Ezt plakátolja ki a Fidesz! - Minden negyedik magyar gyerek szegény

Publikálás dátuma
2017.06.15 18:42

Fotó: /
A gyerekek 21 százaléka él relatív jövedelmi szegénységben a magas jövedelmű országokban az UNICEF jelentése szerint. Magyarország több tekintetben is a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik.

Magyarországon a 0-17 évesek 25 százaléka, vagyis minden negyedik gyermek relatív jövedelmi szegénységben él - derült ki az UNICEF Innocenti Kutatóközpontja által kiadott jelentésből. Ez az első olyan jelentés a gyerekek helyzetéről, amely 41 magas jövedelmű országban, a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben vizsgálja a gyermekek jól-létét. Kiderült: a felmért országok eredményeinek átlagai alapján minden ötödik gyermek él relatív jövedelmi szegénységben (a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásban).

A jelentés teljesítményük alapján rangsorolta az országokat, az eltérések nagyok: a legjobban teljesítő Dániában, Izlandon és Norvégiában minden tizedik, a lista végén elhelyezkedő Romániában, Izraelben és Törökországban viszont már minden harmadik gyerek él olyan háztartásban, amelynek jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöböt. Magyarország a 26. helyen végzett. A jelentés készítői szerint ehhez hozzátartozik a szociális transzferjövedelmek szegénységenyhítő hatása, ám a helyzet így sem rózsás, sőt egy legutóbbi, 2008-as hasonló mérés szerint romlott, akkor a magyar gyerekek 19 százaléka tartozott az említett kategóriába, szemben a mostani 25 százalékkal. A 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.

A magas jövedelmű országokban átlagosan minden nyolcadik gyermek biztonságos táplálkozása is veszélyeztetett: Mexikóban, Törökországban ez minden harmadik gyereket érint, az Egyesült Királyságban, valamint az Egyesült Államokban minden ötödiket, míg az ebből a szempontból legjobban teljesítő Japánban a gyerekek "csupán" 1,4, Svédországban 4 százalékát. Magyarország a középmezőnyben, a 22. helyen áll. Nálunk a 15 évesnél fiatalabb gyerekek 11,8 százaléka olyan felnőttel él, akinek nem biztosított a megfelelő táplálkozása (az országok összesített átlaga 12,7 százalék).

Hegedűs Zsuzsa: megállítottuk a leszakadást
Ma már lényegében nincs gyermekéhezés Magyarországon - állítja Orbán Viktor tanácsadója. Hegedűs Zsuzsa a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, ha a relatív gyerekszegénység nőtt is az Eurostat szerint, az azért van, mert Nyugatra szabott kritériumokkal mérnek minket. Úgy véli, a szegényebb rétegek társadalmi leszakadását sikerült megállítani. Arra a kérdésre, miért nem sikerült elintéznie a rászoruló bölcsődések ingyenes étkezését, azt a választ adta, a pályázatokat kiírták, ám a végrehajtás a Lázár János vezette Miniszterelnökségen elakadt. Lázár a csütörtöki Kormányinfón úgy nyilatkozott: "minden, ami működik, az a miniszterelnök érdeme, ami nem, az az én hibám".

A gyermekek egészségét tekintve viszont már a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozunk (30.hely). A legsúlyosabb problémákat nálunk a kamaszok túlzott alkoholfogyasztása (4. legrosszabb eredmény), valamint a korai gyermekvállalás veti fel. Ugyancsak a 30. helyen végeztünk a minőségi oktatás biztosítása tekintetében. Ugyanakkor még a legjobban teljesítő országokban (Japánban, Finnországban) se éri el a 15 évesek ötöde a minimális kompetencia-szintet olvasásban, matematikában, természettudományokban. Magyarországon ez a diákok 36 százalékára jellemző, ami lesújtó eredmény, s 6-7 százalékos romlás az elmúlt évekhez képest.

Ennél is rosszabb eredményt értünk el az egyenlőtlenségek csökkentése terén: Magyarország 33. a rangsorban. Holott a fenntartható fejlődés céljai hangsúlyozzák a méltányos fejlődés követelményét, valamint azt, hogy senkit sem szabad hátrahagyni. Itt leginkább a jövedelmi egyenlőtlenségeket, valamint a szülők társadalmi státuszának a gyerek iskolai teljesítményére gyakorolt hatását mérték. Az egyenlőtlenségek Izlandon, Norvégiában a legkisebbek, Mexikóban, Bulgáriában a legnagyobbak. Magyarországon a 15-19 évesek 6,8 százaléka nem tanul és nem is dolgozik.

Összegzésként elmondható: a legtöbb esetben azok az országok teljesítenek jól, amelyek amúgy is élen járnak a fejlesztési programokban. Ugyanakkor egyes részterületeken nekik is van még hova fejlődniük. Az összesített rangsorban Magyarország a 32. helyet foglalja el, vagyis az országok alsó harmadában végzett. Az UNICEF felszólította a magas jövedelmű országokat: tegyenek lépéseket a kulcsfontosságú területeken.

A gyerek ne közmunkás, hanem űrhajós akarjon lenni

Az UNICEF felméréséről Tausz Katalint, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatóját kérdeztük.

- A jelentésben kitérnek arra, hogy a magyar gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban él. Mit jelent ez pontosan?

- Ezt hét mutató összesítésével mérik: egészséges táplálkozás, megfelelő ruházkodás, oktatás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok, információkhoz hozzáférés, lakhatás. Azokat tekintik többszörös megfosztottságban élőknek, akiknél ezekből legalább kettő nem kielégítően teljesül.

- Sokszor hallani, hogy javult a helyzet, megállítottuk a leszakadást.

- A statisztikák valóban azt mutatják, hogy a jövedelmi szegénység, és az anyagi deprivációs adatok is javulást mutatnak. Ennek több oka van. Az egyik kétség kívül a közfoglalkoztatás, ami a segélyekhez képest valamivel magasabb összeghez juttatja a családokat. Kérdés, ez mennyire fenntartható, hosszútávú megoldás. Ugyanakkor az is tapasztalati tény, hogy a szegénység gettósodik, bizonyos területeken megkövesedik, életformává válik, tartósan jelen van.

- Hogyan lehetne elérni, hogy javuljanak a jelentésben leírt eredmények?

- Ott, ahol területileg is tömörül a szegénység, tartósan munkaerőhiány van, nagyon erőteljes beavatkozások szükségesek. Ezek életcélokat, személyiséget, pszichés stabilitást megroppantó helyzetek. Gyerekek képesek olyat mondani, amikor megkérdezik tőlük, mik szeretnének lenni, hogy közmunkás. Nekik a szüleik is közmunkások, akik boldogak attól, hogy közmunkát sikerült kapniuk. De egy gyereknek ne az legyen az álma, hogy közmunkás legyen, hanem mondjuk űrhajós.

2017.06.15 18:42

Napsütéses, meleg időnk lesz pénteken, majd megérkezik az igazi ősz

Publikálás dátuma
2018.09.20 16:09

Fotó: Shutterstock/
A csillagászati ősz beköszöntével az időjárás is ősziesre fordul a hétvégétől.
Pénteken még csendes, többnyire napos, száraz és meleg időnk lesz, a változás szombaton kezdődik: ekkortól a jövő hét elejéig több időjárási front is átvonul fölöttünk, összességében mintegy 10 fokkal hűvösebbre és szelesre fordul az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. 
Pénteken többnyire derült vagy kissé felhős lesz az ég, mindenhol többórás napsütés várható. Az Alföldön és északkeleten lehet több gomolyfelhő, illetve késő délutántól északnyugat felől megnövekszik a fátyolfelhőzet, ami késő este a Kisalföldön meg is vastagodik. Csapadék nem valószínű, de a déli szél többfelé megélénkül, a Fertő térségében olykor meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8 és 15 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 31 fok között valószínű.
Szombaton mindenhol beborul az ég és egyre több helyen valószínű eső, zápor, majd késő délután észak felől szakadozni kezd a felhőzet. Az északnyugatira, északira forduló szél megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11 és 18 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 14 és 20, másutt többnyire 20 és 26 fok között alakul. A fővárosra és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, az érintett területeken a várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/órát. 
Vasárnap változó felhőzetre számíthatunk többórás napsütéssel. Napközben már nem valószínű csapadék, ám a nyugati, délnyugati szél élénk, helyenként erős lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között várható.
2018.09.20 16:09
Frissítve: 2018.09.20 16:09

Október 20-án választ társelnököt az LMP

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:35

Fotó: Népszava/ Vajda József
Elnökségi tagot is választanak, miután Angyal Károly ismét pártigazgató lesz.
Október 20-án tartja részleges tisztújító kongresszusát az LMP, ahol megválasztja új női társelnökét – mondta el az ellenzéki párt országos elnökségének titkára csütörtökön az MTI-nek. A kongresszus kiírását Szél Bernadett lemondása teszi szükségessé. Kanász-Nagy Máté közölte: megkezdődött a jelölési folyamat a pártban, amely október 10-én zárul. Az LMP egy elnökségi tagot is választ, miután Angyal Károly ismét pártigazgató lesz, ez a pozíció pedig összeférhetetlen az elnökségi tagsággal. A kongresszus az alapszabályt is módosítja némileg, átfogó változtatás azonban várhatóan csak az év végén vagy a jövő év elején lesz, addig csupán a működési anomáliákat kívánják orvosolni – tette hozzá a titkár. A tanácskozáson megvitatják a párt stratégiáját, és döntést hoznak arról, milyen szövetségi politikát kövessenek a jövő évi önkormányzati választáson. Kanász-Nagy Máté nem zárta ki, hogy a kongresszuson szó lesz az etikai bizottság országgyűlési választással kapcsolatban hozott elmarasztaló döntéseiről is, erről azonban még nem hoztak végleges döntést. Szél Bernadett azt követően mondott le társelnöki, valamint frakcióvezetői pozíciójáról, hogy az etikai bizottság három évre eltiltotta minden párttisztségtől, lehetővé téve azonban számára azt, hogy már meglévő társelnöki posztjáról ne kelljen lemondania. A büntetést azután kapta, hogy a választási kampányban maga is tárgyalt visszalépésekről annak ellenére, hogy az LMP kongresszusa korábban az önálló indulásról döntött.
Szerző
2018.09.20 15:35
Frissítve: 2018.09.20 15:35