3-as metró - Kispórolják az akadálymentesítést

Publikálás dátuma
2017.06.20 22:15
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
A korábbi elképzeléshez képest is kevesebb állomást akadálymentesítenének a hármas metró felújítása során, ráadásul feleakkora büdzséből.

A kormány szűkmarkúsága miatt a korábbi elképzeléshez képest kevesebbet, kilenc állomást tervez akadálymentesíteni a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a tervek szerint ősszel induló hármasmetró-felújítás során - derült ki a fővárosi cég lapunknak küldött válaszából. A listából kitűnik: elsősorban a városházi tervek szerint első etapban felújítandó, olcsóbban renoválható északi pályaszakasz állomásait tennék könnyebben elérhetővé a mozgássérült utasok, kismamák vagy idősek számára. A jóval drágábban felújítható és akadály-mentesíthető középső és a déli szakaszon viszont több állomás is kimaradna.

Hol lesz akadálymentesítés?
Liftek:
- Újpest-Központ
- Újpest-Városkapu
- Gyöngyösi utca
- Forgách utca
- Árpád híd (már most is igénybe vehető lift)
- Lehel tér
- Nyugati pályaudvar
- Deák Ferenc
- Nagyvárad
- Népliget
- Határ út
- Kőbánya-Kispest (már most is igénybe vehető lift)
Kimarad:
- Dózsa György út
- Arany János utca
- Ferenciek tere
- Kálvin Tér
- Corvin-negyed
- Klinikák
- Ecseri út
- Pöttyös utca

A már üzemelő Árpád hídi és kőbánya-kispesti liftekkel együtt a húsz hármasmetró állomás kicsivel több mint fele, tizenkét állomás lenne a hármas metró felújításának végén elérhető a mozgássérültek számára. Ez eggyel kevesebb, mint amit korábban a kormány ígért: tavaly az MSZP-s Tóth Bertalan kérdésére Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára még azt ígérte, hogy a metrófelújítás végén 13 állomás lesz lifttel ellátva, s úgy számoltak, ez 20 milliárd forintba fog kerülni. Ugyanakkor a most akadálymentesítésre szánt 10 milliárdos büdzsé még a korábbi, eleve megkurtított, "fapados" terveknél is kisebb összeg. Az érintettek, a mozgáskorlátozással élők szerint viszont a részleges akadálymentesítés nem oldja meg a problémáikat.

„Egyetlen egy megoldást tudnunk elfogadni: ha minden megálló akadálymentes lesz, mondta a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) főtitkára, hozzátéve: egy emberi jogi kérdés nem lehet pénzkérdés.

„Mikor jutunk el odáig, hogy ha valamit átépítenek azt úgy alakítsák ki, hogy az mindenki számára használható legyen?” - tette fel a kérdést Szakály József. A MEOSZ és a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete korábban levéllel fordult Tarlós István főpolgármesterhez e kérdésben. Szakály nem tud olyan esetről, hogy a tervezés során ténylegesen figyelembe vették volna fogyatékkal élők véleményét.

A legrosszabb helyzetbe a VIII. és IX. kerület rászorulói kerülnének: a Józsefváros és Ferencváros által érintett öt megállóból csak egy, a Nagyvárad tér lenne akadálymentesített, mint azt Erőss Gábor, a Párbeszéd (PM) önkormányzati politikusának kérdésre az önkormányzat is megerősítette. Pedig szerinte a májusi testületi ülésen Kocsis Máté polgármester még azt ígérte, hogy a metrófelújítások kapcsán liftek is lesznek és akadálymentes aluljárók is megvalósulnak, de Kocsis lelkesen érvelt az akadálymentesítés fontossága mellett is. (A Józsefvárosi Önkormányzatot is megkerestük, egyelőre nem válaszoltak - a szerk.) Erőss szerint érthetetlen, hogy miért csak egyes megállókat akadálymentesítenek. Szerinte lehetetlen állapot, hogy ha egy mozgáskorlátozott utas, kismama vagy idős ember elindul Kőbányáról, ne tudjon átszállni a Kálvin téren vagy a Corvin-negyednél, vagy ne tudjon elmenni vizsgálatra a Klinikákhoz.

Arról, hogy hogyan választották ki az akadálymentesítésre az egyes állomásokat a BKK azt írta lapunknak, hogy az utasforgalom, a felszíni alternatív útvonalak utazási ideje és közintézményi hasznosság értékelése alapján rangsoroltak. Mivel a metróberuházás keretét a kormány határozatban rögzítette, így a rendelkezésre álló keretösszegből és a felállított rangsorból alakult ki a BKK akadálymentesítési terve. Más szóval: ennyire telik, pláne, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben közölte, a főváros nem számíthat a 137,5 milliárdos kereten felül többletforrásokra az államtól. Mint arról írtunk, mivel a kormányhátszelet élvező építőcégek nemrégiben harmadjára is felpumpált, 170 milliárd forint feletti árajánlatot adtak be a hármas felújításra, Tarlós István ezért úgy döntött, egyelőre csak az olcsóbb északi állomások és a halaszthatatlan metróalagút felújítást kezdik el.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Csakhogy a most tervezett, részleges felújítás esetén hosszú évtizedekre is kiszorulhatnak a közlekedésükhöz és a tájékozódásukhoz a hagyományostól eltérő műszaki megoldást igénylő emberek a forgalmasabb metróállomásokról - derül ki a lapunk által megkérdezett rehabilitációs környezettervező szakmérnök szavaiból. Szabó Henriett arra figyelmeztetett: évtizedekre meghatározhatja a metró elérhetőségét ha most nem akadálymentesítik azt. Utólag ugyanis már jóval költségesebb lehet külön-külön akadálymentesíteni a most kihagyott állomásokat.

Az északi szakaszon „csak” a Dózsa György útnál nem valósulna meg az akadálymentesítés, igaz, korábban a metrófelújítást lebonyolító Főmterv Zrt. levelében még azt ígérte a XIII. kerületnek, hogy az összes állomás elérhető lesz. Az önkormányzatnál elmondták: ragaszkodnak a kerület összes állomásának az akadálymentesítéséhez. „Az eltelt húsz évben a kerület összes fejlesztése akadálymentesítéssel együtt valósult meg. Úgy gondolom, hogy a XXI. században ez alapkövetelmény” - mondta lapunknak Gellért Lajos, a kerület sajtóreferense, hozzátéve: a Dózsa György út akadálymentesítése azért lenne fontos, mert a területen intenzív intézményi fejlesztés történik, így a jövőben várhatóan ennél a megállónál is jelentősen meg fog növekedni a forgalom.

2017.06.20 22:15

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47