Uniós pácban Varsó

Nem írta alá az igazságügyi reform törvényét a lengyel elnök, kompromisszumot javasolt. Az Európai Bizottság szankciós eljárást indíthat jövő héten.

Nem írta alá a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által elfogadott igazságügyi reformot Andrzej Duda jobboldali lengyel elnök, ezért egy az államfő által javasolt kompromisszumot fogadhat el a varsói törvényhozás. Erről született döntés az államfő, valamint az alsó- és a felsőház elnökének tanácskozásán. Az eredeti törvény óriási felháborodást keltett az Európai Unióban, Lengyelországban is, ahol a hétvégén, majd kedden is országszerte tízezrek tiltakoztak. A parlament alsóháza a múlt héten fogadta el a 25 tagú országos igazságszolgáltatási tanács 15 bírója kinevezésének rendjéről és a testület átalakításáról szóló módosítást, miszerint a 15 bírót nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg. Ellenzéki képviselők szerint a kormánypárt megsérti a hatalmi ágak alkotmányos szétválasztását, így akarja befolyásolni a bírák megválasztását.

Az államfő azonban nem írta alá a törvényt. Andrzej Duda, aki rendszerint támogatja a PiS által benyújtott jogszabályokat, ezúttal politikai diktátumról beszélt s azt mondta, az igazságszolgáltatási tanács nem lehet egyetlen párt játékszere. Hangsúlyozta: csak akkor írja alá a törvénymódosítást, ha a parlament beleegyezik, hogy a bírák kinevezése háromötödös többséggel történjen. Ez azért fontos kitétel, mert ekkora többséggel a PiS nem rendelkezik a parlamentben. Az államfő által javasolt módosításokat kedden este fogadták el.

Az Európai Bizottságot (EB) felháborította a lengyel parlament által elfogadott törvény. Vera Jourová igazságügyi uniós biztos ismét felvetette, hogy az uniós alapértékek tiszteletben tartásához kell kötni az uniós támogatásokat.

Szerdán a Bizottság napirendjén szerepelt a kérdés. Brüsszeli tudósítónk szerint a szavazati jog megvonásával vagy az uniós támogatások felfüggesztésével járó szankciós eljárás megindítását javasolhatja Lengyelországgal szemben az EB. Frans Timmermans alapvető jogokért is felelős első alelnök egy sor döntést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a lengyel igazságszolgáltatás átalakítását célzó négy frissen elfogadott, illetve tervbe vett jogszabály a jelenlegi formájában lép hatályba.

Brüsszel megítélése szerint a varsói lépések nyomán a bírák “teljes politikai ellenőrzés” alá kerülhetnek, ez pedig jelentős mértékben növelné a jogállamiságra nehezedő fenyegetést. Timmermans ugyanakkor világossá tette, hogy az EB csak a törvények beható tanulmányozása és jogi elemzése, valamint a tagállamokkal való konzultáció után kívánja eldönteni, hogy javaslatot tegyen-e az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindítására. Erre leghamarabb ősszel kerülhet sor. (Mint ismeretes, az Európai Parlament ugyanilyen eljárást akar indítványozni Magyarországgal szemben az uniós értékek súlyos megsértésének a veszélye miatt.)

Az uniós ellenőrző és végrehajtó testület valószínűleg már a jövő héten újabb ajánlást tesz a lengyel kormánynak a jogállamiság tiszteletben tartásáról 2016. márciusában kezdeményezett intézményes párbeszéd keretében. A már elfogadott jogszabályok miatt pedig egy hét múlva kötelezettségszegési eljárást indíthat — közölte a bizottsági alelnök.

A dossziét jól ismerő források szerint a döntés kísértetiesen fog hasonlítani a bírák korai nyugdíjazása miatt Magyarország ellen kezdett brüsszeli eljáráshoz, mert a lengyel kormány, illetve parlament is ezzel a trükkel próbál megszabadulni a hatalomnak nem tetsző bíráktól. A Bizottság másik érve az lehet, hogy mivel a nemzeti bíróságok egyben európai uniós bíróságok, a politikai befolyásolás közvetlenül veszélyezteti a tagállamok rendelkezésére álló jogorvoslat pártatlanságát.

Timmermans szerint ugyanakkor a magyarországi és a lengyelországi helyzet nem összehasonlítható, mivel Magyarországon nincs szó arról, hogy az igazságszolgáltatási rendszert a miniszter ellenőrzése alá helyezzék.