Ukrajna;menekültek;biztonság;repülés;

2017-07-03 08:06:00

Kalandpark - Mégis, mi történik?

2001. szeptember 11-én is azt kérdezték tőlem ismerőseim, mégis, mi történik? Gondolták, hogy diplomata lévén többet tudok, mint ők. És ezt a kérdést ma is sokan teszik fel. Három éve gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt egy maláj repülőgép több száz utassal a fedélzetén. Hamiskás magyarázkodások, utólag komolytalannak bizonyult szakértői állásfoglalások, na, most már sejtjük, de mégsem, látunk nyomokat, de mégsem, miközben gyakorlatilag a világ valamennyi állampolgárát – beleértve vezető politikusokat – rendszeresen lehallgathatják és megfigyelhetik.

A repülőtereken sokszor megalázó ellenőrzéseket hajtanak végre az utasokon, nadrágszíjakat és cipősarkakat nézegetnek, mégsem tűnt fel senkinek az a három férfi, aki robbanószerekkel a csomagjában sétált a brüsszeli repülőtér előcsarnokában. Hát, ugye, nem figyelhetünk mindenre. Miközben az európai nagyvárosokban szinte minden utcasarkon kamerák működnek, mégsem tartotta senki gyanúsnak, hogy három férfi kamiont akart bérelni, aztán beérték egy kisteherautóval, majd felhajtanak London egyik legforgalmasabb hídjára. Ahogyan azt sem tűnt fel senkinek, hogy egy koncertteremben látszólag értelmetlenül kóvályog egy ugyancsak különösnek látszó fickó. Az is lehet, hogy valaki hívta a rendőrséget, de hát a rendőrség sem vesz komolyan minden hívást. A politikusok sajnálkoznak, állítják, hogy bennünket nem lehet megfélemlíteni. Aztán egyszer csak kiderül, hogy amikor baj van, akkor senki sem tud semmit, miközben úgy tesz, mintha mindent tudna.

Trump azt ígérte, hogy falat épít a mexikói határra, aztán mégsem. Vagy mégis? Nem érdekli a klímaegyezmény, szeretné megfegyelmezni Kínát, de aztán a tanácsadói szólnak neki, hogy ez nem fog sikerülni. Most, hogy egy amerikai diák meghal észak-koreai fogságban, hirtelen „változtatni kell a külpolitikai stratégián”. Miért most? Cameron népszavazást ír ki egy olyan ügyben, ami a brit társadalmat évtizedek óta megosztja, May előrehozza a választásokat, ami még senkinek sem hozott sikert az országban. A Vatikán kincstárnoka ellen eljárás indul szexuális zaklatás miatt...

Csakugyan, mi történik?

Évek óta tudjuk és látjuk, mi folyik Ukrajnában, egy geopolitikailag igen érzékeny zónában. Látjuk, hogy mi történt a Krím-félszigettel. Az amerikai hírszerzés állítólag tudta, hogy az orosz szakadárok milyen fegyvereket kapnak Moszkvától. Csakugyan onnan kapták? Csakugyan tudták? Ha tudták, miért hallgattak? Ha  tudtuk, hogy mi történik Ukrajnában, miért engedtük, hogy a polgári légijáratok érintsék ezt a veszélyes területet? Másképpen is fogalmazva: vajon manapság van-e joga egy légiutasnak ahhoz, hogy tudja, merre repül a gép, amelyre jegyet vesz? Megint másképpen: azt a szerencsétlen, valakik által lelőtt járatot a KLM és a maláj légitársaság közösen üzemeltette, ezért könnyen lehet, hogy aki jegyet váltott, nem is tudhatta, hogy maláj vagy holland repülőgépre száll-e fel. És ha már itt tartunk: a hollandoknak is lehetett volna beleszólásuk abba, hogy a gép milyen útvonalon repül, de nem szóltak.

Szomorú történetek. Nem tanulunk belőlük.