Előfizetés

Meggyűlhet Merkel baja a CSU-val

Továbbra is ragaszkodik a menekültek számának szabályozásához a német Keresztényszociális Unió (CSU). Ez derül ki Horst Seehofer pártjának programjából, amelyet az elnökség egyhangúlag fogadott el tegnap. A szeptember 24-i parlamenti választásra készült 30 oldalas anyagban emellett a CSU adócsökkentést akar, több pénzt ígér a családoknak, emelné a rendőrség létszámát. Ezek az elemek már a párt korábbi programjában is felbukkantak, az azonban mindenképpen új, hogy a CSU országos népszavazásokat tartana fontos politikai kérdésekben, valamint évi legfeljebb 200 ezer menekültet engedne be az országba.

Problematikus lehet a programnak az a pontja, amely szerint a párt „garantálja” is, hogy ezek a követelései megvalósuljanak. Ez ugyanis komoly feszültségeket vetít előre a CSU természetes szövetségesével, Angela Merkel pártjával, a CDU-val. A kancellár ugyanis vasárnap megerősítette: nem támogatja a menekültek létszámának maximalizálását. Egy interjújában azt is hozzátette, „semmilyen körülmények között sem” szeretne népszavazásokat. Angela Merkel tehát két fontos témában tehát nyíltan szembement koalíciós partnere, Seehofer törekvéseivel.

Amikor újságírók azt tudakolták a CSU elnökétől, hogy a következő kormánykoalícióba csak akkor hajlandó-e belépni, ha abban felső határt szabnak meg a menekültek számára, Seehofer úgy válaszolt, „először a választást kell megnyerni, utána jöhet minden egyéb kérdés”.

Sietni valóban nem kell, s az uniópártoknak idegeskedésre sincs okuk. A CDU országosan biztosan vezet a szociáldemokraták előtt. Ami pedig a CSU-t illeti, a közvélemény-kutatások szerint 47,7 százalékon áll Bajorországban, ami mindössze 1,3 százalékkal kevesebb a 2013-as választási eredménynél. A CSU azonban nemcsak ősszel akar jól szerepelni, hanem a 2018-as bajor tartományi választáson is. A mostani adatok alapján itt az abszolút többség előre borítékolható számára.

Republikánus vereség a szenátusban

Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:31
Fotó: AFP/Saul Loeb
A kormánypárti táboron belüli ellenállás miatt tegnap ismét elbukott az Obamacare-t helyettesítő törvény elfogadási kísérlete.

Az amerikai republikánusoknak ezúttal sem sikerült elképzeléseik szerint átalakítani Barack Obama egészségügyi reformját. Közép-európai idő szerint keddre virradó hajnalban a konzervatívok két újabb szenátora jelentette be, hogy nem támogatja a párt szenátusi frakcióvezetője, Mitch McConnell nevéhez fűződő tervezetet. Ez azt is jelenti, hogy ez a beadvány végérvényesen elbukott.

McConnell nyilvánvalónak nevezte, hogy nem tudják az Obamacare-ként ismertként vált törvényt egy újjal helyettesíteni. Szerinte a megoldás az, hogy az előző amerikai elnök fontos reformját teljes egészében vonják vissza és egy minden elemében új egészségügyi csomagot fogadjanak el. Bejelentette, hogy az Obamacare teljes visszavonásáról szóló szavazást már az elkövetkező napokban megtartják. A törvény két éves késéssel lépne életbe, hogy addig elfogadhassák az új reformot. McConnell „stabil átmeneti időszakról” tett említést. A republikánus frakcióvezető ezzel Donald Trumphoz csatlakozott, aki a Twitteren teljes újrakezdést követelt. Az amerikai elnök azt is írta, hogy az új törvény kidolgozásában az ellenzéki demokraták is részt vesznek majd. John McCain republikánus szenátor betegágyáról „pártok feletti” eljárást követelt.

Az Obamacare teljes vagy részleges visszavonása Trump egyik legfontosabb választási ígérete volt. A republikánusoknak is szálka volt a szemében az előző elnök egészségügyi reformja, amiatt fanyalogtak, mert szerintük túl drága, s az állam túlzott beavatkozását vonja magával. Abban azonban nem tudtak közös nevezőre jutni a demokraták, hogyan nézzen ki a következő szabályozás. A párt konzervatív szárnya úgy vélte, hogy a tervezet nem elég számukra, a liberálisabbak viszont a szegény rétegek sorsa miatt aggódtak.

McConnell tervezete azt követően bukott meg végérvényesen, hogy Jerry Moran és Mike Lee szenátorok is bejelentették, nem szavazzák meg az átdolgozott egészségügyi javaslatot. Ezzel négyre emelkedett a tervezetet nyíltan elutasító republikánus szenátorok száma. (52 tagú a republikánus frakció a szenátusban.) Ám a javaslatnak csak akkor lett volna bármi esélye is, ha legfeljebb két republikánus honatya szavaz nemmel. A demokraták 48 képviselője biztosan nemmel szavazott volna.

A republikánusok vezető politikusai, köztük Paul Ryan a képviselőház elnöke, nem foglaltak állást a legújabb fejleményekről.

Már a két szenátor bejelentése előtt is kérdéses volt, hogy többséget kap-e a tervezet, ezért a 80 éves McCain megbetegedése miatt el is halasztották. A veterán republikánus szenátor azt üzente: a republikánusoknak és a demokratáknak együtt kell működniük a kérdésben. „A kongresszusnak vissza kell térnie a normális ügymenethez” – hangoztatta.

Előzőleg, májusban a képviselőházban a republikánusok biztos többségük ellenére is nehezen vitték keresztül a reform leépítését. A szenátusban azonban még nagyobb kihívást jelent a republikánusok számára, mit kezdjenek az Obamacare-rel. Júniusban már kénytelenek voltak elhalasztani egy erről szóló szavazást, mert a frakcióban nem volt meg a kellő többség egy tervezethez. A demokraták egytől egyig elutasítják a republikánusok tervezeteit, s azt követelik, őket is vonják be az Obama reformjának átdolgozásáról szóló tárgyalásokba.

Zágrábot és Varsót előzzük a rezsisztrádán

M. I.
Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:26
Népszava fotó

Budapest egy helyet javított a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áramárlistán – derül ki a közműhivatal által a júniusi adatokkal frissített anyagból. E tekintetben most Zágrábot hagytuk le; igaz, a 29 tagú sorban a magyar főváros árai még mindig a 14. legrosszabbak. Az áram és gáz átlagos családi költségvetésen belüli aránya 4,6 százalékról 4,3 százalékra mérséklődött. Ezzel a magyar főváros a 25 tagú listán a 8.-ról a 9. legkedvezőtlenebb helyre került vissza, Varsót beelőzve. A többi helyezésünk változatlan.