Jó tudni! - Brit letelepedés csak öt éves tartózkodás után

Publikálás dátuma
2017.06.27 07:02
Thinkstock illusztráció
Letelepedett státuszt kapnak az Egyesült Királyságban az  öt éve törvényesen a szigetországban élő uniós állampolgárok, így a magyarok is. Akinek ez hiányzik, két évig maradhat, amikor pedig eléri az ötéves tartózkodást, kérvényezheti a letelepedett státuszt.
Michel Barnier, az EU Brexit-főtárgyalója szerint nem eléggé világos a brit terv, úgy véli, ennél több kell

Theresa May csütörtöki brüsszeli ígérete, miszerint a több mint 3 millió uniós munkavállaló a Brexit után is az Egyesült Királyságban maradhat, nem volt elegendő sem Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke, sem Angela Merkel német kancellár számára. A lengyel politikus „várakozáson alulinak” minősítette azt, miután May ajánlata nem foglalja magában a jelenleg létező uniós jogok teljes skáláját, illetve nem nyújt garanciákat az alkalmazást illetően.

 Fotó: Leon Neal/ Getty Images

 Fotó: Leon Neal/ Getty Images

Ezeket a hiányokat próbálta orvosolni az a 15 oldalas dokumentum, melyet May tegnap délután a brit alsóházban is ismertetett. A kormányfő hangsúlyozta, a „brit társadalom demokratikus akaratát végre fogják hajtani”, de ezzel nem fordítanak hátat az európai „barátoknak és szomszédoknak”. May már a Brexit-tárgyalások kezdetén biztosítékokat akart adni a szigetországban letelepedett uniós munkavállalóknak, akik „szerves részei Nagy-Britannia gazdasági és társadalmi szövetének”.

Jeremy Corbyn, brit munkáspárti vezető szerint Theresa Maynek nincs joga tárgyalni a bit kilépésről

Minden javaslat kölcsönös jellegű, tehát a jogok ugyanúgy érvényesek a 3,2 millió nagy-britanniai uniós állampolgárra, mint az EU-országokban, illetve többek között Norvégiában és Izlandon élő egymillió britre. Az Írországból érkezett munkavállalókra a korábbi különleges jogok vonatkoznak.

May legfontosabb ígérete, hogy a legalább öt éve törvényesen a szigetországban élők „letelepedett státuszt” kapnak, ami a lakásellátás, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociális segélyezés és nyugdíjfolyósítás területén a britekével egyenlő jogokat biztosít. Azoknak sem kell távozniuk, akiknek nincs meg az öt évük, ők legalább két évig maradhatnak, amikor pedig elérik az ötéves tartózkodást, kérvényezhetik a letelepedett státuszt. May ígérete szerint a világhálón lebonyolítható regisztráció, amennyire csak lehet, „egyszerű és könnyű” lesz. A végeredmény egy a belügyminisztériumban vezetett adatbázison alapuló személyi okmány lesz, melynek gondolata egyébként hagyományosan elfogadhatatlan a britek számára. Azok az uniós állampolgárok, akik a Brexit óta „állandó tartózkodási engedélyért” folyamodtak, feleslegesen fáradtak, újra kell majd jelentkezniük. May ígérete szerint az adminisztratív zűrzavar elkerülése érdekében nem kell a Brexit napján beadni a letelepedési kérvényt. Az addigra ötéves nagy-britanniai tartózkodással rendelkezők kétéves türelmi időt kapnak papírjaik rendezésére, ám a „határnap” után befutottakra már az új bevándorlási rendszer vonatkozik majd.

18.500 font - az ez alatt keresőkhöz nem költözhetnek ki házastársaik

Ahogy Brüsszelben, úgy a Westminsterben sem nevezte meg a kormányfő a régóta követelt konkrét „határnapot”, amelytől visszaszámolva az ötéves tartózkodást kalkulálják. Ez biztos, hogy „nem lesz korábban, mint a lisszaboni egyezmény 50. cikkelyének foganatosítása", azaz 2017. március 29-e, és nem lehet később, mint az uniótól való búcsú pillanata, 2019. március 29-e. Sok aggódó uniós munkavállalót nyugtat meg a kormányfő beszédének az az eleme, hogy nem kerülhet sor családok szétválasztására. Nehezítő körülmény azonban, hogy csak azokhoz költözhet ki a házastárs, akiknek a jövedelme eléri az évi 18.600 fontot (6,5 millió forint). A The Guardian szerint a tervek között szerepel, hogy a brit útlevéllel nem rendelkező uniós állampolgárok nem szavazhatnak majd a helyhatósági választásokon és nem élvezik majd az Európai Unió Bíróságának védelmét, melynek nem lesz többé joghatósága a brit polgárok felett.

A brit kormányfő nem pusztán a jelentős volumenű munkaerő megnyugtatása miatt igyekezett tisztázni a helyzetet. A múlt hétfőn David Davis Brexit-ügyi miniszter és Michel Barnier EU-főtárgyaló megállapodott: addig nem lehet érinteni a London számára oly fontos kereskedelmi megállapodásokat, amíg az uniós munkavállalók ügyeit nem sikerült megoldani.

R. Hahn Veronika London

Még messze a megoldás

Távol állnak a megfontolandó kompromisszumtól a Brexit-tárgyalások első körében felmerült brit javaslatok - érvel Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője szerint hatékonyan csak uniós szinten, közösen lehet harcolni az angliai magyar munkavállalók jogaiért.

Mi lehet a minimális cél a magyar munkavállalók számára a Brexit-tárgyalásokon?

- Köszönhetően a populista, illiberális politikusok megtévesztő kampányának, ennek a folyamatnak csak vesztesei vannak. Elsősorban Nagy-Britannia fog súlyos károkat szenvedni, de az európai egység, az európai fejlődés is sebeket szerzett. Számunkra az elsődleges cél tehát minél jobban megőrizni saját, közös európai – és benne magyar - gazdasági érdekeinket, s megóvni a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok és a többi uniós állampolgár érdekeit és jogait.

Hogyan kell érteni Theresa May eddigi ajánlatát?

- Még csak most kezdődtek meg a tárgyalások, ezért elhamarkodott lenne mélységében értékelni minden felmerülő javaslatot. Kétségtelen, hogy a brit kormányfő ajánlata jóval gálánsabb a Brexit-párti populisták eredeti szándékánál. Ugyanakkor ez még messze nem a vége, a „válási papírok” tartalma sokféleképp módosulhat. Kérdés például, hogy a britek mit kívánnak és mit tudnak majd megtartani az uniós tagság nyújtotta előnyökből, hiszen ezekről a Brexittel automatikusan lemondtak. Kiindulópontnak jó lehet May javaslata, ugyanakkor ebben a formájában nehezen elfogadható. Minimum ötéves tartózkodást írnak például elő az egészségügyi, nyugdíj, oktatási és egyéb jóléti jogosultságokhoz. Azok viszont, akik négy és fél éve tisztesség és dolgos adófizető polgárai Nagy-Britanniának, ezek után hátrányt szenvedhetnek. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy milyen jogokat kapnak azok, akik a Brexit után keresnek majd munkát és megélhetést brit földön. Vagyis, a kompromisszum és a számunkra megfelelő megoldás még messze van.

Uniós vagy tagállami szinten lehet jobban képviselni a magyar munkavállalók érdekeit?

- Nincs olyan Európát érintő ügy, amelyben ne a közös és együttműködő képviselet lenne a célravezető. Minél egységesebb a tárgyaló fél az uniós oldalon, annál hatékonyabb tud lenni. Nemrég levélben kértem tájékoztatást Guy Verhofstadttól, az Európai Parlament hivatalos Brexit-tárgyalójától és hangsúlyoztam a kelet-európai, azon belül is a magyar munkavállalók érdekeinek elsődlegességét. Ezzel Verhofstadt is egyetértett. Van terepe és szerepe a tagállami kormányoknak is a Brexit-folyamatban, de nem engedhető meg, hogy zárt ajtók mögötti különalkuk felülírják a közös érdekeket. A magyar érdek ugyanis része a közös európai érdeknek. Az egyik brit napilap korábban arról írt, hogy a magyar kormány is azon kelet-európai kabinetek között lehet, amelyekkel az angol, jobboldali vezetők különalkut fognak kötni és anyagi támogatásért („segély”) cserébe politikai segítséget várnak majd el a Brexit-tárgyalásokon. Ha így van és Orbán, illetve May között van egy ilyen alku, akkor az orbáni rezsim nem csupán cserbenhagyja, de néhány pennyért még el is árulja az angliai magyarokat. Ez pedig, az elmúlt évek kormányzati erkölcstelenséget látva, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.

B.I.M.

Számíthat a tory kormány az északír unionistákra

Kormányalakítás Két és fél héttel a június 8-i parlamenti választás után tegnap létrejött a megállapodás a konzervatívok és az északír Demokratikus Unionista Párt között. Nyomás alatt, szinte az utolsó pillanatban, két nappal a jövő évi törvényhozási program elfogadásáról szóló parlamenti szavazás előtt ráztak kezet a legnagyobb westminsteri párt és a legjelentősebb északír protestáns erő vezetői. Ismert, a választásokon ugyan a konzervatívoké lett a legnagyobb frakció a londoni alsóházban, de a párt elvesztette abszolút többségét, vagyis külső támogatására szorul.

A Downing Street 10.-ben véglegesített "segítségnyújtási egyezmény", amely nem jelent koalíciót, elengedhetetlen ahhoz, hogy Theresa May kormánya átvigye a parlamenten a legfontosabb törvényeket, köztük a Brexittel kapcsolatos jogszabályokat és a költségvetést. A kormányfői rezidencia előtt összesereglett tudósítók előtt megjelent Arlene Foster. A DUP vezetője ígéretet tett arra, hogy az "Egyesült Királyság érdekeit képviselve hozzájárulnak a stabil kormányzáshoz, az oly értékes unió megerősítéséhez". Az északír párt által biztosított tíz becses voks ára, hogy Ulster a következő két évben 1,5 milliárd font gazdasági és infrastrukturális támogatásban részesül. További óriási vívmány, hogy a kormány nem változtat az állami nyugdíj éves emelésének eddigi rendszerén és anyagi helyzettől függetlenül minden 64 éves hozzájut a téli fűtési pótlékhoz.

A mostani tory-DUP deal fényévnyire van a 2010-ben a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták által kötött formális koalíciós szerződéstől, melynek eredményeként Nick Clegg pártja miniszteri tisztségekhez is jutott a kormányban, igaz, öt évvel később megkapta a büntetését a választóktól.

Theresa May kormányának többsége így is nagyon csekély. A brit kabinet a 650 fős alsóházban a törvények elfogadásához szükséges minimum 326 szavazathoz képest a DUP-pal együtt 328 voksra számíthat. Jó lesz tehát elkerülni egy influenzajárványt a toryknak.

R.H.V.

Szerző

Eddig néma maradt Handó Tünde

Publikálás dátuma
2019.02.20 08:00

Fotó: Népszava/ VAJDA JÓZSEF
Egyelőre nem reagált Handó Tünde az OBT eseti bizottságának jelentésére. Pedig lenne miről szólnia: tavaly májustól év végéig 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított az eredménytelenné.
Két napja van Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az Országos Bírói Tanács (OBT) által létrehozott eseti bizottság jelentésére, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének munkáját vizsgálta. A február 22-i határidő előtt még nem érkezett ugyanis észrevétel Handótól az OBT-hez - tudta meg a Népszava. Ezt megerősíti az is, hogy sem az OBT honlapján, sem az országos bírósági portálon nincs nyoma annak, hogy az OBH-elnök válaszolt volna a bírói tanácsnak. Az OBT február 6-i ülésén fogadta el azt a jelentést, amely Handó Tünde vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát, valamint az OBT felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta. Az OBH elnöke korábban megkapta a jelentés tervezetét, és még az ülés előtt jelezte, érdemi észrevételeket kíván tenni. Az OBT ezek után február 22-ig "póthatáridőt" biztosított az OBH elnökének.
A történet tavaly év elejéig nyúlik vissza, akkor alakult meg az új személyi összetételű OBT, melynek tagjait a bírák maguk választják hatéves mandátumra (szemben az OBH elnökével, akit a parlament választ kétharmaddal). A 2017. decemberi választáson az OBH-elnök kritikusai is bekerültek a testületbe, s megtörtént, ami elképzelhetetlen lett volna a 2012-18 között működő OBT-vel, a tanács komolyan vette alkotmányos feladatát és ténylegesen is vizsgálni kezdte Handó gyakorlatát. A bírói tanács Alaptörvényben rögzített feladata ugyanis épp az OBH-elnök ellenőrzése.
Az új OBT egyik első dolga volt tehát, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre - a Fővárosi Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete által feltett kérdések alapján. A vizsgáló bizottság jelentését az OBT május 2-án elfogadta, és jelezte az OBH elnökének, hogy a "törvénnyel ellentétes gyakorlatot" folytatott a bírósági vezetői álláspályázatok eredménytelenné nyilvánítása és vezetői feladatra történő kirendelése kapcsán.
Nyilván nem függetlenül a vizsgálóbizottság megalakításától, az új OBT-ből több mint egy tucat tag és póttag lemondott még tavaly tavasszal. A lemondások mögött is minden bizonnyal Handó állt, az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie Handót, akiket éppen ő nevezett ki. Ugyanakkor a lemondások miatt Handó illegitimnek tartja a tanácsot, amelynek létszáma nem éri el a törvényben szereplő 15 főt. Ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást - javaslatára behívták az OBT póttagjait is -, s Trócsányi László igazságügyi miniszter is azt mondta lapunknak adott interjújában: "az OBT működését pedig mindaddig törvényesnek kell tartanom, amíg bírói fórum nem mondja ki az ellenkezőjét". A tavaly októberben megtartott országos bírói küldöttértekezlet sem tudott új OBT-tagokat választani, Handó emberei ugyanis meghekkelték a választást - a hivatalos jelöltek mind visszaléptek, a helyszínen jelöltek közül pedig senki nem kapta meg a szükséges szavazatot a jelöltséghez -, s a gyűlés végén elfogadtak egy javaslatot, amely a „bírói kar nevében” lemondásra szólította fel az OBT jelenlegi tagjait.
A jelentés szerint nem átlátható a vezetői pályázatok elbírálásának folyamata, részben az indokolási kötelezettség nem teljesítése, részben nem megalapozott indokokra való hivatkozás miatt. A bírósági vezetői álláshelyek csak pályázat útján tölthetők be. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartoznak az ítélőtáblák, törvényszékek elnökei és elnökhelyettesei, valamint kollégiumvezetői (a kúriai bírókról a Kúria elnöke dönt). Az OBT még tavaly május 2-án jelezte az OBH elnökének, hogy a pályázatokat eredménytelenné nyilvánító döntéseit a jövőben a véleményező szervek - így az OBT - számára is írásban indokolja. Handó ugyanis rendszeresen nyilvánít eredménytelenné bírói pályázatokat, érdemi indoklás nélkül. Ezután határozott időre kinevez egy - általában hozzá lojális - személyt az adott bírói helyre, majd a határozott idő után újabb pályázatot ír ki, amire már általában csak a korábbi megbízott jelentkezik és el is nyeri a posztot. Az OBH-elnök azonban a legtöbb esetben nem indokolja érdemben az eredeti pályázat elutasítását. A bizottság a nyilvánosan elérhető adatokból megállapította, hogy az OBH elnöke tavaly május 3-tól december 31-ig összesen 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázat esetében döntött az eredménytelenné nyilvánításról. A jelentés szerint 2019. január 1-jén 17, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshely nem volt kinevezés útján betöltve. Ennek következtében olyan abszurd helyzet alakult ki, hogy jelenleg nincsenek például betöltve a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla elnöki és elnökhelyettesi tisztségei, továbbá a Fővárosi Törvényszék elnöki, valamint a Balassagyarmati Törvényszék elnöki posztjai.
Mivel az OBT nem tudta teljeskörűen ellenőrizni az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatát, így a jelentés szerint nem volt megállapítható, hogy az OBH elnöke minden esetben törvényesen gyakorolta jogkörét. Az OBT mindezekért felszólította Handót, tegyen érdemi észrevételeket, mert ha „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket". Az OBT májusban már kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". Erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. Erre azonban Szájerné Handó Tünde esetében, kétharmados Fidesz-KDNP többségnél nem sok remény van.

Se költségvetés, se szolgálati bírák

Az OBH-elnöke és az OBT közötti közjogi vita az elmúlt egy évben fokozatosan eszkalálódott. Mára odáig fajult a helyzet, hogy az OBT-nek 2019-re, tehát az idei évre nincs költségvetése. Handónak 2018. december 31-ig kellett volna megállapodnia az OBT elnökével a tanács költségvetéséről, amely az OBH büdzséjén belül elkülönítetten szerepel, de az OBT működőképességének hiányára hivatkozással az OBH elnöke ezt megtagadta. Így jelenleg nem biztosít titkárt az OBH a tanácsnak, az OBH épületében a szerverszoba mellett kaptak egy kisebb helyiséget, ahol például a Velencei Bizottság delegációját is fogadták, utóbbi üléseiket a Kúrián tartották, s titkárt is a legfőbb bírói szerv biztosított számukra. Minderre a jelentésben is van utalás, de a legsürgősebb feladata az lenne az OBH elnökének, hogy az úgynevezett szolgálati bírák kinevezéséhez szükséges okiratokat eljuttassa az OBT-hez, mivel a bíróságok személyi javaslatait 2018. július 26-a óta visszatartja (az OBT törvény szerinti jogköre, hogy a szolgálati bírákat kinevezze). A szolgálati bíróságok döntenek a bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, és a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban. Mára annyira lecsökkent a szolgálati bírók száma, hogy a jelenés szerint az már "veszélyezteti a szolgálati bíróságok zavartalan működését". Ezzel kapcsolatban egy forrásunk úgy fogalmazott: "lehetséges, hogy márciustól mindenkinek lesz törvényes bírája Magyarországon, csak maguknak a bíróknak nem."

A MABIE-t okolja az OBH elnöke

A bírói kart és a közvéleményt megtévesztő állításokat tett Handó Tünde szerint a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), a honlapján február 12-én megjelent közleményében. Az OBH-elnök szerint nem méltányos a MABIE székhelyének használatát érintő OBH döntést a „MABIE működésének ellehetetlenítéseként" beállítani. A bírósági központi intraneten közzétett - így elvileg minden bíró által hozzáférhető - február 19-i levélben, melyet az OBH elnöke Oltai Juditnak, az egyesület elnökének címzett, Handó gyakorlatilag elismeri, hogy azért mondták fel az egyesület Magyar Igazságügyi Akadémiára érvényes helyiséghasználati szerződését, mert a MABIE "egy tagja - aki az osztrák bírói egyesület egykori elnökének hozzátartozójaként vett részt az EACJ-nek a marokkói királyságban tartott közgyűlésén - a nemzetközi egyesület beavatkozását kérte. Történt mindez úgy, hogy a MABIE részéről e tárgyban hivatalos megkeresést vagy kérdést előzetesen, de utóbb sem kapott az OBH". - Ezen méltánytalan eljárásra figyelemmel valóban elutasító döntés született a tagdíj pályázat ügyében - tette hozzá Handó. Az OBH elnöke utalt arra, hogy az OBH évről évre nyilvános pályázaton nyújt pénzügyi támogatást a bírósági egyesületek részére, s a MABIE 2018-as pályázata nemzetközi tagdíj befizetésére kért támogatást, ám amikor a fenti hírek kiderültek, az OBH nem támogatta a MABIE pályázatát. Handó szerint a MABIE bejegyzett székhelyén az elmúlt hét évben semmiféle egyesületi tevékenységet nem folytatott, így nem igaz, hogy ellehetetlenül az egyesület működése.

Frissítve: 2019.02.20 08:00

Az élelmiszerek és a kettős minőség: ugyanaz a márka, eltérő összetétel

Publikálás dátuma
2019.02.19 06:45

Népszava
Türelmetlenül várják a kelet-közép európai országok kormányai a kettős minőséget szabályozó uniós rendelet megszületését. Eddig kevés fogást találtak a multik élelmiszeripari cégein.
Most már hivatalos indoka is van annak, hogy a nyugati határszélen élők miért mennek gyakran Ausztriába vásárolni. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a kettős minőségű termékek problémája nem városi legenda. Ezt az Európai Bizottság (EB) kutatóközpontjában végzett tesztek előzetes eredményeire hivatkozó és a fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos is megerősítette azután, hogy a megvizsgált azonos márkájú és címkéjű élelmiszerek egyharmadánál különbözőséget találtak. Éveken át hiába mondogatta ezt nagyon sok magyar, akik velem együtt elég sűrűn átjárnak ide vásárolni – jegyezte meg a nyugdíjas Horváth Zoltán, akitől a siegendorfi Hofer-boltban kérdeztük, hogy mi a véleménye a kijelentésről. Azzal kezdte, hogy a helyet jó választásnak tartja az árucikkek összehasonlítására, mert az osztrákoknál a Hofer néven ismert Aldi köztudottan nem a minőségi termékeivel, hanem inkább a kedvező áraival vált népszerűvé, ami számunkra nem annyira érdekes, az viszont már igen, hogy itthon a világ egyik legnagyobb diszkontláncának üzleteiben mindent összevetve nem kapta meg ugyanazt, amit Ausztriában már megszokott, ezért ott költi el a pénzét – tette hozzá. Egy magyar doktornő rendelésre sietett, így kénytelen volt rövidre fogni a bevásárlást, de amikor meghallotta, hogy miről beszélünk, és közben meg is találta a polcon a Nutoka néven forgalmazott mogyorókrémet, nem sajnálta az időt arra, hogy közbeszóljon. – A Nutellának ez egy viszonylag jól sikerült utánzata, amit a kezemben tartok, ha megveszem és nem ízlik, nem lehet okom a panaszra, mert felhívták rá a figyelmem. Nem így a magyar Nutellánál, holott az sem ugyanaz, mint amit itt, Ausztriában lehet kapni. Ezt sajnos későn tudtam meg, és bánom, hogy emiatt nagy csalódást okoztam a fiaimnak – mondta fanyar mosollyal és elrohant. Majd két Ausztriában dolgozó magyar, egy kamionsofőr és egy masszőr állította azt, hogy az osztrák Milka jobb a miénknél. Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok ellenére Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője úgy véli, hogy nincs alapvető probléma. Az eddigi vizsgálatokból legalábbis ez derült ki. Az persze jelzésértékű fordulat, hogy most már nemcsak itthon, hanem uniós laboratóriumokban is készülnek tesztek, ami fontos, hiszen e nélkül nem sok mindent lehetne kezdeni a vásárlók érzéseivel. Néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését – összegezte álláspontját a Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) azzal a meggyőződéssel, hogy az általuk képviselt, felelősen működő gyárak jelenleg alkalmazott termékstratégiái megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségétől is szerettük volna megtudni, hogy miként vélekedik az uniós biztos kettős minőségre vonatkozó kijelentéséről. A szakmai szervezet azonban úgy látja, hogy addig felesleges erről bármit is mondani, amíg nincs a kérdésről végleges brüsszeli döntés. Magyarország mellett több kelet- és közép-európai ország is jelezte, hogy azonos termékek közül a nyugaton vásárolt jobb minőségű, de arról, hogy ez a probléma milyen gyakran észlelhető, semmiféle hivatalos statisztika nem készült – magyarázta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki gyanítja, hogy nem számottevő az esetek száma. Kitért arra, hogy ahol a termék hazai alapanyagból készül, és esetleg másként - mert például süthető az hosszabb, vagy rövidebb ideig is -, és ez észrevehető, az bizony baj.  Az összetételbeli különbözőség is gond, amiről a fogyasztót természetesen tájékoztatni kell, mert ellenkező esetben jogos kifogást tehet. Az végképp megengedhetetlen, hogy megegyező márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban mást forgalmazzon valaki, ez ellen muszáj tiltakozni. Azon senki ne csodálkozzon, hogy ez az ügy az élelmiszeripar szereplőit érzékenyen érinti, hiszen az elmúlt néhány évben rengeteg kellemetlenséget okozott nekik – hangsúlyozta név nélkül az iparágat jól ismerő informátorunk. Kezdődött azzal, hogy a gyártók a sajtóból  értesültek a NÉBIH vizsgálatairól. Majd nem kaptak betekintést az ezzel kapcsolatos dokumentumokba, nem tisztázhatták magukat. Ugyanis lehetnek legális eltérések a termékek között. A vitás kérdések rendezése pedig azért lényeges, mert csak így lehet gátat vetni a városi legendák terjedésének. Érdemes például az emlékezetünkbe vésni, hogy a magyar és az osztrák üzletek polcain található élelmiszerek sótartalma nem azonos. A különbözőség oka a nálunk bevezetett népegészségügyi adóban keresendő, amivel a jogalkotó a só mennyiségének csökkentését ösztönözi, és ezt az összetétel is tükrözi. A termékek alkotóelemeit feltüntető címkére vonatkozó előírások is mást szabnak meg egy-egy országban, ami szintén félreértésekre adhat okot. A szakértő közölte: a tűzzel játszunk, amikor nagy általánosságban külföldi gyártókat bélyegzünk meg azzal, hogy silány minőségű termékkel etetnek minket. Az élelmiszeripar ugyanis kiemelt ágazat, és azzal mindenki rosszul járna, ha egyesek átgondolatlan kijelentése miatt az exportáló hazai cégek értékes piacokat vesztenének. Azzal természetesen egyetértenek, hogy aki vétkezik, azt büntessék meg, mert a fogyasztót nem lehet becsapni. Ugyancsak nem megengedhető az ismert márkák jó hírének alaptalan lerombolása sem. Ebben a helyzetben belátható, hogy az érintettek miért várják annyira a kettős minőséget szabályozó uniós rendelet megszületését, ami végre megteremti az ellenőrzés jogszerű kereteit. Ezt Ausztria a vizsgálatok befejezése előtt semmiképpen nem tartja időszerűnek, ami az év végére várható, vannak viszont olyan tagállamok is, ahol a politikusok már az uniós parlamenti választást megelőzően eredményként szeretnék felmutatni az új jogszabály elfogadását – szögezte le brüsszeli forrásunk. Megtudtuk azt is, hogy egy másik kutatás célja a termékek minőségére, a választékra, és a fizetőképes keresletre jellemző viszony kiderítése. Mert az például nem elvárható, hogy azonos márkájú és csomagolású, ám az egyik országban olcsóbb, a másikban lényegesen drágább levespor összetétele megegyező legyen. A könnyebb érthetőség érdekében hozzátette: a magyar májgombóc levest össze lehet téveszteni az osztrákkal, amiben sajt is van, mert ott van, nálunk viszont nincs ilyenre kereslet. Azon pedig nem kell csodálkozni, ha valaki alapos megfontolás nélkül kettős minőséget kiált.  

Elhúzódó uniós vizsgálatok

Először a cseh kormány jelezte Brüsszelnek, hogy szerinte bizonyos nemzetközi vállalat gyártotta azonos márkajelű termékek minősége gyengébb a kelet-közép-európai országokban, mint Nyugat-Európában. Budapest is gyorsan rácsatlakozott a cseh kifogásokra, sőt, 2016 tavaszán a V4-csoport, vagyis Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország már közösen lépett fel az állítólagos kettős élelmiszerminőség ellen. Magyarországon 2017-ben legalább három alkalommal, több mint 100, különböző termékpárt vizsgált meg a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akkori földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor a vizsgálatokat követően bejelentette, hogy az ellenőrzött termékek egyharmadánál találtak eltérő összetételt és minőséget. Az élelmiszerfeldolgozó- és az élelmiszerkereskedelmi szektor szakmai képviseletei azonban felhívták arra a figyelmet, hogy az összetétel eltérése önmagában még nem jelent gyengébb minőséget. A kormány több tagja által emlegetett vád, amely szerint a multik félrevezetik a magyar vásárlókat, csak akkor állta volna meg a helyét, ha a termékek csomagolásán feltüntetettől eltért volna a beltartalom. Ilyen eltérést azonban a NÉBIH vizsgálatok nem tártak fel. A multik egyébként is arra hivatkoztak, hogy az élelmiszeripari termékekben azért lehetnek azonos márkajelzésű termékek eltérő összetételűek a különböző országokban, mert a gyártók figyelembe veszik az adott népesség ízlését is. Ez pedig állításuk szerint nem korlátozódik a kelet-közép-európai országokra. Emiatt elképzelhető, hogy az egyik országba készülő termékekben több a só, vagy más fűszer, vagy éppen kevesebb, mert az ottani ízlés miatt az eredeti összetételű termék nehezen, vagy sehogyan sem lenne eladható. A 2017-es első vizsgálat körülményeit egyébként a NÉBIH nem ismertette az érintett cégekkel. Azt a elismerték, hogy a vizsgált termékek nagy többségénél nem találtak az összetételben eltérést. Gyakorlatilag megcáfolták a kormányzati állításokat. A második, 2017. márciusi vizsgálat után pedig a hivatal elismerte, hogy majd’ 100 vizsgált termék közül mindössze 18 esetben találtak elhanyagolható különbséget az adott élelmiszeripari termékekben. Ez nem jelent minőségbeli különbséget és főleg nem gyengébb minőséget. Mintegy két éves eljárás során tavaly év végén az unió Brüsszeltől 100 kilométerre található geel-i Közös Kutatóközpont (JRC) laboratóriumában a kettős élelmiszer minőségre panaszkodó országok által beküldött összesen 63 minta közül 19-ben találtak különbséget az összetételben, és néhány esetben minőségi problémát is feltártak. A vizsgálatok hivatalos eredményéig azonban sem a gyártókról, sem a vizsgált termékekről nem nyilatkoznak. - Bihari Tamás

Frissítve: 2019.02.19 12:36