A felvételizők várják a ponthatárokat - Máris drágulnak az albérletek

Már csak néhány óra, és kiderülnek a 2017-es felvételi ponthatárok. Idén összesen 106 ezer jelentkező izgulhat, sikerült-e elegendő pontot összegyűjtenie, hogy szeptembertől ott kezdhesse meg felsőfokú tanulmányait, ahova a legjobban szeretett volna bekerülni - informál közleményében a Perfekt Zrt. Közben az MTI már arról ír: megindult az albérletek drágulása az egyetemi városokban.

A 106 ezer felvételizőből 71 ezren alapképzésre, 12 ezren pedig osztatlan mesterképzésre szeretnének bekerülni. Mindösszesen 91 ezer jelentkező pályázik állami ösztöndíjas helyekre, tavaly 75 ezren kerültek be egyenes ágon a felsőoktatásba, ami azt jelenti, hogy több mit 30 ezren csúsztak le a vágyott szakról. Azok számára sincs azonban minden veszve, akiknek ma nem sikerül bejutni, hiszen augusztusig van lehetőségük jelentkezni pótfelvételire, vagy akár választhatják az OKJ-s képzéseket is tanulmányaik folytatásához - vigasztal előre is az oktató és kiadó vállalkozás.

Drágultak az albérletek az egyetemi városokban a felsőoktatási ponthatárok ismertetését megelőzően, ami az albérleti szezon kezdetét jeleni; a legdrágább Budapest, havi átlagos 150 ezer forinttal - derül ki az ingatlanpiaci cégek MTI-nek küldött elemzéseiből. Az Ingatlan.com kiemelte: Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén az egyik hétről a másikra 5 százalékkal nőtt, így július végén már több mint 2500 lakás volt a kínálatban. A szakértő szerint a kínálat bővülésére nagy szükség van, mert a ponthatárok kihirdetésének másnapján elindul a roham a kiadó lakásokért. Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlőre találnak. Azok a diákok, akik későn kapcsolnak már csak drágább vagy a kevésbé népszerű helyeken található ingatlanok közül tudnak válogatni - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.

Budapesten belül továbbra is vannak jelentős eltérések. A budai kerületek közül az I-ben 193 ezer forint az átlagos bérleti díj, a II. kerületben 180 ezer forint, míg a V. kerület a legdrágább, a 228 ezres átlaggal. Az egyetemekhez közel lévő IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint, de a külső kerületekben, például a XXI. kerületben, Csepelen csak 90 ezer forint az átlag az ingatlan.com elemzése szerint.

Szegeden az átlagos albérletár havi 90 ezer forint. Pécsen a lakást kiadók átlagosan 82 ezer forintot kérnek egy hónapra. Győrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, míg Debrecenben 84 ezer forintot tett ki. Miskolc olcsóbb, ott 68 ezer forintért lehet bérelni lakást. Balogh László azt mondta, hogy a téglaépítésű és a panelek iránt is jelentős az érdeklődés ebben az időszakban. A diákok egy része pedig nagy - akár 100-150 négyzetméteres 3-4 szobás - alapterületű lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.

Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy bár a július végétől augusztus végéig tartó albérletszezonban emelkedtek az árak, de a rohamot követő 6-9 hónapban néhány ezer forinttal akár mérséklődhetnek is. Tavaly július-augusztusban például több mint 1000 lakással nőtt a kiadó lakások kínálata Budapesten, ami az átlagos bérleti díjakat 140 ezerről 130 ezer forintra mérsékelte. Ez a forgatókönyv pedig a szezon lecsengése után, azaz ősszel ismét reális.

Az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzése szerint az egyetemi városokban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek az árak, ami jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21 százalékos, Egerben pedig 17 százalékos emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2 százalékkal. A fővárosban az átlagos bérleti díj 150-160 ezer forint, ami csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a legdrágább vidéki egyetemi város árszínvonala. Vidéken a legdrágább Győr, ahol 103 ezer forintos havidíj ellenében bérelhet egy fiatal lakást. Ezt követi Veszprém, Debrecen és Szeged, ahol nagyjából havi 100 ezer forintot kérnek a bérbeadók, természetesen a teljes lakhatási költséghez hozzá kell még számolni a rezsit is. A skála másik végén Nyíregyháza és Miskolc helyezkedik el, ahol már 70 ezer forint környékén ki lehet bérelni egy egyetemi hajlékot.

Az FHB elemzése szerint idén is a legtöbb, több mint 54 ezer diák Budapesten tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében sem éri el a diákok száma a 20 ezret. A felsőoktatás szempontjából a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei diákok jelentős része is megyeváltásra kényszerül a felsőoktatási tanulmányai során. Ezekben a megyékben ugyanis a többihez képest nagyon alacsony (mindössze néhány száz) a nappali tagozatos hallgatók száma, miközben az adott megyékből 4500-5500 diák tanul tovább nappali tagozaton, kivéve Nógrád megyét, ahol a számuk alacsonyabb, megközelítőleg 2700. A külföldi diákok is erősítik a lakáspiaci keresletet.

Budapest, V. kerület az Egyetem tér közelében - Csillagászati árak

Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az elmúlt években nemcsak a bérleti díjak emelkedtek jelentősen, hanem a lakások árai is. A négyzetméterárak az egyetemek közelében található fővárosi helyszínek közül például az V. kerületben a 2013. évi, átlagosan valamivel 300 ezer forint felettivel szemben 2016-ban már jócskán meghaladták az 500 ezer forintot is. Vidéken korábban is jelentősen olcsóbban lehetett lakást vásárolni, lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol már 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett vásárolni 2016-ban, míg a vidéki egyetemi városok közül a legdrágább Győr négyzetméterenként 250 ezer forinttal.

lásd még: Párttagkönyvvel olcsó az amúgy megfizethetetlen albérlet