Hiánycikk a jó munkaerő

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:21
A vendéglátósok rémálma megvalósulni látszik: egyre több a vendég, de nincs aki kiszolgálja FOTÓ: Thinkstock
Kedvező foglalkoztatási adatokról számol be a kormányzat, bár az adatok erősen ferdítik a valóságot. Egyszerre van hiány és többlet a munkaerőből.

Jószerivel eltűntek a pincérek, szakácsok a Balaton parti vendéglőkből, mert tömegesen mentek a Lajtán túlra. Ugyancsak égető a munkaerőhiány a kereskedelemben is, de az építőiparban sem könnyű ma jó szakembereket találni. És a szezonális munkák még csak most kezdődnek. A kormányzat mindeközben a teljes foglalkoztatásról, 4 százalék közeli munkanélküliségről beszél.

A rendkívül kedvező statisztikai adatok azonban súlyos gondokat takarnak. A foglalkoztatás alakulását tavasztól őszig javítja a több tízezer alkalmi munkás, napszámos. Náluk is többet nyomnak a latba a közfoglalkoztatottak. A hivatalos statisztikákba beleszámítják azt a becslések szerint mintegy 100 ezer munkavállalót is, aki egy évnél nem régebben dolgozik külföldön. Jelenleg 150 ezerrel többen vannak a közfoglalkoztatottak, mint 2009-ben. A külföldre ingázókat és a közfoglalkoztatottakat a hivatalosan bevallott 210 ezer munkanélkülihez kellene számolni.

Így a hazai munkanélküliek aránya valójában nem 4, hanem inkább a 9 százalékhoz van közel - nyilatkozta a Népszavának Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő, szerdai sajtótájékoztatóján. E szerint a munkaerőpiacot egyszerre jellemzi a már egyes ágazatok működését veszélyeztető munkaerőhiány, valamint - a közfoglalkoztatottakat is beszámítva -, a régiónként eltérően magas munkanélküliség. A kormánynak tulajdonképpen egyik gondra sincs eredményre vezető megoldása.

A tömeges kivándorlás egyebek mellett a régióban is egyre versenyképtelenebb béreknek is betudható. A statisztika szerint ugyan a magyar átlagkereset eléri a bruttó 300 ezer forintot, de a magyar dolgozók hetven százaléka "alulról nézi" ezt az keresetet, ráadásul a bruttó 127 ezer forintos minimálbérnek is csak 66 százalékát kapják kézhez az emberek, míg Lengyelországban a legkisebb bér 82, Szlovákiában 85, Csehországban 89 százaléka jár a dolgozóknak.

A 2008-2009-es válság után megszűnt 150 ezer munkahely döntően kormányzati intézkedések nélkül "született újjá", mert a gazdaság képes volt önmagát reprodukálni. Az MSZP alelnöke szerint ez is azt bizonyítja, hogy az Orbán kormány szinte alig teremtett új munkahelyeket.

Az MSZP szándékai szerint értékteremtő munkát kínálna a közfoglalkoztatottaknak. Az alacsony iskolázottságúak bekapcsolódhatnának például az erődtelepítési programba, amely a fenntartással együtt hosszabb távra is megélhetést nyújtana. A megfelelő képzettségű közmunkások pedig szakmai átképzésen szerezhetnének valóban használható ismereteket - jegyezte meg lapunknak Gúr Nándor.

A kormány az egyre égetőbb munkaerőhiányt most a diákszövetkezetek mintájára "öreg diákok", vagyis nyugdíjas szövetkezetek beindításával oldaná meg. Úgy tűnik a szervezést is főként a már működő diákszövetkezetekre bízná a kabinet, ezzel újabb bevételi forrásról gondoskodva a számukra. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője 100 ezer reaktiválható nyugdíjast vizionált, de nagy kérdés, hogy a most még kimagasló érdeklődés mellett, egyrészt az idősek európai átlagot meghaladó rossz egészségi állapota miatt mennyien lesznek képesek teljesíteni a változó munkahelyek eltérő igényeit, másrészt az ezzel kereshető jövedelem mennyire találkozik a nyugdíjasok elvárásaival.

Béremelés helyett Orbán-levél
A bérükkel elégedetlen és sztrájkra készülő köztisztviselők nevében még júniusban fordultak több kormánytaghoz, illetve a miniszterelnökhöz a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) vezetői. Ebben megerősítették, hogy a július 17-én munkabeszüntetést tartanak, amennyiben a kormány nem teljesíti a bérköveteléseiket. A követelés lényege, hogy a bérek három év alatt 50 százalékkal emelkedjenek. A tárgyalások mindeddig befagyni látszottak, ám Orbán Viktor napokban megszületett válaszlevele jelzi, mégis lehet egyeztetés a kormány és a munkabeszüntetésre készülő közszolgák között - értesült az mfor.hu. A miniszterelnök levelében ugyanis arról tájékoztatott, hogy a témában kapcsolattartással Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkárt bízta meg.



Szerző

Seszták ellenőrzése alá kerül Vajna kaszinóbiznisze

Publikálás dátuma
2017.07.05. 23:54
Illusztráció: Thinkstock
Szerencsejáték Felügyelet elnevezéssel központi hivatalként működő központi költségvetési szervet alapít a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalból (NAV) kiváló szerencsejáték felügyeleti főosztályból a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a rendelet kihirdetését követő nappal - derül ki a  Magyar Közlönyben szerdán közzétett kormányrendeletből. A felügyelet irányítója a nemzetgazdasági miniszter helyett a nemzeti fejlesztési miniszter, azaz Seszták Miklós lesz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban az önálló szerencsejáték felügyelet létrehozásáról azt mondta, NAV-főosztályként nem látható el az iparág felügyelete, és a feladat további létszámbővítést is igényel. Az önálló felügyelettel megerősítik a hatóság hatáskörét és erősítik az ellenőrzést. 

A Szerencsejáték Felügyelet a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter irányítása alá tartozik, a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. A felügyeletet elnök vezeti, akinek tevékenységét elnökhelyettesek segítik. A felügyeletnél foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. Az elnökhelyetteseket az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 

A felügyelet látja el a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét, folyamatosan felügyeli és ellenőrzi a szerencsejáték-piacot, eljár a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, játékterv-módosítási eljárásokban, a saját területén ellenőrzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseinek a betartását. 

Feladata lesz az is, hogy ellássa a szerencsejáték-felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenységet, fellépjen az illegális, engedély nélküli szerencsejáték-szervezőkkel szemben, kezelje a szerencsejáték engedélyezésével, lebonyolításával és a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatosan befolyt bevételeket, pénzforgalmi ügyleteket, ellássa a játékosvédelemmel, illetve felelős játékszervezéssel kapcsolatosan feladatkörébe tartozó feladatokat.

A kormányrendelet a kártyaterem engedélyének kiadása iránti eljárásban a jegyzőt jelöli ki szakhatóságként.  A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A NAV 2016-ban szerencsejáték-felügyeleti tevékenysége keretében 180 hatósági engedélyt adott ki szerencsejáték folytatására és szervezésére (sorsolás 24, fogadás 5, játékkaszinó 135, kártyaterem 16) az adóhatóság 2016-os évkönyve szerint. 

A szerencsejáték-felügyeleti szakterület hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében több mint 13 ezer ellenőrzést végzett, ennek során 445 bírságoló döntést hozott, és több mint 1,7 milliárd forint bírságot állapított meg, jellemzően engedély nélküli online szerencsejáték-szervezői tevékenység miatt.

Kiemelt feladata volt az engedély nélküli szerencsejáték-szervezői tevékenység elleni hatósági fellépés, melynek két fő területe az internetterminálok és az engedély nélküli online szerencsejáték-oldalak elleni fellépés. A terminálokkal kapcsolatos peres eljárásokban tavaly a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 81 ítélet született, ebből 60 esetben a NAV pernyertességét állapította meg az eljáró bíróság. A NAV 2016-ban engedély nélküli online szerencsejáték-szervezés miatt 580 esetben rendelkezett internetes oldal ideiglenes, 365 napra történő hozzáférhetetlenné tételéről (internetes blokkolás), ehhez kapcsolódóan 228 esetben összesen 1,5 milliárd forint bírságot állapított meg.

A szervezők jellemzően mind a blokkolást elrendelő, mind a bírsághatározatok ellen a bírósághoz fordultak, 2016 végén 170 engedély nélküli online szervezéssel kapcsolatos per volt folyamatban. A bíróság két ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál.

Tavaly az utolsó negyedévben az engedély nélküli online szerencsejáték-szervezőkkel szemben megkezdődött a szerencsejáték-felügyeleti eljárásban kiszabható 100 millió forint maximális összegű bírságmegállapítás; az év végéig 5 ilyen döntést hozott a szakterület, valamint egy esetben került sor 50 millió forint összegű bírság kiszabására. Erre akkor kerül sor, ha a korábbi szankciók nem vezettek eredményre. 

A szakterület 2016. január 1-jétől játékosvédelmi nyilvántartást vezet, melyben azok a sérülékeny személyek szerepelnek, akik vagy saját elhatározásukból vagy a bíróság döntése alapján nem vehetnek részt szerencsejátékokban. Tavaly év végén 3430 személy szerepelt a nyilvántartásban (3354 bírósági döntés, 76 személy pedig jelentős önkorlátozó nyilatkozat alapján). 

A szerencsejáték-felügyeleti eljárásokhoz kapcsolódóan 911 millió forint nettó bevétel keletkezett. A bevételből közel 127 millió forint engedélyezési díjakból, 593 millió forint ellenőrzési díjakból és 184 millió forint bírságokból, 7 millió forint pedig egyéb tételekből folyt be.

Szerző

Trükkös csalókra figyelmeztet a Tigáz

Újabb ”trükkös szakemberek” jelentek meg a Tiggáz-Dso Kft. ellátási területén, akik ezúttal a Heves megyei Rózsaszentmártonban próbáltak készülék korszerűsítés címén pénzt beszedni – írta a napi.hu.

A csalók a társaság megbízottainak kiadva magukat igyekeznek megkárosítani az ügyfeleket. A Tigáz-Dso Kft. felhívja ügyfelei figyelmét, hogy ők nem bíztak meg senkit azzal, hogy ilyen tevékenységet végezzen. A társaság munkatársai, valamint megbízott külső vállalkozói semmilyen körülmények között nem jogosultak készpénz átvételére. 

Szerző
Témák
TIGÁZ csalás