Brit kormányalakítás - Érik, de csúszik a megállapodás

Publikálás dátuma
2017.06.15. 07:33
May tudja: lavina indulhat el FOTÓ: GETTY IMAGES/JACK TAYLOR
Kevés a konkrétum, annál több a bizonytalanság a Konzervatív Párt és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) „bizalmi és támogatási” paktuma körül.

A keddi, biztató Downing Street-i megbeszélések után úgy tűnt, akár már szerdán, legkésőbb csütörtökön aláírhatják a Theresa May-t a Downing Street 10.-ben tartó megállapodás végére. A BBC információi szerint azonban a DUP „nem tartotta volna helyesnek”, ha a nyugat-londoni tűzvész közepette jelentik be a tárgyalások sikeres lezárását.

Ha a Konzervatív Párt 318 képviselőjének és a tíz északír lojalistának az együttműködése valóban késik, csúszhat a Brexit-tárgyalások kezdete, s a június 19-re kitűzött királynői programbeszédet is el kell halasztani. A The Times napilap úgy tudja, a híresen kötelességtudó II. Erzsébet biztosan szakít majd rá időt jövő heti elfoglaltságai között, de „nem lesz boldog”, ha a számára egyik legbecsesebb eseményről – a brit nyári szezon fénypontjáról –, a Royal Ascot királyi lóverseny valamelyik futamáról hiányoznia kell.

Ahogy Dickie Arbiter, a Buckingham-palota korábbi sajtófőnöke fogalmazott: „Valljuk be, a Downing Street ugráltatja Őfelségét”.

Afelől is inkább csak találgatások folynak, hogy milyen engedményeket kell tennie a Konzervatív Pártnak a DUP külső, kabinetpozíciókkal nem járó segítségéért. Az öt évre szóló együttműködés ára legalábbis kezdetben inkább gazdasági jellegű lesz, a DUP elvárhatja például, hogy emeljék az infrastrukturális kiadásokat, illetve, hogy csökkentsenek egyes adókat Ulsterban. Ami a brit kormány előtt tornyosuló legnagyobb kihívást, a Brexit-tárgyalásokat illeti, a DUP fő prioritása az, hogy továbbra is zavartalan legyen a forgalom az északír-ír határon.

Theresa May csütörtökön a második legnagyobb északír erő – a Westminsterben elvileg hét képviselővel rendelkező, de törvényhozói jogával a királyi eskütétel elutasítása miatt nem élő – Sinn Féin belfasti parlamenti vezetőjével, Michelle O’Neill-lel folytat tárgyalást. A nacionalisták, akik egy nappal később az új ír kormányfővel, Leo Varadkarral találkoznak, Londonban és Dublinban egyaránt kifejthetik aggodalmukat, hogy a DUP westminsteri szerepvállalása ellentétben áll az északír békefolyamatot szabályozó ún. nagypénteki egyezménnyel.

Brexit-ügyben egyébként megszólalt David Cameron volt kormányfő is. A Financial Times jelentése szerint egy lengyelországi konferencián kifejtette: a toryk „kiábrándító” választási eredménye fokozott nyomást gyakorolhat Theresa Mayre, hogy a kilépési tárgyalásokon „békülékenyebb” álláspontot képviseljen.

Médiamágnások a szerb politikában

Publikálás dátuma
2017.06.15. 07:32

Szerbiában nem sietik el a miniszterelnök kinevezését azt követően, hogy Aleksandar Vucic volt kormányfő május 31-én letette a hivatali esküt, s beiktatták az ország új elnökének. 

A Vecernje Novosti úgy tudja, ma este száll fel a fehér füst, s derül fény arra, ki kerül a kabinet élére. Bár parlamentáris demokráciáról van szó, senki számára sem lehet kérdés, hogy Vucic továbbra is a belpolitika meghatározó személyisége marad. Annál is inkább, mert az államfő által irányított Szerb Haladó Párt (SNP) továbbra is messze a legnépszerűbb párt, irodától függően 47,7–57,6 százalék szavazna most rá, ami megfelel annak a támogatottságnak, amelyet a párt a tavaly áprilisi választáson kapott.

Ettől függetlenül Vucic elnöksége mégiscsak új helyzetet teremt, s olyan személyiségek is feltűnhetnek a politikában, akik miniszterelnöki megbízatása alatt még nem gondoltak erre. Az új elnök számára különösen komoly kihívást jelenthet, hogy médiamágnások dédelgetnek komoly politikai terveket.

Aleksandar Rodic, az Adria Media Group tulajdonosa és Dragan Djilas volt belgrádi polgármester, a Demokrata Párt korábbi elnöke, Délkelet-Európa legjelentősebb reklámcégének a tulajdonosa is bejelentették: politikai karrier után áhítoznak.

Kettőjük közül Rodic ambíciói jelentenek nagyobb meglepetést. Ő ugyanis korábban Vucic nagy támogatója volt, segített is a volt kormányfő imázsának felépítésében. Lapja, a befolyásos Kurir éveken keresztül kritikátlanul támogatta a kormányt. A médiamágnás azonban hadat üzent az újdonsült elnök rezsimjének, s a belgrádi bulvárlap hasábjain kérte az olvasókat politikai kezdeményezésének támogatására.

Bár Szerbiában nagyon nehéz egyik napról a másikra népszerű pártot létrehozni, Rodicot nem szabad leírni, hiszen kevés olyan befolyásos médiaszereplő van az országban, mint ő. A szerb bulvársajtó keresztapájának is nevezik. A Kurirt még apja alapította. A Vuciccsal való nagy szakításra 2015-ben került sor, az év novemberében nyílt levélben bírálta a kormányhoz hű médiát, a nem éppen kifinomult stílusáról ismert Informert és a Pink televízió tulajdonosát, Zeljko Mitrovicot. Mint fogalmazott, ezek a médiumok túl szép képet festenek az országról. Később aztán elült a vihar. A liberális gondolkodásúak nem is álltak Rodic mögé, úgy vélték, csak a bulvárlapok háborúja állt a háttérben. Most azonban újra fellángolt a háborúskodás, az Informer azt állítja, Rodic csak azért akar a politika szereplője lenni, hogy elkerülje az adófizetést.

A csata már odáig fajult, hogy Rodic felszólította a liberális gondolkodásúakat: segítsék a „diktátor Vucic” elleni harcban. Szerinte lapjának reklámbevétele messze nem akkora, mint amennyi megilletné. Nem meglepő módon Szerbiában az állam a legnagyobb hirdető, s azok a médiumok jutnak jelentősebb bevételhez, amelyek nem fukarkodnak a kormány dicséretével.

Dragan Djilas nem fogalmazott meg ennyire konkrét politikai üzenetet, a NIN című lapban gazdasági programját vázolta fel. Úgy vélte, az államnak jobban be kellene avatkoznia a piaci folyamatokba, s a kormánynak hatékonyabb intézkedéseket kell hozni a versenyképesség, a termelékenység javítására, írta a Balkan Insight. Djilas teljes gazdasági megújulást követel. Azóta nem volt köze a politikához, hogy elhagyta a Demokrata Pártot, most azonban megváltozhat a széljárás.

Szerző

Buszhíradó a cenzúra ellen

Publikálás dátuma
2017.06.15. 07:31
A stáb eddig túlnyomó részt pozitív visszajelzéseket kapott FOTÓ: ABRIL MEJÍAS ROMHANY
Egy magyar származású venezuelai újságírónő mesél arról, hogy miként győzik le a kormányzati cenzúrát a buszon bemondott hírekkel a latin-amerikai országban.

A legsűrűbben közlekedő caracasi buszjáratokon mostanra megszokott látványt nyújt a „Bus Tv” stábja. A hat újságíró felszállás után menetjegyet vált, engedélyt kér a sofőrtől, majd amikor a busz elindul, a bemondó – akinek arcát egy kartonpapírból kivágott „televízió” szegélyezi – 2-3 percben felolvassa a híreket. Azokat, amelyeket a venezuelaiak aznap sem hallhattak a kormány által erősen cenzúrázott médiumokban.

A „buszhíradó” premierje május 27-én volt, s az elmúlt két hétben máris hazai és nemzetközi hírnévre tett szert a sajtószabadságért harcoló csapat, amelynek magyar származású tagja, Abril Mejías Romhany mesélt a Népszavának Caracasból az egyedi ötlet születéséről. „Claudio Lizardo, a csapat egyik tagja épp egy erőszakos tüntetésről tartott haza a fővárosban. Amikor a barátjával felszállt a buszra, úgy érezte, mintha egy kapszulába került volna, ahol teljesen más a valóság. Nyugalom volt. Úgy érezte, hogy valamit tenni kell, hogy az utasok is végre ráeszméljenek arra, valójában mi történik az országban” – mesélte a több mint két hónapja tartó kormányellenes tüntetésekre utalva Romhany, aki ekkor még nem ismerte Claudia Lizardót, csak azt tudta, hogy újságíróként valamit tennie kell a venezuelai kormány „dezinformációs hadjárata” ellen. Egy közös barátjuk mesélt neki Lizardo buszos ötletéről, és a két elképzelésből született meg két hét alatt a Bus Tv.

A hatfős csapat már 50 „adáson” van túl, általában heti háromszor szállnak buszra, s ilyenkor egész nap megy a híradózás. „Az első alkalom előtt csupán egyszer próbáltunk, egy ház földszintjén, majd elindultunk. Nagyon féltünk, mert itt nagyon rossz a közbiztonság. Én vagyok az operatőr, és attól féltem, hogy elrabolják a telefonom. De nagy meglepetésünkre, az utasok örömmel fogadtak minket, és a sofőr még a vonaljegyért adott pénzt sem fogadta el” – mesélte a fiatal nő, akinek nagyapja a második világháború idején ment el Magyarországról.

Bár Venezuelában politikailag rendkívül megosztott a társadalom, többnyire pozitív visszajelzést kaptak, csupán észrevételként közölték egyes utasok, hogy az ellenzékkel szemben kritikus híreket is bemondhatnák. Romhany ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az információt részben a kormányzati statisztikákból és közleményekből szerzik, ezeket helyezik kontextusba, részben a terepen dolgozó független újságíróktól, valamint olyan online portálok híreire támaszkodnak, amelyek függetlenek a szocialista kormánytól. Nincs könnyű dolguk, hiszen az elmúlt 10 évben Hugo Chávez, majd pedig utódja, Nicolás Maduro elnök vezénylete alatt kormányközeli oligarchák kezébe kerültek a legfontosabb országos médiumok, amelyekben nem jelennek meg független oknyomozó vagy a kormánnyal szemben kritikus cikkek.

„Az újságírás mellett egy sajtószabadsággal foglalkozó intézetnek dolgozom. Egy általunk végzett kutatás szerint az elmúlt tíz évben 130 médiumot zargatott a CONATEL, az állami médiaszabályozó szervezet. Ez idő alatt normális lett a sajtóban a megfélemlítés, a médiumok felvásárlása, a cenzúra és az öncenzúra. A megfélemlítés azt jelenti, hogy ha az ember rosszat mond a kormányra, másnap már ott a CONATEL, átnézi a felszerelését, és megfenyegeti” – magyarázta a 26 éves nő, aki szerint a kormány azzal is biztosította a sajtó feletti kontrollt, hogy állami kézbe került a terjesztés és a papíreladás. „Sok újság egyszerűen papír nélkül maradt. A kormány nem adott el nekik többé.”

A tradicionális médiában kialakult helyzet azt internetre „száműzte” az újságírókat, akik új hírsite-okon jelentették meg oknyomozó anyagaikat. Romhany szerint az a baj, hogy a 30 milliós országban ezeknek kicsi az elérése, ugyanis a lakosság felének nincs internethozzáférése. Ezért bízik a Bus Tv sikerében, hiszen az emberekhez viszik a híreket. A projekt felkavarta az állóvizet, már több vidéki kollégát is betanítottak, akik azóta a vidéki államokban buszoznak és olvassák be a cenzúrázatlan híreket. A hírnév azonban célkeresztet is jelent egy olyan országban, ahol jelenleg is vannak politikai foglyok. A Venezuelában kialakult helyzet miatt ugyan a legtöbb külföldi felmenőkkel rendelkező barátjához hasonlóan Romhany is beadta a magyar állampolgársági kérelmét, azt mondja, egyelőre nem akar elköltözni. Bár járt már Budapesten, úgy érzi újságíróként Venezuelában van dolga. „Fel vagyunk rá készülve, hogy bármikor történhet valami. Ugyanakkor nagy szabadságot ad nekünk, hogy nem az ellenzék híradóját csináljuk, nem buzdítunk tüntetésre, és egy pártnak az üzeneteit sem tolmácsoljuk. Csak a híreket mondjuk be. Azok magukért beszélnek.”