vezettek az elmúlt negyedszázadban a reformok, a „botrányokkal kísért matatások az egészségügyi intézmények könyékén.” Mint írják: jól látható következményei vannak az eredménytelenségnek, ilyen az elkerülhető halálozások magas aránya, az ellátásbeli egyenlőtlenségek. Ám – mint azt hangsúlyozzák – a közpolitika erkölcsi, morális kötelessége az egészség ügyét rendbe tenni. Ehhez útmutatást is ad a köztestület.

Egyebek mellett követelik, hogy az emberek egészségügyi ellátáshoz való jogát rögzítse az Alkotmány. Továbbá ragaszkodnak az egységes társadalombiztosítási rendszerhez, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalának visszaállításához, alkotmányos védelméhez. A dokumentum szerint a GDP 6,5 százalékára kell emelni az egészségügy közfinanszírozását, s ehhez azonnal plusz 700 milliárdos többletre lenne szükség. E többlet felét az orvosi kamara béremelésre, a másik részét az intézmények működtetésére fordítaná.

Az orvosi kamara a deklarációját elküldte a politikai pártoknak, az állami vezetőknek is.

Szerző

Civilek: maradunk és folytatjuk

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:04

Polgári engedetlenségi akcióval válaszolnak a civilek arra, hogy a kormánypárti többség elfogadta az őket megbélyegző törvényt.

A külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket megbélyegző törvény egyszerre támadás a civilek és minden szabadságot szerető, demokratikus elkötelezettségű magyar ember ellen – fogalmazott lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogok szakértője, miután tegnap a Fidesz-KDNP a hazai és nemzetközi tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva törvénybe foglalta a civilek megbélyegzését. A civiltörvényt Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Kósa Lajos frakcióvezető, Németh Szilárd rezsibiztos, valamint Vitányi István képviselő nyújtotta be. Ez arra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezeteket, hogy magukat “külföldről támogatott szervezetként” regisztrálják, és ezt a minősítést minden kiadványukon feltüntessék.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a törvényt. "Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civil szervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól" – vélekedett Szél, hozzátéve: az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kér, amihez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. Vélhetően a Párbeszédre számíthatnak, hiszen a szavazás után Szabó Tímea egy papír lapot feltartva tiltakozott. „Megmutattam Orbánnak, hogy az eszement civil törvényükkel több száz olyan szervezetet nyírnak ki, amelyek rákos betegek gyógyításával, vidéki nagycsaládok segítésével, rokkant idős emberek ápolásával foglalkoznak. Torkán akadt a szó, semmi tőle megszokott frappáns cinikus megjegyzés, semmi papírok mögé bújás, csak nézett” - írta a Párbeszéd társelnöke a Facebookon.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket a törvény. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha polgári engedetlenségi akcióba kezdenek, azaz nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. A TASZ kezdeményezéséhez csatlakozott a Helsinki Bizottság is, amely állásfoglalást is közzétett a honlapján azzal a címmel, hogy "Civilek: maradunk és folytatjuk". Ehhez már több mint 200 civilszervezet csatlakozott az ország különböző részéről. A Fidesz erre reagálva annyit közölt: Soros György háborút hirdetett Magyarország ellen.

Júniusban már a Velencei Bizottság is megfogalmazta aggályait a törvénnyel kapcsolatban. Hiába mondta Gulyás Gergely pár napja, hogy az ajánlások nagy részét támogatja a kormány, ehhez képest elenyésző mértékben enyhítettek, sőt a törvény legfontosabb pontján – megbélyegzésen – a Fidesz nem változtatott. Pedig a civil szervezetek működése, finanszírozása eddig sem volt rejtve, a törvény nem kér olyan adatot, amelyről eddig ne lettek volna kötelesek beszámolni.

Bajban a CÖF
A Kétfarkú Kutya Párt gyűjtést indít, hogy a CÖF-CÖKA is kapjon 7,2 millió forintot külföldről és legyen külföldről támogatott civil szervezet – írta a párt a Facebookon. A 7,2 millió forint egyébként aprópénz a kormány kedvenc "civiljeinek", hiszen az MVM állami energiacégtől 508 millió forint közpénzt kaptak csak úgy.

Nemet mondunk a megbélyegzésre”

Polgári engedetlenségi akcióval bizonyítanák, hogy a tegnap elfogadott civiltörvény jogsértő – mondta lapunknak Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója.

- A polgári engedetlenség a legjobb megoldás?

- Akkor lesz a legtöbb jogérvényesítési lehetőségünk bebizonyítani, hogy jogsértő a törvény, ha bojkottáljuk azt. Ráadásul nem csak a magyar alkotmányt, hanem európai és nemzetközi jogot is sért a törvény. A történelem során számos alkalommal tiltakoztak úgy elnyomó jogszabályok ellen, hogy azokat nem tartották be. Mi ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértjük meg, hiszen gazdálkodásunk már most is teljesen átlátható. Ugyanakkor nemet mondunk a megbélyegzésre.

- A Velencei Bizottság is nemet mondott rá, ami nem hatotta meg a kabinetet.

- A bizottság javaslataiban sok érdekes észrevétel található. Az egyik arról szólt, hogy a kormányzati retorikával együtt, azzal összeolvasva, kérdésessé vált, valójában mennyire a transzparencia a kabinet célja. A TASZ szerint ez a törvény úgy ahogy van felesleges és azt csak hazudja magáról, hogy a transzparenciát erősíti, valójában már rég nyilvános adatokat kér számon a szervezeteken. Most is megnézheti bárki, évekre visszamenően, kitől, mennyi támogatást kapunk és milyen programokon dolgozunk.

Szerző

Csúcsra jár a plakátháború

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:02
Óriásplakátból 25–30 ezer lehet, aminek többségén 7–8 plakátcég osztozik. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kegyvesztett oligarcháját küldené padlóra a kormányoldal a ma elfogadni tervezett - ám kérdéses sikerű - "kampányátláthatósági", valójában a közterületi reklámpiacot átrendezni kívánó jogszabállyal.

Mindössze két országgyűlési képviselőn múlik, át tudja-e verekedni ma a Fidesz-KDNP a Kósa Lajos által "lex csicskának" elnevezett törvény is, ami betiltaná a politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakon kívül. A kétharmados törvényeket elvben a Fidesz-KDNP nem tudja megszavazni, mert két képviselővel kevesebbje van; ugyanakkor elég egy hiányzó és egy félrenyomó ellenzéki honatya, s máris átverekedte a vitatott jogszabályt a kormányoldal.

Ráadásul nem egyértelmű az ellenzéki pártok álláspontja sem az ügyben, hiszen a törvény eredetileg azt mondta volna ki, hogy a pártok csak egy előre rögzített áron bérelhettek volna plakáthelyet, azaz egyértelműen arról szólt volna, hogy Simicska Lajos köztéri reklámfelületein ne tudjon többet kedvezményesen helyet biztosítani a Jobbik reklámjainak. Ez nyilván nemcsak az évtizedek, de főként 2010 óta maffiaszerűen felosztott közterületi reklámpiac politikai jelentőségén változtatna, hanem a hirdetési helyek híján komoly kampányhátrányban vergődő baloldali pártok számára sem lett volna teljesen elutasítható, hiszen ma jelentősen korlátozott a pártverseny azzal, hogy a kormányoldal - közpénzből és oligarchái, valamint házi civiljei révén - szinte korlátlan médiafelülettel rendelkezik. Csakhogy azóta módosítókkal odáig alakították a törvényt, hogy egyáltalán ne lehessen kampányidőszakon kívül politikai plakátot kirakni Magyarországon - miközben a kormány adóforintokból folytatott "tájékoztató" cunamijait továbbra sem szabályoznák semmilyen módon. A jogszabály-módosítást láthatóan leszámolásnak szánja a Fidesz korábbi gazdasági háttéremberével szemben. Az sem kérdés, hogy Simicska helyére a kormány a számára mostanság kedves cégeket helyezné.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint Magyarországon 45.913 nyilvántartott közterületi hirdetőeszköz található. A közterületi reklámköltés nagysága 2015-ben meghaladta 15 milliárd forintot, így mintegy 7,7 százalékát tette ki a teljes reklámtortának. Országos szinten több mint 100 olyan vállalkozás van, amelyek árbevételének jelentős része közterületi reklámtevékenységből származik, ám az összes kültéri felületből a JCDecaux Hungary 32 százalékkal, a Simicska-érdekeltségű Publimont 31 százalékkal, a Hungaroplakat és az EURO-AWK 9- 9 százalékkal rendelkezik, a többiek részesedése ennél jóval kisebb. A Citilight-piac még koncentráltabb: ott a JCDecaux Hungary részesedése 45 százalék, a MAHIR Cityposter Kft-é 20, a Publimonté 15 százalék (a két utóbbi cég Simicska-érdekeltség), többiek részesedése egy számjegyű.

Óriásplakátból 25-30 ezer lehet Magyarországon, aminek többségén 7-8 plakátcég osztozik. A legtöbb óriásplakátja a JCDecaux francia multicégnek van, 7600 óriásplakáttal, 9500 citylight egyedi felülettel és a közösségi közlekedés területén található egyéb formátumokkal van jelen a piacon, s sorra nyeri az állami megbízásokat. Iparági forrásokból származó információink szerint a kormányoldal (ide értve a Fidelitast és a CÖF-öt is) elsősorban a JCDecaux felületein, illetve az említett cég által a kisebb piaci szereplőktől bérbe vett plakáthelyeken hirdet, miközben az utóbb idők jogszabály-változásai ezt a csoportot nem érintették.

A parlamenti többség a korábbi években is képes volt saját gazdasági-politikai érdekei szerint módosítgatni a jogszabályokat, de Simicska-ügyben durvultak be igazán: a Mahir hirdetőoszlopait elbontatták a fővárosossal, miután az oligarcha ellenséggé vált a Fideszben - az ügynek pereskedés lett a vége, így kiderült: az intézkedés jogsértő volt. Tavaly ősz óta már csak önkormányzati engedéllyel helyezhetőek ki közterületre új reklámfelületek, 2021-tól pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a kormány új szabályozásának.

Fájt a jobbikos akció, megtorolják?

Érthető okból nem találta a Nemzeti Adó- év Vámhivatal (NAV) a kormányoldal által támadott jobbikos óriásplakát-kampány számláit, amikor az adónyomozók a Mahir Cityposternél hétfőn razziáztak. Mint a plakátcéghez hasonlóan a szintén

Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet megírta, a NAV nyomozói csak a január eleje és április vége közötti számlákra voltak kíváncsiak, mint mondták, csak erre volt megbízásuk. A Jobbik plakátkampánya pedig április-májusban zajlott, a teljesítésről készült számlák javarészt az ezt követő időszakban készülhetnek.

A lapnak Böröczky Kornélia, a Mahir Cityposter jogi képviselője elmondta, e hét csütörtökre egy normál adóhatósági ellenőrzésre jelentkeztek be a NAV revizorai, ám már hétfőn adónyomozók jelentek meg a Mahirnál, ahol Kovács István ügyvezetővel közölték, hogy ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás ügyében vizsgálatot indítanak. A Mahir Cityposter Kft. panasszal él a NAV határozat ellen - közölték.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

"A jelenleg futó júniusi plakátkampányunk pontos és végleges számai a hónap közepén fognak csak a rendelkezésünkre állni, mivel az üresen maradt, a bérbeadó által nem értékesített felületeket béreltük ki. A végleges darabszámokkal június 16-án frissítjük majd a júniusi adatsort" - közölte a Jobbik. A kampány első négy hetében 2468 óriásplakát, 312 citylightot, 303 hirdetőoszlopot, valamint 292 dupla cityligth-ot béreltek, májusban 2470, 300, 304, valamint 257 volt a hirdetési helyeik száma, e hónapban pedig 2220-2510 közötti óriásplakátot, 290-300 citylightot, 300-310 hirdetőoszlopot, tovább dupla city light hirdetőhelyekből 270-290 darabot vásárolnak.

"Arcátlan hazugság a Fidesztől, hogy ez a kampány 2,5 milliárd forintba került volna. Ha ezt komolyan gondolják, akkor csak lapozzák fel a saját könyvelésüket: mind a 2010-es, mind a 2014-es országgyűlési választási kampányban a Fidesz minden hónapban ennél 2,5-szer több plakáthelyen hirdetett. Ugyanezen számítás szerint a kormánypártnak csak a plakátokra fordított kampányköltsége 6,25 milliárd forint lett volna. Ez elég szomorú hír lenne a magyar demokrácia számára, ugyanis azt jelentené, hogy mind 2010-ben, mind 2014-ben sokszorosan átlépték a választási kampányra költhető törvényben rögzített költségkeretet, és ily módon csalással nyertek volna mindkét választáson" - írta Szabó Gábor pártigazgató és Apáti István szóvivő.

Szerző