Európa elutasítja, Orbán - fű alatt - keblére öleli Erdogant

Publikálás dátuma
2017.06.30 07:06
Több mint diplomácia - A magyar kormányfő megérkezik Törökországba - FORRÁS: EVRENSEL.NET
Csaknem titokban készítették elő a harmadik magyar-török kormányülést, pedig Orbán Viktort minden kulcsminisztere és egy 72 tagú üzleti delegáció kísérte el tegnap Ankarába, a kormányzati csúcstalálkozóra. 

A májusi kínai Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum után jelezték ugyan, hogy Orbán Ankarába, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig Magyarországra látogat, de egy teljes vértezetű kormányülés ilyen gyors előkészítése gyakorlatilag lehetetlen, ha tényleg szakmai hátterű.

Hogy miért, és miért épp most, kérdés. Európában ugyanis fekete bárány a török elnök, akinek vezényletével a tavaly júliusi puccs óta, a szükségállapot örve alatt a legalapvetőbb emberi jogokat is sárba tiporják Törökországban. Az EU tiltakozik, levegőben lóg a török csatlakozási folyamat hivatalos felfüggesztése is, miközben a magyar vezetés még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. De ez nem is meglepő, miután a nyilvánvalóan elcsalt, Erdogan teljhatalmát lehetővé tevő referendum után Orbán egyedüli uniós vezetőként gratulált a győzelemhez. Tavaly augusztusban Szíjjártó Péter külügyminiszter vizitelt Ankarában, akkor mondta Binali Yildirim miniszterelnök, hogy Magyarország hozzáállása a puccskísérlethez példa kell, hogy legyen az Európai Unió többi országa számára. De nem lett az. Erdogan legutóbb, májusban Vlagyimir Putyin elnökkel és az orosz kormánnyal tartott hasonló kormányzati csúcsot.

Berlin nem kivételez a török elnökkel 

A G20-as csúcs alatt tilos tömegrendezvényt tartani, ezt a Németországban élő törökökhöz szólni akaró Erdogannak sem engedélyezi a német szövetségi kormány. A G20-at Hamburgban rendezik július 7-8-án. Sigmar Gabriel külügyminiszter elmondta, jelezte török kollégájának már korábban is, hogy az esemény biztosítására a csúcs miatt nincs elég rendőr, s egy ilyen rendezvény a német-török kormányzati konfliktusok miatt "nem lenne ildomos".

A magyar kormányzati igyekezet leginkább annak fényében érdekes, hogy az Orbán kormány 2010-es hatalomra jutása után megszüntette a jól működő közös kormányülések gyakorlatát Romániával, Ausztriával és Horvátországgal, s a románt például Bukarest évekig tartó unszolására sem indította újra, arra hivatkozva, hogy költséges, nem éri meg, és Bukarest nem tartja tiszteletben a magyar kisebbségi jogokat. Azóta amolyan fékezett habzású időnként közös kormányülésnek is nevezett csúcsot tartottak a szlovákokkal és a szerbekkel. Az Orbán-Erdogan partnerség megpecsételésére azonban a delegáció mérete alapján legalábbis, nem sajnálták a pénzt.

Szerző

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26