Hiánycikk a jó munkaerő

Publikálás dátuma
2017.07.06 07:21
A vendéglátósok rémálma megvalósulni látszik: egyre több a vendég, de nincs aki kiszolgálja FOTÓ: Thinkstock
Fotó: /
Kedvező foglalkoztatási adatokról számol be a kormányzat, bár az adatok erősen ferdítik a valóságot. Egyszerre van hiány és többlet a munkaerőből.

Jószerivel eltűntek a pincérek, szakácsok a Balaton parti vendéglőkből, mert tömegesen mentek a Lajtán túlra. Ugyancsak égető a munkaerőhiány a kereskedelemben is, de az építőiparban sem könnyű ma jó szakembereket találni. És a szezonális munkák még csak most kezdődnek. A kormányzat mindeközben a teljes foglalkoztatásról, 4 százalék közeli munkanélküliségről beszél.

A rendkívül kedvező statisztikai adatok azonban súlyos gondokat takarnak. A foglalkoztatás alakulását tavasztól őszig javítja a több tízezer alkalmi munkás, napszámos. Náluk is többet nyomnak a latba a közfoglalkoztatottak. A hivatalos statisztikákba beleszámítják azt a becslések szerint mintegy 100 ezer munkavállalót is, aki egy évnél nem régebben dolgozik külföldön. Jelenleg 150 ezerrel többen vannak a közfoglalkoztatottak, mint 2009-ben. A külföldre ingázókat és a közfoglalkoztatottakat a hivatalosan bevallott 210 ezer munkanélkülihez kellene számolni.

Így a hazai munkanélküliek aránya valójában nem 4, hanem inkább a 9 százalékhoz van közel - nyilatkozta a Népszavának Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő, szerdai sajtótájékoztatóján. E szerint a munkaerőpiacot egyszerre jellemzi a már egyes ágazatok működését veszélyeztető munkaerőhiány, valamint - a közfoglalkoztatottakat is beszámítva -, a régiónként eltérően magas munkanélküliség. A kormánynak tulajdonképpen egyik gondra sincs eredményre vezető megoldása.

A tömeges kivándorlás egyebek mellett a régióban is egyre versenyképtelenebb béreknek is betudható. A statisztika szerint ugyan a magyar átlagkereset eléri a bruttó 300 ezer forintot, de a magyar dolgozók hetven százaléka "alulról nézi" ezt az keresetet, ráadásul a bruttó 127 ezer forintos minimálbérnek is csak 66 százalékát kapják kézhez az emberek, míg Lengyelországban a legkisebb bér 82, Szlovákiában 85, Csehországban 89 százaléka jár a dolgozóknak.

A 2008-2009-es válság után megszűnt 150 ezer munkahely döntően kormányzati intézkedések nélkül "született újjá", mert a gazdaság képes volt önmagát reprodukálni. Az MSZP alelnöke szerint ez is azt bizonyítja, hogy az Orbán kormány szinte alig teremtett új munkahelyeket.

Az MSZP szándékai szerint értékteremtő munkát kínálna a közfoglalkoztatottaknak. Az alacsony iskolázottságúak bekapcsolódhatnának például az erődtelepítési programba, amely a fenntartással együtt hosszabb távra is megélhetést nyújtana. A megfelelő képzettségű közmunkások pedig szakmai átképzésen szerezhetnének valóban használható ismereteket - jegyezte meg lapunknak Gúr Nándor.

A kormány az egyre égetőbb munkaerőhiányt most a diákszövetkezetek mintájára "öreg diákok", vagyis nyugdíjas szövetkezetek beindításával oldaná meg. Úgy tűnik a szervezést is főként a már működő diákszövetkezetekre bízná a kabinet, ezzel újabb bevételi forrásról gondoskodva a számukra. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője 100 ezer reaktiválható nyugdíjast vizionált, de nagy kérdés, hogy a most még kimagasló érdeklődés mellett, egyrészt az idősek európai átlagot meghaladó rossz egészségi állapota miatt mennyien lesznek képesek teljesíteni a változó munkahelyek eltérő igényeit, másrészt az ezzel kereshető jövedelem mennyire találkozik a nyugdíjasok elvárásaival.

Béremelés helyett Orbán-levél
A bérükkel elégedetlen és sztrájkra készülő köztisztviselők nevében még júniusban fordultak több kormánytaghoz, illetve a miniszterelnökhöz a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) vezetői. Ebben megerősítették, hogy a július 17-én munkabeszüntetést tartanak, amennyiben a kormány nem teljesíti a bérköveteléseiket. A követelés lényege, hogy a bérek három év alatt 50 százalékkal emelkedjenek. A tárgyalások mindeddig befagyni látszottak, ám Orbán Viktor napokban megszületett válaszlevele jelzi, mégis lehet egyeztetés a kormány és a munkabeszüntetésre készülő közszolgák között - értesült az mfor.hu. A miniszterelnök levelében ugyanis arról tájékoztatott, hogy a témában kapcsolattartással Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkárt bízta meg.



2017.07.06 07:21

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38