Hiánycikk a jó munkaerő

Kedvező foglalkoztatási adatokról számol be a kormányzat, bár az adatok erősen ferdítik a valóságot. Egyszerre van hiány és többlet a munkaerőből.

Jószerivel eltűntek a pincérek, szakácsok a Balaton parti vendéglőkből, mert tömegesen mentek a Lajtán túlra. Ugyancsak égető a munkaerőhiány a kereskedelemben is, de az építőiparban sem könnyű ma jó szakembereket találni. És a szezonális munkák még csak most kezdődnek. A kormányzat mindeközben a teljes foglalkoztatásról, 4 százalék közeli munkanélküliségről beszél.

A rendkívül kedvező statisztikai adatok azonban súlyos gondokat takarnak. A foglalkoztatás alakulását tavasztól őszig javítja a több tízezer alkalmi munkás, napszámos. Náluk is többet nyomnak a latba a közfoglalkoztatottak. A hivatalos statisztikákba beleszámítják azt a becslések szerint mintegy 100 ezer munkavállalót is, aki egy évnél nem régebben dolgozik külföldön. Jelenleg 150 ezerrel többen vannak a közfoglalkoztatottak, mint 2009-ben. A külföldre ingázókat és a közfoglalkoztatottakat a hivatalosan bevallott 210 ezer munkanélkülihez kellene számolni.

Így a hazai munkanélküliek aránya valójában nem 4, hanem inkább a 9 százalékhoz van közel - nyilatkozta a Népszavának Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő, szerdai sajtótájékoztatóján. E szerint a munkaerőpiacot egyszerre jellemzi a már egyes ágazatok működését veszélyeztető munkaerőhiány, valamint - a közfoglalkoztatottakat is beszámítva -, a régiónként eltérően magas munkanélküliség. A kormánynak tulajdonképpen egyik gondra sincs eredményre vezető megoldása.

A tömeges kivándorlás egyebek mellett a régióban is egyre versenyképtelenebb béreknek is betudható. A statisztika szerint ugyan a magyar átlagkereset eléri a bruttó 300 ezer forintot, de a magyar dolgozók hetven százaléka "alulról nézi" ezt az keresetet, ráadásul a bruttó 127 ezer forintos minimálbérnek is csak 66 százalékát kapják kézhez az emberek, míg Lengyelországban a legkisebb bér 82, Szlovákiában 85, Csehországban 89 százaléka jár a dolgozóknak.

A 2008-2009-es válság után megszűnt 150 ezer munkahely döntően kormányzati intézkedések nélkül "született újjá", mert a gazdaság képes volt önmagát reprodukálni. Az MSZP alelnöke szerint ez is azt bizonyítja, hogy az Orbán kormány szinte alig teremtett új munkahelyeket.

Az MSZP szándékai szerint értékteremtő munkát kínálna a közfoglalkoztatottaknak. Az alacsony iskolázottságúak bekapcsolódhatnának például az erődtelepítési programba, amely a fenntartással együtt hosszabb távra is megélhetést nyújtana. A megfelelő képzettségű közmunkások pedig szakmai átképzésen szerezhetnének valóban használható ismereteket - jegyezte meg lapunknak Gúr Nándor.

A kormány az egyre égetőbb munkaerőhiányt most a diákszövetkezetek mintájára "öreg diákok", vagyis nyugdíjas szövetkezetek beindításával oldaná meg. Úgy tűnik a szervezést is főként a már működő diákszövetkezetekre bízná a kabinet, ezzel újabb bevételi forrásról gondoskodva a számukra. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője 100 ezer reaktiválható nyugdíjast vizionált, de nagy kérdés, hogy a most még kimagasló érdeklődés mellett, egyrészt az idősek európai átlagot meghaladó rossz egészségi állapota miatt mennyien lesznek képesek teljesíteni a változó munkahelyek eltérő igényeit, másrészt az ezzel kereshető jövedelem mennyire találkozik a nyugdíjasok elvárásaival.

Béremelés helyett Orbán-levél

A bérükkel elégedetlen és sztrájkra készülő köztisztviselők nevében még júniusban fordultak több kormánytaghoz, illetve a miniszterelnökhöz a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) vezetői. Ebben megerősítették, hogy a július 17-én munkabeszüntetést tartanak, amennyiben a kormány nem teljesíti a bérköveteléseiket. A követelés lényege, hogy a bérek három év alatt 50 százalékkal emelkedjenek. A tárgyalások mindeddig befagyni látszottak, ám Orbán Viktor napokban megszületett válaszlevele jelzi, mégis lehet egyeztetés a kormány és a munkabeszüntetésre készülő közszolgák között - értesült az mfor.hu. A miniszterelnök levelében ugyanis arról tájékoztatott, hogy a témában kapcsolattartással Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkárt bízta meg.