Tüntettek a Tesco dolgozói - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.07.08 14:32
FOTÓ: Daniel Berehulak/Getty Images
Fotó: /
Tisztességes bérért, a mindenkinek kijáró tisztességes megélhetésért tüntetett mintegy 300 Tesco-dolgozó a budapesti Fogarasi úti áruház előtt szombaton. A szakszervezetek minden szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalónak 15 ezer forintos béremelést követelnek a Tescónál - jelentette ki Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!  FOTÓK: TÓTH GERGŐ

A Kettős Mérce élőben közvetítette a demonstrációt:

A két szervező szakszervezet, a KDFSZ és a KASZ vezetői, Bubenkó Csaba és Karsai Zoltán felszólalásából kiderült, hogy a tüntetéssel nincs vége az érdekvédelemnek: a Tesco a közeljövőben sztrájkra számíthat, amennyiben nem engednek a bérkövetelésnek. Bubenkó Csaba elmondta, hogy szerinte európai szintű szolgáltatásért európai szintű bérek járnak, ezért minden dolgozónak kétszámjegyű béremelést követelnek. Sáling József is azt hangsúlyozta: ha nem lesznek tisztességes bértárgyalások, folytatják a demonstrációkat, és ha kell, létrehozzák a sztrájkbizottságot és akár sztrájkot is szerveznek. 

A tüntetésen felolvasták a dolgozók követeléseiből összeállított petíciót, majd a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének és a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének szolidaritási nyilatkozatát is. 

Sáling József, a KASZ elnöke beszédet mond

Sáling József, a KASZ elnöke beszédet mond

Előbbi legfontosabb pontjai szerint a szakszervezetek minimum 15 ezer forintos béremelést követelnek minden dolgozónak, ezáltal pedig azt, hogy oldják fel a minimálbér-emelés miatt kialakult bértorlódást az alacsony bérsávokban. Arra a több felszólalásban megjelent sérelemre is megoldást követelnek, hogy a munkaerőhiány miatt kialakuló fluktuációban újonnan érkező dolgozóknál azok a dolgozók sem keresnek többet, akik már évek óta a vállalatnak termelik a profitot. Végül azt követelik, hogy ne diszkrimináljanak az ország különböző régióiban dolgozók között: ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér járjon.

A petíciót Rácz Gábor, a Tesco országos vezetője vette át - írja a Kettős Mérce tudósítója, aki a tüntetők között kiszúrta Schiffer Andrást, az LMP volt társelnökét, és Schmuck Erzsébetet, az LMP korábbi frakcióvezetőjét is.

A petíció átadása után Szalóki Ági énekes és a tüntetők közösen énekelték el az LGT Neked írom a dalt című dalát, ezzel zárult a tüntetés. 

MTI Fotók: Soós Lajos

MTI Fotók: Soós Lajos

Nem vezetett sehova a bértárgyalás

Buday Pálné, a KASZ alelnöke a június végi bértárgyalást követően jelentette be, hogy a munkavállalókat képviselő két szakszervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) a dolgozók érdekében demonstrációt tart, miután a munkáltató továbbra is bruttó, dolgozónként 4 ezer forintos béremeléssel számolt. 

A társaság júliustól 12 700 munkavállaló bérét emelné meg átlagosan 2,3 százalékkal, közülük 10 000 alkalmazottat érint a Tesco által bejelentett bruttó 4000 forintos béremelés, amelynek köszönhetően a fizetésük bruttó 161 000 forintról (ez a szakmunkás garantált bérminimum) 165 000 forintra emelkedik. A szakszervezetek célja azonban az, hogy a munkáltató a bruttó 4000 forintnál nagyobb mértékben emelje meg a jelenleg szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók bérét és kezelje a cégnél a bérek összecsúszásából adódó problémát.

A munkáltató arra hivatkozott a tárgyaláson, hogy a profit és a forgalom tekintetében a vállalat az elvárt eredmények alatt teljesített, ezért nem tud a cég ettől magasabb mértékű béremelést adni. A KASZ és a KDFSZ azonban ragaszkodik a munkáltató által tavaly bejelentett bérfejlesztéshez, amikor a Tesco célként tűzte ki, hogy a társaság a következő három évben az ország három legjobban fizető munkáltatója közé kerüljön, ami éves szinten 10-15 százalékos béremeléssel járna. A szakszervezetek ezért nem fogadták el a Tesco vezetése által június elején bejelentett 1 milliárd forintos béremelési ajánlatot. 

Szerző
2017.07.08 14:32
Frissítve: 2017.07.09 20:23

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53