G20-csúcs, tüntetésekkel - A rendőrség erősítést kért (Videók)

Publikálás dátuma
2017.07.07 13:39

Fotó: /
KATTINSTON A KÉPRE A TÖBBIÉRT - FOTÓK: THOMAS LOHNES/GETTY IMAGES 

Heves tüntetések közepette elkezdődött péntek délelőtt Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója - adja hírül az MTI. A németországi városban éjszaka összecsaptak a rendőrök és a globalizációellenes tüntetők.  Reggel több személyautót és rendőrautót felgyújtottak a találkozó helyszíne - a hamburgi nemzetközi vásár és kongresszusi központ területe - közelében fekvő Altona nevű negyedben. A belvárosban pedig az Alster folyó partján tüntetők blokád alá vettek egy utcát, amely Donald Trump szállása és a találkozó helyszíne között húzódik.  A rendőrség vízágyúval oszlatta fel a blokádot, mert az utca az amerikai elnök egyik lehetséges útvonalának része. Donald Trumpnak és kíséretének végül egy hosszabb útvonalon, a belvárost megkerülve kellett eljutnia a tanácskozásra. 

Vízágyúval számoltak fel egy másik blokádot is, amelyet a vásárvároshoz vezető egyik utcán alakítottak ki az úttestet elfoglaló tüntetők. Délelőtt Hamburg belvárosában számos további ponton is erőszakos akciók történtek, globalizációellenes, szélsőbaloldali demonstrálók rendőröket támadtak meg, kirakatokat törtek be és gyújtogattak. Egy rendőrségi helikopterre tűzijátékrakétát lőttek ki, és nem sokkal találtak mellé. Délig legkevesebb 28 rendőr sebesült meg a zavargásokban.

Az  tüntetők célja a tanácskozás akadályozása és a bejutás a résztvevők védelmében elzárt területekre. Fennakadást ugyan nem sikerült elérniük, valamennyi delegáció rendben elért a helyszínre, de a csúcstalálkozó egyik kísérőrendezvényét ellehetetlenítették; Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter biztonsági okokra hivatkozva lemondta részvételét a G20 Global-Classroom (G20 globális osztályterem) nevű kezdeményezés pénteki fórumán, amelyen diákokkal beszélgetett volna.

A G20 csoport kétnapos tanácskozásának biztosítására nagyjából 20 ezer rendőrt vontak össze Hamburgban más tartományokból és külföldről. Azonban pénteken, a zavargásokkal eltelt éjszaka után a tartományi rangú Hansa-város rendőrsége sürgősen további segítséget kért, arra hivatkozva, hogy alábecsülte a helyzetet - jelentette hírportálján a Die Welt című lap.

A zavargások csütörtök este kezdődtek, amikor a G20 - Üdv a pokolban (G20 - Welcome to Hell) elnevezésű tüntetésen a rendőrség megpróbálta leválasztani a feketébe öltözött, és a német szabályokkal ellentétben maszkot viselő tüntetők csoportját - az úgynevezett fekete blokkot - a békés demonstrálók tömegétől. Helyszíni jelentések szerint először a rendőrök kezdtek erőszakot alkalmazni.

A helyzet a demonstráció után egyre inkább elmérgesedett, a fekete blokk aktivistái és a rohamrendőrök a város számos pontján összecsaptak. Az adatok reggeli összesítése alapján 111 rendőr megsebesült, 29 tüntetőt előállítottak, 15-öt őrizetbe vettek. A megsebesült tüntetők számát nem tartalmazza a rendőrségi statisztika.

Közben megkeződött a tanácskozás

A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre. Ez utóbbi ülésről Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket.
A programot este koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban. A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak.

Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült.  A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta. Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.

A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz. Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok - angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett - csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett.

A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni. Az első nap számos kétoldalú megbeszélést is tartanak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezi. A Húszak a tanácskozás második, befejező napján, szombaton a többi között a migrációról, Afrika fejlődésének támogatásáról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről tárgyalnak.

A tüntetések aktuális állapota:

Andy Grote hamburgi belügyi szenátor - a tartományi kormány közbiztonsági ügyekért felelős tagja - kora délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a zavargások intenzitása a reggeli és délelőtti órákhoz képest csökkent. Az összecsapásokban legkevesebb 45 ember rendőr megsebesült, 15 tüntetőt őrizetbe vettek.



Szerző
2017.07.07 13:39

„Az idő majdnem lejárt” – Aggódnak a Brexit-megállapodás leszavazása miatt az uniós vezetők

Publikálás dátuma
2019.01.16 07:32

Fotó: AFP/ TAYFUN SALCI / ANADOLU AGENCY
Az Európai Bizottság elnöke arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza szándékait, Donald Tusk pedig a rendezetlen kilépés megemelkedett kockázatára hívta fel a figyelmet. A spanyol külügyminiszter szerint a brit kormányfőnek három napja van, hogy bemutassa „a B-tervet”.
Jean-Claude Juncker az MTI összefoglalója szerint közölte: az EU nem akar rendezetlen Brexitet, de kedd este megnőtt ennek a kockázata. Az Európai Bizottság mindazonáltal folytatja a felkészülést a brit kilépésre – jelentette ki. Juncker hangsúlyozta, hogy a decemberben elfogadott brit kiválási megállapodás tisztességes kompromisszum és a lehető legjobb ajánlat az unió részéről, amely a körülményekhez képest a leginkább csökkenti a Brexit által az európai polgárok és vállalkozások számára okozott károkat.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk az Egyesült Királyság rendes és szabályos kilépését az Európai Unióból”
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Közölte, hogy az Európai Bizottság és különösen Michel Barnier uniós brexit-ügyi főtárgyaló időt és erőt fektetett a megállapodás kialakításába, a tárgyalások során az unió nagyfokú találékonyságot és a rugalmasságot mutatott.
„Arra kérem az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza szándékait. Az idő majdnem lejárt”
– fogalmazott Juncker.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a rendezetlen kilépés megemelkedett kockázatára és pozitív megoldás szükségességére figyelmeztetett kedd esti Twitter-üzenetében.
„Ha a megállapodás lehetetlen, és senki sem akar megállapodás nélküli kiválást, akkor kinek lesz végül bátorsága, hogy kimondja, mi az egyetlen pozitív megoldás?”
– tette fel a kérdést Tusk.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke eközben azt üzente, hogy a londoni szavazás eredménye „rossz hír”. Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Királyságban élő mintegy 3,6 millió uniós állampolgár és a nagyszámú unióban lakó és dolgozó brit állampolgár sorsa miatt. Charles Michel belga kormányfő kijelentette, hogy a belga kormány biztosítja polgárai jogait és megvédi a vállalkozásokat, konkrét lépéseket tesz és készít elő egy bizonytalan időszakra. Az unióban maradó 27 tagország korábban hangsúlyozta, hogy a megállapodás az egyetlen lehetséges forgatókönyv, most a britek feladata, hogy vállalják a választásuk következményeit – emlékeztetett.
„A labda most még inkább, mint valaha a brit oldalon pattog”
– fogalmazott.
Mark Rutte holland miniszterelnök is sajnálatát fejezte ki, de – mint Twitter-üzenetében írta – tiszteletben tartja a szavazás eredményét. Szerinte a megállapodás visszautasítása nem jelent automatikusan rendezetlen kiválást. Közölte, hogy Hollandia és az EU továbbra is a jelenlegi megállapodást támogatja, de minden lehetséges forgatókönyvre felkészül. Az Egyesült Királyság feladata eldönteni, hogy melyik utat választja – tette hozzá Rutte.

A 27-ek egységes fellépését sürgeti a román uniós elnökség

George Ciamba román európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a román uniós elnökség higgadtságra int és a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza. Szerinte a döntésre számítani lehetett, legfeljebb az elutasításnak a vártnál „rosszabb aránya” keltett meglepetést. A román uniós elnökség lebonyolításáért felelős miniszter rámutatott, hogy a következő lépéseket a brit kormánynak és Thereza Maynek kell megtennie. Románia uniós elnökként a 27 uniós tagállam egységének kifejezését szorgalmazza. Ciamba szerint az uniós és nemzeti szintű szabályozás terén is folytatódnak az előkészületek a „legrosszabb forgatókönyv” esetére, de úgy vélekedett: nem kell félelmet kelteni az emberekben, még nem vált bizonyossá, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megállapodás nélkül fog megszűnni. Emlékeztetett: a brit külügyminiszter azt ígérte, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgároknak egy rendezetlen kilépés esetén is ugyanazon jogokat biztosítják, mint amit a Brexit feltételrendszeréről szóló – a londoni alsóház által most elvetett – megállapodás tartalmazott.

Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen felszámolása a lehető legrosszabb megoldás.
„Ez egy keserű nap Európának”
– írta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Twitteren.
Hozzátette: „mi felkészültünk, de egy rendezetlen Brexit valamennyi lehetőség közöl a legrosszabb, az EU-nak is, de különösen Nagy-Britanniának”. A koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer a Twitteren ugyancsak azt írta, hogy a rendezetlen kiválás a legrosszabb az összes lehetőség közül. Német hírportálok beszámolói szerint egy berlini pártrendezvényen mondott beszédében azt is közölte, hogy van még idő a rendezetlen Brexit elhárításához, és most az a legfontosabb, hogy mindenki „őrizze meg a nyugalmát”.
Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kormánypárt eközben a brit polgárok akaratának tiszteletben tartását szorgalmazta. Ettore Lichere, az M5S politikusa, a római szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: a britek a 2016-os referendummal a Brexit mellett döntöttek és a „népakaratot” tiszteletben kell tartani. Matteo Renzi, a balközép Demokrata Párt (PD) politikusa, volt olasz kormányfő pedig közösségi oldalára azt írta, a „Brexit katasztrófa és senki sem tudja, hogyan lábaljon ki belőle”. Renzi hozzátette:
„nem éri meg kilépni az EU-ból (..) eddig az Egyesült Királyság szárnyalt, most az összeomlás jeleit mutatja”.
Osvaldo Napoli, a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) politikusa, az olasz parlament külügyi bizottsága tagja szerint a brit alsóház mostani döntése kihat az európai parlamenti szavazásra is, hiszen addig nehezen lehet új Brexit-megállapodást kidolgozni.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott: „a megállapodás a lehető legjobb, egy nem rendezett kilépés az EU számára negatív, az Egyesült Királyság számára katasztrófa lenne”. Mint írta, Spanyolország erre az esetre készenléti intézkedéseken dolgozik, prioritásként kezelve az állampolgárok jogait. Josep Borrell spanyol külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a negatív eredményre lehetett számítani, de arra nem, hogy ilyen nagy lesz a különbség az elutasító és a támogató voksok között. Hozzátette: a brit kormányfőnek három napja van, hogy bemutassa „a B-tervet”. A képviselők álláspontja szerinte „elég világos”, mivel több mint a kétszer annyian utasították el a javaslatot, mint ahányan támogatták, annak ellenére, hogy ismerik a lehetőségeket és a figyelmeztetéseket.      
Eközben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arról beszélt, hogy a megállapodás nélküli Brexit rossz megoldás lenne az Egyesült Királyság számára, valamint az Európai Unió (EU) szempontjából is.
„Uniós partnereinkkel együtt viszonyulunk majd az ügyben teendő új brit javaslatokhoz”
– közölte a lengyel miniszterelnök.
Hozzátette: „Megteszünk mindent, hogy állampolgáraink és cégeink számára lehető legtöbb kiszámíthatóságot és biztonságot szavatoljunk”. Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes pedig közölte: a brit kormánynak a további cselekvés tervét kellene bemutatnia az elveszített parlamenti szavazás után. „Várunk az új brit javaslotokra” – szögezte le. Hozzáfűzte: Varsó együttműködik majd az uniós partnerekkel a leendő brit javaslatokra reagáló „részletes és minél konstruktívabb” állásfoglalás előkészítésében. Leszögezte, hogy bár a lengyel kormány nem kívánja a megállapodás nélküli Brexitet, intenzíven készül erre az eshetőségre is.

Londonnak „csodatevő államférfira” volna szüksége

„A brit olyan nemzet, amelynek elkeseredetten szüksége van egy vezetőre” – ezzel a címmel közölt kommentárt internetes oldalán a New York Times című lap a kedd esti brit parlamenti szavazásról. A lap történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, és úgy vélte, hogy Londonnak „csodatevő államférfira” volna szüksége. „De sajnos Theresa Maye és Jeremy Corbynja van” – írta a Times publicistája, Jenni Russell. A szerző Nicholas Soames brit konzervatív politikusra, Winston Churchill unokájára hivatkozott, aki idézte nagyapja egyik kedvenc és gyakran idézett költőjének, Edwin J. Millikennek a szavait: „Ki a felelős a zörgő vonatért? A tengelyek recsegnek és a kapcsolók feszülnek. Az iram felhevült, a csúcshoz közeli, a mozdonyvezető süket, és a vonatfütty hiába sivít az éjszakába. Ki a felelős a zörgő vonatért?”. „Ezt senki nem tudja” – válaszolta meg a kérdést a publicista, hozzátéve, hogy a londoni kormány, a parlament, a politikai pártok és az egész ország reménytelenül kettészakadt a Brexit megvalósításának ügyében. „A brit politika világa felrobbant – és hasonlóképen felrobbantak a politika normái is” – állapította meg Jenni Russell. A véleményíró felhívta a figyelmet arra: hasonló vereség esetén egy miniszterelnöktől azt várják, hogy lemondjon, de – tette hozzá – senki nem számít arra, hogy Theresa May a héten benyújtja a lemondását, annál is kevésbé, mert már a szavazást megelőzően közölte, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen posztján marad. Izraelben a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás kudarcánál sokkal nagyobb figyelmet kapott a médiában a szerdára jósolt jeruzsálemi hóesés, és általában a nagyobb hírügynökségek cikkeit vették át a lapok. Kivételt jelentett Ansel Pfefernek a Háárec című újságban megjelent elemzése, amely szerint valószínű, hogy a parlamenti szavazás kudarca után meghosszabbítják a Brexit eredetileg március 29-ig meghatározott időpontját, mert szinte senkinek sem áll érdekében a megegyezés nélküli brit távozás az Európai Unióból. A szerző szerint ez ugyanis azt jelentené, hogy élelmiszert és gyógyszert sem tudnának a britek venni, sőt, még a pilóták sem tudnák, hogy miként irányítsák repülőgépeiket a nemzetközi egyezmények nélkül. Pfefer szerint mindkét nagy párt vezetője kudarcot vallott, ami pártoktól független parlamenti egyezséghez vezethet egy enyhébb kilépésről, vagy akár egy megismételt népszavazásról, s egyre nő annak az esélye, hogy mivel nem képesek megegyezéssel kilépni, sehogy sem fognak távozni az EU-ból.

A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, és ezt az alsóház már szerdán tárgyalja is. May a voksolás után kijelentette: bízik abban, hogy kormánya bizalmat kap, és ezután megkezdi egyeztetéseit az alsóházi képviselőkkel a megállapodásról. Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.
2019.01.16 07:32

Venezuela száguld lefelé a lejtőn

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:53
A venezuelai elnök szerint az ellenzék amerikai segédlettel akarja őt megpuccsolni
Fotó: AFP/ Juan Barreto
Szakértők igencsak kételkednek azokban az intézkedésekben, amelyeket Nicolás Maduro venezuelai elnök hozott a teljes gazdasági és pénzügyi hanyatlás megállítására, vagy legalábbis lelassítására. A dél-amerikai állam feje, aki diktatórikus eszközökkel irányítja hazáját, hétfőn új pénzügyi rendszert helyezett kilátásba Venezuela számára. Ez – ahogy a múlt csütörtökön második elnöki mandátumát kezdő politikus fogalmazott – a „bűnöző dollár” és az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett „imperialista szankciók” ellensúlyozására szolgál. Egyúttal azt is elrendelte, hogy az állami vállalatok forgalmuk 15 százalékát kötelesek El Petro kriptovalutában folytatni. Ezt a valutát tavaly februárban vezették be. Az El Petro fedezetét az ország olajtartaléka adja. Egy El Petro 1 hordó (1 hordó=159 liter) venezuelai kőolaj árának felel meg. Az El Petro árfolyama a venezuelai kőolaj ármozgását követi. Maduro azt nem árulta el hétfői beszédében, milyen számításokra alapozta, hogy a kriptovalutára való részleges átállás segít majd a példátlan gazdasági válság megoldásában. Szakértők szerint a válasz: az El Petro bevezetése semmiféle pozitív változást nem hoz majd. Az államfő így próbálja meg elterelni a figyelmet a legsúlyosabb problémákról. „Déja vu érzése van az embernek” – mondta Asdrubal Oliveros közgazdász, az Ecoanalitica tanácsadó cég munkatársa a dpa német hírügynökség tudósítása szerint. Semmiféle jel sem utal arra, hogy az ország maga mögött tudhatná a gazdasági nehézségeket – tette hozzá. A venezuelai elnök emellett a minimálbér 300 százalékkal való felemelését is elrendelte. Bár látszólag jelentős emelésről van szó, ezzel aligha állítja meg a nyomor miatti tömeges elvándorlást, hiszen a 18 ezer bolívaros összeg mindössze 6,70 dollárnak felel meg, amiért egy kiló húst vagy egy doboz tojást lehet vásárolni. Azért sem vehetőek komolyan a legújabb intézkedések, mert a rekord mértékű, 1,7 millió százalékos infláció miatt megállíthatatlan a pénzromlás. Maduro bejelentette továbbá az olajtermelés felgyorsítását, hogy így legyen több bevétele az államnak. Venezuela gazdasági teljesítménye öt év alatt a felére csökkent. Az ország válsága az egész régió számára komoly problémát jelent. Mintegy hárommillióan hagyták el az országot, a többség Kolumbiába menekült. A devizahiány miatt az ország nem képes élelmiszert és más árucikkeket importálni, az orvosi ellátás összeomlott.
2019.01.15 21:53