rezsicsökkentés;Alföldvíz Zrt.;

2017-06-30 07:23:00

Nyögi a rezsicsökkentést - Tőkére vár az Alföldvíz

Tovább kapálózhatnak az önkormányzatok az állóvízben, az állam nem segít. A négy déli-keleti megyét ellátó víziközmű-cég - társaihoz hasonlóan - nyögi a rezsicsökkentést.

600 millió forintos működési vesztesége is lehet évente a víziközmű-cégnek

A jelenlegi működési feltételek mellett évente 600 millió forintos veszteséggel képes ellátni feladatát az ország egyik meghatározó nagyságú víziközmű-cége, az Alföldvíz Zrt., amely csütörtökön tartotta közgyűlését Békéscsabán. Az előzetes hírek arról szóltak, hogy az állam 1,7 milliárd forintos tőkeemeléssel többségi tulajdonhoz kíván jutni a négy megyében szolgáltató önkormányzati tulajdonú cégben. Ez nem történt meg, ahogy az alapszabály-módosítás sem. A cég szakszervezete demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet az Alföldvíz Zrt. és az egész ágazat gondjaira.

Miskéri László: sorra maradnak el a karbantartási és a rekonstrukciós munkák

A munkavállalók tájékozatlanok, nem tudnak semmit a tervezett változtatásokról – mondta el Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezetének titkára a csütörtöki békéscsabai sajtótájékoztatón, amelyet demonstratív szándékkal a cég közgyűlése előtt, annak helyszínén tartottak. Az érdekvédők attól félnek, hogy az állam többségi tulajdonába kerülő cégnél akár százan is elveszthetik a munkahelyüket a kiszervezések miatt. Ez történt annál az öt vizes cégnél, amelyben az állam meghatározó tulajdonossá vált.

Az Alföldvíz Zrt. pénzügyi mélyrepülése jól példázza az egész ágazat országos helyzetét. A vízi-közmű törvény elvette a díjmegállapítás jogát a cégeket tulajdonló önkormányzatoktól, és a 2011-es díjszabást alapul véve 10 százalékos mérséklést írt elő. A gondokat tetézte a közműadó, amely évi egymilliárd forinttal rövidíti meg a céget. A felügyeleti díj újabb évi százmilliós költséget jelent. Az Alföldvíz Zrt. szakszervezete levélben már 2013-ban a miniszterelnökhöz fordult, és ebben vázolták, financiálisan hogyan fog ellehetetlenülni a vízszolgáltatók tevékenysége. A pénztelenség miatt sorra maradnak el a karbantartási és a rekonstrukciós munkák, és csak a hibaelhárítás marad. Elérendő cél a munkahelyek megtartása és a jövedelmek emelkedése – szögezte le, jelenleg ugyanis az átlagbér nettó 120 ezer körül alakul náluk.

A Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye 131 településen víziközmű-szolgáltatást végző Alföldvíz Zrt. tulajdonosai a szolgáltatási területükhöz tartozó önkormányzatok. A Népszava kérdésére Miskéri László évi 700-800 millió forintos működési veszteséggel kalkulált. A cégvezetés 600 millióval. A keletkező veszteségek finanszírozását nem tudják, és bizonyára nem is akarják tőkeemeléssel kiegyenlíteni a tulajdonos önkormányzatok. A helyhatóságok aligha lehetnek abban a helyzetben, hogy ekkora veszteséget évente „eltüntessenek.”

A csütörtökön kinevezett új vezérigazgató, Nagy László (korábbi vezérigazgató-helyettes) a közgyűlés után a Népszavának elmondta, mi nem történt meg a tulajdonosi tanácskozáson. Nem került sor az állami tőkeemelésre, így a tulajdonosi szerkezet egyelőre nem változott, továbbra is Békéscsaba a legnagyobb gazda: a város 32, míg az állam 28 százalékot birtokol, a maradékon a többi önkormányzat osztozik. Az állam nevében eljáró MNV képviselője nem indokolta a tőkeemelés elmaradását, de nem zárta ki, hogy ez a jövőben megtörténik. A cég üzleti tervét sem fogadták el csütörtökön, így a közgyűlést augusztus-szeptemberben újra össze kell hívni. (Hogy a hegyek vajúdnak, jelzi, hogy a csütörtöki a május 30-ai közgyűlés folytatása volt.) – Ha ebben az évben nem történik meg a tőkeemelés, a cég működése akkor sem kerül veszélybe – fogalmazott a posztján Csák Gyulát váltó új vezér. Erre biztosíték a cég jegyzett tőkéje, ami közel 4 milliárd forint, és 10 milliárdos éves árbevételük. Elnapolták az alapszabály-módosítást is, amely a kisebbségi tulajdonosok érdekeit védte volna.