Nyolc új díszpolgára van Budapestnek - Fotók

Átadta Budapest díszpolgári címeit Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai ünnepi ülésén, az elismerő címben nyolcan részesültek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek.

Díszpolgári címet kapott Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó, Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, Fenyvesi Máté volt válogatott labdarúgó és országgyűlési képviselő, Klinghammer István, földrajztudós, térképész, az ELTE korábbi rektora és Szinetár Miklós Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színházi, opera-, tévé- és filmrendező.
Az elismerésben posztumusz részesült László János, a Magyar Kerékpárosklub egykori elnöke és Olofsson Károly Placid bencés szerzetes. A László Jánosnak járó elismerést felesége, Kertész Márta és Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, az Olofsson Károly Placidnak járót pedig Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát vette át.

A szabadság napja, június 19-e alkalmából tartott ünnepi ülésen, a kitüntetések átadása előtt Tarlós István azt hangsúlyozta: "a ma kitüntetett tudósok, művészek, sportolók hosszú éveken, évtizedeken át kitartó munkával közösséget teremtettek és erősítettek, szakmailag, erkölcsileg és emberileg is maradandót alkotva. Éppen ezért követendőnek, erőt, bátorságot adónak tekinthetjük őket, és tisztelettel hajtunk előttük fejet, kifejezve irántuk való, érzett megbecsülésünket. Ők megdolgoztak azért, hogy elérjék a többiek, sőt, a város lelkét, segítettek és segítenek bennünket abban, hogy támaszt és valódi értékeket találjunk, amelyekhez érdemes és kell is igazodni" - fogalmazott.

A főpolgármester köszönetet mondott a kitüntetetteknek, hogy közösségépítő és lélekerősítő munkájukért, példamutató helytállásukért, amellyel a fővárost, egyben pedig a magyar nemzetet gazdagították.

Tarlós István beszédében elmondta, 27 éves szabadságunkat és Budapestet is ünnepeljük, amely 144 évvel ezelőtt egyesült fővárossá. Az egységes, magyar székesfőváros létrehozása, megőrzése és fejlesztése nemzetünk egyik legnagyobb sikertörténete - hangsúlyozta, megjegyezve: aki ma Magyarországra utazik, azok mintegy kétharmada célzottan Budapestre jön.

Tarlós István szólt arról is, hogy mint minden nagyobb vállalkozásnak, fejlesztésnek, Budapest 1873-as egyesítésének is szép számmal akadt ellenzői. "Mindig voltak, ma is vannak, akik csak a vidékben tudtak gondolkodni, általában szinte babonásan idegenkedtek és idegenkednek az urbanizációtól. Ez a gondolkodás érzelmi alapon tisztelhető, de a realitásokkal nehezen egyeztethető össze" - fogalmazott.

A főpolgármester kiemelte azt is: szabadságunkért ma is meg kell harcolni, nap mint nap. A nemzetközi porondon is. "Nekünk, magyaroknak kell saját érdekeinket megfogalmaznunk és azokért küzdenünk, nem szabad hagynunk, megengednünk hogy távoli, arctalan mágnások és bürokraták, magukat törvény felett állónak képzelő, keresztényellenes és magyarellenes, sőt a klasszikus európai értékeket veszélyeztető spekulánsok, idegen érdekeket szolgálók erőszakolják ránk a maguk diktátumait" - hangoztatta. Hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is saját entitását őrző országnak kell maradnia, és ez csak akkor sikerülhet, ha a magyar nemzet fővárosa, Budapest sikeres és erős város marad.

A hét éve hivatalban lévő városvezetésnek ez az eltökélt szándéka. A 2010-ben magunk mögött hagyott, kissé kaotikus és rendezetlen évtizedek után új szellemiséggel igyekeztek munkához fogni - tette hozzá, majd úgy fogalmazott: "azon dolgozunk, hogy Budapest biztonságos, élhető és kényelmes város legyen".

Ennek érdekében - mint mondta - fejezték be a 4-es metrót, adták át a budai fonódó villamoshálózatot, a megújult Széll Kálmán teret, és fejlesztik folyamatosan a történelmi fürdőket és a város egyik ékkövét, a Margitszigetet. Továbbá készülnek a Lánchíd és a Váralagút felújítására, a Blaha Lujza tér rekonstrukciójára és a csepeli gerincút továbbépítésére.

Tarlós István ezek mellett fontosnak nevezte, hogy megoldjanak két, régóta kialakult és megörökölt problémát: a 3-as metró felújítását és Budapest árvíz elleni védelmét, beleértve a legvédtelenebb szakasz, a csillaghegyi-öblözet bevédését is.
Tarlós István kijelentette, hogy mindkét ügyben sikerült előrelépni: 2018-ra kicserélik az elöregedett metrókocsikat, és elvileg még idén elindulhat a munka a metró egyik szakaszának állomásain, továbbá szakaszosan az alagút teljes egészében.

"A budapestiek biztonsága a meghatározó fontosságú számunkra, ezért, ha kell,(...) a főváros eredetileg másra szánt, féltve őrzött tartalékainak felhasználásával is, de mindenképpen rendbe tesszük a metróvonalat" - jelentette ki a főpolgármester hozzátéve: a csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét illetően pedig a közgyűlés június 14-i ülésén hatalmazta fel a városvezetést, hogy megkezdjék a szükséges engedélyeztetéseket.

Tarlós István kitért arra is, "vannak erők, amelyek abban érdekeltek, hogy mindenféle címen kidomborítsanak egy "kormány versus városvezetés ellentétet". Valójában azonban valamit csak valamivel lehet összehasonlítani, azt pedig senki sem tagadhatja, hogy 2010 óta ez a kormány, és ez a városvezetés sokkal több problémát megoldott Budapesten, mint előtte a rendszerváltozás óta bárki, bármikor - mondta megjegyezve: voltak, vannak viták és valószínűleg lesznek is viták, de ettől függetlenül "összeszámolni sem könnyű", hány olyan projekt valósult, és valósul meg, amelyeket korábban "folyamatosan ígérgettek, de semmi nem történt". Mi azonban megcsináltuk, vagy épp csináljuk - mondta a főpolgármester.