Népszava;
KSH;növekedés;bérek;
2017-06-22 07:26:00
Ebben erősen közrejátszott, hogy a költségvetési szféra egyes területein, illetve az állami közszolgáltatóknál is erre az időszakra esett a bérmegállapodás utáni, a megemelt minimálbéreket is magukba foglaló járandóságok kifizetése. Az áprilisi 2,2 százalékos és az első négyhavi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek rendre 12,1, illetve 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 303 000 forint volt áprilisban, azaz először lépte át a 300 ezer forintos küszöböt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt - közölte a KSH. Az iparban 327 600, az építőiparban 213 400 forint volt a bruttó átlagkereset áprilisban 13,5, illetve 9,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A KSH adataiból kiderül, hogy a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 59 ezerrel, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbiakhoz hasonlítva, a költségvetési szférában viszont a tavaly január óta tartó létszámcsökkenés áprilisban is folytatódott. A közfoglalkoztatottak száma 41 ezerrel kevesebb volt a tavaly áprilisinál és nem érte el a 148 ezret, bruttó átlagkeresetük viszont 4,2 százalékkal nőtt, meghaladta a 83 ezer forintot.
A Takarékbank a tegnap ismertetett előrejelzésében is fontos szerepet tulajdonít az erősödő bérkiáramlásnak a bruttó hazai termék (GDP) növekedésében. Alapvetően a beruházások erősödésére számít a bank elemző-csapata, emiatt az idei GDP előrejelzését 3,6 százalékról 3,9 százalékra növelte, jövőre pedig 4,1 százalékot vár. A beruházásokat túlnyomórészt a magánszféra adja, az uniós források lassan indultak be. Suppan Gergely, a bank senior elemzője szerint reális, hogy 2022-ig 60 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság, aminek hatására 4-5 vagy akár 6 fokozattal is feljebb sorolhatják a hitelminősítők Magyarországot.