Előfizetés

Több száz kilométeren át Erdogan ellen

Publikálás dátuma
2017.06.16. 07:33

„Diktatúrával állunk szemben. Nem akarunk olyan országban élni, ahol nincs igazság. Elég volt!” – ezekkel a szavakkal indította el csütörtökön Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője azt az Ankarából Isztambulig tartó menetet, amelyen a CHP egyik isztambuli képviselőjének bebörtönzése ellen tiltakoznak. Enes Berberoglurát szerdán államtitkok kiszivárogtatásáért ítélték 25 év börtönbüntetésre. A szenzitív információ, amelyet a képviselő az ellenzéki Cumhuriyetnek kiszivárogtatott, arra derített fényt, hogy a török hírszerzés adománynak álcázott fegyvereket szállított 2014-ben Szíriába.

A The Guardian helyszíni tudósítása szerint csütörtök estig több száz tüntető csatlakozott a demonstrációhoz, sokuk „adalet” (igazságot) feliratú transzparenst tartott a kezében. A 450 km-es út vége a Maltepe börtön lesz, ahol Berberoglura raboskodik.

Vélhetően az is sokakat sarkallt tiltakozásra, hogy csütörtökön Törökország börtönbüntetésre ítélte – megsértve ezzel diplomáciai védettségét – „terrorizmus támogatásáért” Aydin Sefa Akayt, az egyik ENSZ-bíróság tagját. A nemzetközi bírót még a tavaly júliusi sikertelen puccskísérlet után vettek őrizetbe.

Trump az FBI célkeresztjében

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.06.16. 07:32

Donald Trump születésnapján derült ki, már az amerikai elnök szerepét is vizsgálja Robert Mueller különleges ügyész. Öt különféle vizsgálat folyik Oroszország választási beavatkozása ügyében.

Trump szerdán betöltötte a 71. évét, s már nem kellett magányosan töltenie első fehér házi születésnapját. Felesége, Melania Trump és fiuk, Barron pár napja beköltözött az elnöki rezidenciára, s ezzel nagy terhet vettek le az adófizetők válláról, mivel nem kell állniuk a Trump-család New York-i biztonsági költségeit. A nagy nap előestéjén a Gallup nem éppen születésnaphoz illő hírrel állt elő. Felmérésük szerint az elnök rekordot döntött: az amerikaiak 60 százaléka negatívan ítéli meg tevékenységét. Sem Barack Obamának, sem Bill Clintonnak nem volt ilyen katasztrofális az elutasítottsága, George W. Bushnak ugyan sikerült ezt elérnie, de csak elnöksége ötödik évére. Csupán 36 százalék nyilatkozott kedvezően a 45. elnök eddigi működéséről, de ennél már volt rosszabb is, március végén 35 százalékon állt a támogatottsága.

A washingtoni szenátus is erős üzenetet küldött az elnöknek: kétpárti megállapodással még a héten megerősítik a korábbi büntetőintézkedéseket, s újabb szankciókat vezetnek be Oroszország ellen a 2016-os elnökválasztás befolyásolása miatt. A száz tagú testületben mindössze két szenátor, a Kentucky államot képviselő Rand Paul, és Utah egyik szenátora, Mike Lee voksolt nemmel. A szenátorok gondosan ügyeltek arra, hogy megkössék az elnök kezét: csupán a kongresszus jóváhagyásával dönthet Trump az orosz szankciók visszavonásáról.

Pedig épp az előző, még az Obama-kormányzat által bevezetett szankciócsomag eltörlését remélve építgették - látnivalóan nagy igyekezettel - orosz diplomaták tavaly a kapcsolataikat a Trump-kampánnyal. A milliárdos legalább egy embere – Mike Flynn, a 24 nap után menesztett nemzetbiztonsági tanácsadó – tárgyalt ezekről a szankciókról az oroszokkal, méghozzá akkor, amikor az amerikai elnököt még Barack Obamának hívták, azaz Flynn megbeszélései törvényt sértettek.

James Comey, a május 9-én leváltott FBI-igazgató múlt heti tanúvallomásában meggyőző profizmussal vázolta fel, de ki nem mondta a vádat: Donald Trump az igazságszolgáltatás akadályozásának bűnét követhette el, amikor a Flynn kétes orosz kapcsolatai ügyében folyó vizsgálat lezárására kérte az FBI-főnököt. Arról nem is beszélve, hogy amikor várakozásaiban csalódnia kellett, Trump büntetésképpen menesztette Comeyt, akinek még majd hét éve lett volna még hátra a Szövetségi Nyomozó Iroda élén.

Leginkább az aggaszthatja az elnököt, hogy a The Washington Post friss értesülése szerint az orosz vizsgálat felügyeletére felkért különleges ügyész, Robert Mueller kiszélesítette a nyomozást, már azt is vizsgálja, Trump akadályozni próbálta-e az igazságszolgáltatást. „Ez jelentős fordulat a majd egy éve folyó vizsgálatban” – írta a Post. Az elnök maga néhány nappal Comey kirúgása után lett az FBI-vizsgálat tárgya. Éppen ideje volt, hogy Trump személyes ügyvédet fogadott, az orosz beavatkozásról már csak Marc Kasowitz nyilatkozik. „Az FBI-kiszivárogtatás felháborító, megbocsáthatatlan és törvénytelen” – reagált szóvivője útján az ügyvéd a lap bejelentésére.

Két kulcsember, Daniel Coats nemzeti hírszerzési igazgató, Mike Rogers, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetője a héten beleegyezett, hogy beszél az FBI nyomozóival, tudta meg a Post. Mindkettőjüket beidézte a szenátus hírszerzési bizottsága is, ám ott nem voltak hajlandók nyilvánosan vallani arról, kérte-e őket Trump az orosz vizsgálatok lezárására. Tanúskodik Richard Ledgett, az NSA nemrég távozott helyettes vezetője is. Az elnök nem élhet elnöki privilégiumával, nem állíthatja le a vallomástételüket, még a Watergate-ügyben a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy büntetőjogi eljárás esetén nem tarthatnak vissza bizonyítékokat.

Kétpárti egyetértés
A washingtoni kongresszus republikánus és demokrata honatyái végül nem halasztották el a csütörtök estére tervbe vett jótékonysági baseballmérkőzést. Mindkét nagy párt elítélte a szerdai lövöldözést. Bernie Sanders demokrata szenátor külön is elhatárolódott, mint kiderült az ő kampányának önkéntese volt a 66 éves férfi, James T. Hodgkinson, aki öt embert meglőtt a virginiai republikánus tréningen. Steve Scalise, a képviselőház harmadik legmagasabb rangú republikánus vezetője sérült meg legsúlyosabban, állapota a műtét után is kritikus.

Az orosz beavatkozás ügyében legalább öt vizsgálat folyik. Négy kongresszusi bizottság vizsgálódik, nyilvános és zárt üléseket tartanak, s jogukban áll embereket tanúskodásra berendelni, dokumentumokat bekérni az érintettektől. A legnagyobb a tekintélye a szenátus hírszerzési bizottságának, amelyet a legkevésbé elfogultnak tartanak. A legkomolyabb az igazságügyi minisztérium és az FBI tavaly július óta tartó nyomozása. Idén májusban vette át a vizsgálat felügyeletét Robert Mueller különleges ügyész, volt FBI-igazgató. A politikai jellegű kongresszusi vizsgálódásokkal ellentétben az FBI büntetőjogi vizsgálatot folytat, s ha a Trump-kampány emberei közül bárkit bűnösnek talál, vádat is emelhet ellene. Más a helyzet az elnök esetében. Az igazságügyi tárca jogtanácsosi hivatala (OLC) régóta arra az álláspontra helyezkedett, emlékeztetnek az amerikai lapok, hogy hivatalban lévő elnök ellen nem lehet büntetőeljárást indítani, mert ez akadályozná alkotmányban előírt feladatainak ellátását - ezt Richard Nixon és Bill Clinton estében is kimondták, noha ma nem minden jogi szakértő ért egyet ezzel.

Járhatóbbnak látszana a politikai út. A képviselőház egyszerű többséggel dönthet arról, hogy indítanak-e alkotmányos vádemelési eljárást Donald Trump ellen, s a szenátus kétharmados többsége kell az elnök lemondatásához. Kérdés, hogy az FBI és az igazságügyi tárca, ha terhelő bizonyítékokat talál, megosztja-e vizsgálata eredményeit a kongresszussal.

Rod Rosenstein, a helyettes igazságügyi miniszter a kulcsfigura, valószínűleg neki kell majd erről döntenie. Egy esetleges impeachment eljárásig azonban még hosszú út vezethet, az utóbbi időben a demokrata honatyák is visszafogták harcias hangnemüket. Ha a 2018-as félidős választáson legalább a szenátusban visszaszereznék a többséget, nagyobb eséllyel léphetnének fel Trumppal szemben.

Putyin furcsállja Comey szivárogtatását
„Nem értem, hogy hirtelen miért beszélnek ismét az Oroszország elleni szankciókról. Ez is annak a bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok politikai hadjáratot folytat ellenünk. Ha nem lenne a Krím, akkor kitaláltak volna valami mást, hogy elrettentsék Oroszországot" – mondta csütörtökön Vlagyimir Putyin tévénézők kérdéseire válaszolva.
Az orosz elnök éves moszkvai „interaktív interjúja” során hangsúlyozta, hogy Oroszország ennek ellenére kész a „konstruktív dialógusra” Washingtonnal. Putyint kérdezték az amerikai elnökválasztás befolyásolása érdekében tett feltételezett orosz kísérletekről is, amivel kapcsolatban elmondta: igen „furcsa”, hogy egy FBI-igazgató a médiának szivárogtat – tudósított a Reuters. K.I.



Politikai öngyilkosság Bukarestben

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.06.16. 07:31
Hiába nő Sorin Grindeanu népszerűsége FOTÓ: ALAMY-PROFIMEDIA/GABRIEL PETRESCU
Saját kormányát buktatja meg a román kormánykoalíció, látszólag minden ok nélkül. A nagyobbik kormánypártban komoly belső hatalmi harc dúl.

Bukarestben még nem volt rá példa, hogy egy kényelmes kormányzati többséggel rendelkező koalíció bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa saját kormányát. Ezúttal megtörtént, a nagyobbik kormánypárt próbál megválni saját, népszerűségében egyre erősödő miniszterelnökétől. A bukaresti politikai válság abszurditását növeli, hogy tulajdonképpen nincs olyan tényleges ok, ami magyarázná ezt a politikai öngyilkosságot.

A román gazdaság a legnagyobb növekedést mutathatja fel az Európai Unión belül, az infláció alacsony, a februári kormányellenes tüntetéshullám a népszerűségi mutatókon nem érezhető módon elhalt, Sorin Grindeanu kormányának mégis mennie kell. A miniszterelnök annak ellenére sem mond le, hogy szerdán mind a nagyobbik kormányzóerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a koalíciós partner szociál-liberális ALDE megvonta tőle a bizalmat, s PSD-s miniszterei követve a párt utasítását, előre megírták lemondásukat. A renitens temesvári szociáldemokrata kormányfőt tegnap ki is zárta soraiból a PSD, hétfőn benyújtják ellene a bizalmatlansági indítványt, szerdán szavaznak is. Hacsak addig valami rendkívüli nem történik, a bizalmatlansági indítvány átmegy a parlamentben.

De a gyorsan változó bukaresti politikai mezőben akár történhet is. Az Egyesült Államokból a napokban hazatérő Klaus Johannis államfő egyelőre nem nyilatkozott, de az ő állásfoglalásán sok múlhat. Grindeanu előre jelezte, nem ragaszkodik foggal-körömmel a miniszterelnöki székhez, de csak akkor mond le, ha garanciát lát arra, hogy az elnök a PSD-ből jövő kormányfőnek ad kormányalakítási megbízást. Erre viszont semmi garancia nincs, hiszen tavaly decemberben, a választások után is, minden indoklás nélkül elutasította a PSD első jelöltjét, a tatár származású Sevil Shhaideht, akinek férje szíriai.

Bár a PSD szerdai ülésén – amely a kormánykiértékelő után megvonta a bizalmat Grindeanutól – egyhangú volt a döntés, ez még nem jelenti azt, hogy hétfőig, a bizalmatlansági indítvány benyújtásáig nem alakul meg egy belső ellenzéki tábor. A szerdai szavazás ugyanis nyílt volt, egy titkos szavazáson minden bizonnyal más eredmény született volna. Szerdán még csak a volt miniszterelnök, Victor Ponta állt ki nyíltan Grindeanu mellett, nyílt levélben kérve a párttagokat, ne kövessenek el ekkora hibát és vegyék figyelembe, hogy a kormányt nem Grindeanu, hanem a pártelnök Liviu Dragnea állította össze: ha a tárcavezetők rosszul teljesítenek, az is a kinevező hibája elsősorban. Emlékeztetett, hogy szintén a PSD elnöke vállalta a felelősséget azért a kormányprogramért, amelynek a késedelmes végrehajtása ürügyével most lemondásra kényszerítik Grindeanut. Csütörtökön viszont már négy megyei szervezet is szembefordult a pártvezetéssel, és román médiahírek szerint a parlamenti többség soraiban sokan vannak még akik hasonlóképpen gondolkodnak, ám egyáltalán nem biztos, hogy szembe mernek fordulni a pártvezetéssel.

Hivatalos magyarázat szerint a kormánybuktatás oka az, hogy a vállalásoknak csupán 60 százaléka teljesült, valódi oka azonban a PSD-n belüli hatalmi harc. Román elemzők szerint a háttérben az áll, hogy Liviu Dragnea – aki nem lehet kormányfő, mivel korrupciós ügyben elítélték – megpróbálja megakadályozni, hogy a párton belül bárki a kihívójává nőhesse ki magát.