Kötelező lehet újratelepíteni a kiirtott erdőket

Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:18

Határozottabb fellépést sürget az erdőirtás ellen az Európai Parlament a klímaváltozás megfékezése érdekében.

Csökkentené a földhasználattal, az erdők irtásával és a fakitermeléssel járó szén-dioxid kibocsátást egyik legújabb javaslatában az Európai Parlament (EP), emellett kötelezné az uniós országokat erdeik védelmére. Ezt elsősorban azzal érnék el, hogy előírnák a tagállamoknak, ha területükön kiirtanak egy erdőrészt, kötelesek legyenek újat telepíteni helyette, vagy kompenzálják a meglévő erdők, termőföldek és füves területek fenntartható kezelésével. A javaslat hangsúlyozza: az erdőknek kulcsszerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben; fontos, hogy az EU - mint a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója Kína és az USA után - tartsa a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásait.

- Mindez persze nem jelenti azt, hogy az erdőket egy üvegbúra alá akarjuk zárni - nyilatkozta a javaslat egyik kidolgozója, Norbert Lins. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja szerint átgondolt, fenntartható erdőgazdálkodással meg lehet találni az egyensúlyt a fakitermelés és az éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítések között.

Az Eurostat adatai szerint az EU területének 43 százalékát borítják erdők, ezek összesen 182 milliárd hektáron terülnek el. A tagállamok tekintetében azonban igen nagy eltérések vannak, az erdők jelentősége nemzeti szinten eltérő. Az európai erdőterületek kétharmadát hat ország, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Spanyolország és Svédország mondhatja magáénak. Magyarország területének 23 százalékát borítják erdők (2069 ezer hektáron). A legkevesebb fás terület Máltán található, arányuk az egy százalékot sem éri el.

Az EU-ban 11 millió hektárral nőtt a fás és erdős terület 1990 és 2015 között. Ennek folytatása, további elősegítése azért életbevágó, mert mint az a javaslatban is olvasható, az erdők hozzájárulnak a talaj erózióval szembeni védelméhez, bekapcsolódnak a víz körforgásába, számos faj élőhelyéül szolgálnak, és szabályozzák a helyi éghajlatot, főként a párolgás révén. Nem mellesleg az erdők az üvegházhatású gázok 10,9 százalékát semlegesítik egy évben.

Az EP célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. Ezt segíti elő az erdőirtással foglalkozó javaslat is, amelyről várhatóan szeptemberben tartanak plenáris vitát és szavazást is.

Csökkentené az eukaliptuszerdők nagyságát a portugál kormány
Miközben az EU az erdők védelméért küzd, a portugál kormány csökkenti az eukaliptuszerdők nagyságát, hogy ezzel is mérsékelje a 64 halálos áldozatot követelő júniusi tűzvészhez hasonló erdőtüzek veszélyét. Szakértők a mindenütt jelen lévő és könnyen égő eukaliptuszfákat is hibáztatják az erdőtüzekért, amelyekben évi átlagban 100 ezer hektárnyi erdő válik hamuvá. Az eukaliptusz a legelterjedtebb erdészeti faféleség Portugáliában. 2010-ben 812 ezer hektárt borítottak eukaliptuszerdők, és ez 13 százalékos növekedést jelentett 1995-höz képest. Az eukaliptuszerdők visszaszorítása nagy gazdasági kihívást jelent, mert az eukaliptuszból nyert papír a portugál GDP mintegy 3 százalékát adja.

Szerző

Jegybanki hitel Matolcsy párjának

Matolcsy György élettársa, Vajda Zita nemcsak villámkarriert, magas presztízsű pozíciókat, milliós fizetést, hanem a jelek szerint Budapest egyik legmenőbb környékén egy lakást is köszönhet a Magyar Nemzeti Banknak – írta a zoom.hu. Az ingatlanra az MNB 32,2 millió forint és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyezetett be, ami arra utal, hogy kölcsönből vásárolták meg a lakást. A pénzintézet korábban azt közölte a Népszabadsággal, hogy Vajda Zitának nemzetközi szakmai titkárként nettó 1 150 450 forintot utaltak, s kiderült, hogy egy időben több, az MNB-hez köthető szervezetnél is töltött be olyan pozíciót, amely után pénzt kapott. Most megtudhattuk: a magas fizetés mellé nagyvonalúan még hitelt is nyújtott Matolcsy élettársának Matolcsy bankja.

Szerző

"Antiszemiták kollaboránsa"

Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:08
Népszava fotó/Tóth Gergő

Netanjahu-vizit A Budapesten véletlenül (?) bekapcsolva maradt mikrofonból kihallatszó Netanjahu-szöveg felkavarta az izraeli sajtót. A Ynet hírportál azt írja: az izraeli miniszterelnök „őrültnek” minősítette az Európai Unió politikáját, amihez hozzátette, hogy az unió a vesztébe rohan. A balliberális Haarec Benjamin (Bibi) Netanjahu szövegében Donald Trump, közelebbről tanácsadója Steve Bannon gondolatait, illetve az azokkal való egybeesést ismeri fel. Azt írja, hogy – hasonlóan az amerikai konzervatívokhoz – az izraeli Bibi-imádók is szeretnek Európába utazni, s gyűlölni az öreg kontinenst. Az izraeli miniszterelnök Európa-ellenességét a lap apai örökségnek tartja. Bencion Netanjahu történész volt, aki Európa és a zsidóság ötszáz évét a „Holokausztok történetének” fogta fel. Az izraeli kormányfő osztja azt a szemléletet is, amelyet Donald Rumsfeld az ifjabb Bush elnök védelmi minisztere fogalmazott meg a „régi”, azaz dekadens Európáról. A miniszterelnök győzelemként könyvelheti el, hogy találkozójuk után a V4 országok közös közleményben kértek több megértést Izrael (értsd a Netanjahu-kormány politikája) iránt az EU-tól. Eközben az izraeli miniszterelnök közel került a V4 államaiban tapasztalható idegengyűlölő, nacionalista oldalhoz, tekintet nélkül arra, hogy ebben a világban otthon van a Holocaust-tagadás, az antiszemitizmus, amit most számára kellemesen elfed a harsány muzulmán-gyűlölet.

A Haarec szerint az izraeli kormányfő azért vállalja a konfrontációt az EU-val, mert abban látja a palesztin ellenállás utolsó bástyáját. Az EU is támogat olyan izraeli és palesztin civil szervezeteket, amelyek fellépnek a megszállt területeken történő jogsértések, a megszállás ellen. Az EU szinte vallásosan ragaszkodik az 1967-es hatnapos háború előtti határokhoz. Ezt Netanjahu és politikai tábora képtelen tudomásul venni. Az is érthetően zavarja a jobboldali politikust, hogy az EU köreiből számos személyi kritika is érte. Sarkozy korábbi francia elnök krónikus hazudozónak nevezte Bibit. A budapesti találkozó kapcsán megemlítik, hogy terrorellenes munkabizottságot állít fel Izrael a V4 csoporttal, valamint, hogy az izraeli kormányfő meghívta közép-európai kollégáit, tartsák legközelebbi csúcstalálkozójukat Jeruzsálemben. Nem sikerült ígéretet kapnia, hogy a V4 országok elismerik Izrael fővárosának Jeruzsálemet. A V4 államcsoportban Netanjahu olyan szövetségest lát, amely nem azonosul a megszállást elítélő, s emiatt Izrael bojkottjára hajló emberjogi és nemzetközi jogi alapú brüsszeli irányzatokkal.

Zehava Gal-On, a baloldali Merec párt elnöke Facebook oldalán azt írta, hogy Netanjahu Budapesten az antiszemiták kollaboránsa lett. Az Aruc Seva portál a JTA hírügynökséget idézve beszámol arról, hogy a magyar zsidó szervezetek ellentmondásosan értékelik Netanjahu fellépést Budapesten. A Mazsihisz vezetői, s több elismert zsidó személyiség szerint az izraeli miniszterelnök cserbenhagyta a magyar zsidókat, azzal, hogy visszavonatta a Soros-kampányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot. Idézik Heisler András Mazsihisz-elnököt, aki beszélt arról, hogy a kormánypropagandát nehéz másként értékelni, mint kódolt zsidózás. A JTA ismerteti a Mazsihisz felháborodott panaszát, amely szerint „minket, akiket itt zsidóznak, Izraelben nem ismernek el zsidónak. Az izraeli állami rabbiság ugyanis nem ismeri el a magyarországi neológ irányzatot – utal a rá a hírügynökség. Idézik Köves Slómót, az EMIH (a Chabad nemzetközi haszid irányzat magyarországi leányszervezete) vezető rabbiját, aki számára az a fontos, hogy Orbán miniszterelnök elismerte, miszerint a magyar állam bűnt követett el, amikor nem védte meg a magyar zsidókat.

Az izraeli miniszterelnököt a budapesti három nap után nagy megpróbáltatás várja. A rendőrség újabb tanúkat hallgat meg az úgynevezett 3000-es ügyben, ami a Németországtól rendelt tengeralattjárók körüli állami megvesztegetéseket vizsgálja. Izraelnek nem volt szüksége csak két korszerű hadihajóra, de – feltehetően súlyos kenőpénzek bevetésével – elérték, hogy hármat rendeljenek. A német Nemzetbiztonsági Tanács a gyanú miatt felfüggesztette a szerződés végleges aláírását. A nyomozás több volt és aktív katonatisztet érint, s egyik főszereplője David Simron, a miniszterelnök unokatestvére és magánügyvédje. Nyomoznak még két másik korrupciós ügyben is.