A kormány késve mentené az acélipart

Publikálás dátuma
2017.07.27 07:25
500-an már most hiányoznak a Dunaferr gépsorai mellől FORRÁS: DUNAFERR
Fotó: /
Orbán Viktor azonnali intézkedéseket vár kormányától a hazai acélipar megmentésére - pedig erre már az elmúlt hét évben is ugyanilyen szükség lett volna.

Pontokba szedte a hazai acélipar védelmét illető cselekvési tervét a kormány. Eszerint Varga Mihály nemzetgazdasági, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek "azonnal" támogatnia kell az ilyen típusú termékek uniós szintű piacvédelmét. (A szakma szerint ez mindenek felett a kínai dömping ellen irányul.) Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőnek hasonlóképp, mondhatni "sovány malac vágtában" küzdenie kell azért, hogy a termelők minél több ingyenes szén-dioxid-kvótához jussanak és hogy az iparág 2020 után is megőrizze ebbéli jogosultságát.

Seszták Miklósnak Varga Mihály, illetve a közműhivatal bevonásával a megújulóenergia-beruházások lehetőségeit kell áttekintenie úgy, hogy a kormány rezsicsökkentési célja, illetve a többi szereplő versenyképessége ne csorbuljon. (Megjegyzendő: az Orbán-kabinet számos bejelentése dacára az úgynevezett ipari rezsicsökkentés mindmáig elmaradt.) Minderre Sesztáknak a kormányfő az első két ponthoz képest nagylelkűen adott - a hétvégét is beleszámítva - hét egész napot. Varga Mihálynak - Seszták Miklós és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bevonásával - hasonló határidő mellett kell felülvizsgálnia az acélhulladék-kivitelt. Varga Mihály a szakképzés, a beszállítói lehetőségek, illetve - Lázár János kancelláriaminiszterrel együtt - a kutatás-fejlesztés, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter pedig - Varga bevonásával - a felsőfokú képzés felülvizsgálatára egész szeptember 30-ig ráér.

Jó irányba tett, de megkésett lépésnek tartja a programpontokat Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ahhoz képest, hogy a mentőcsomag megszervezésére a 24. órában tartunk, a mostani kormányhatározat kapkodásról és az átfogó koncepció hiányáról tanúskodik - tette hozzá. A legégetőbbnek a képzés kérdését nevezte. Meglátása szerint a hazai acélipar egyik utolsó bástyájának tekinthető dunaújvárosi Dunaferr gépsorai mellől már most vagy félezren hiányoznak. Óriási gond a dolgozók kiszervezése és a nagy tapasztalatú szakemberek elengedése. A létszám hiánya pedig akár a nemrég bekövetkezetthez hasonló munkahelyi balesetekhez vezet. A távozók pótlása érdekében már most szükség lenne a frissen végzettekre, ám ez a tankultúra az elmúlt évtizedek során elkopott. Balogh Béla kevéssé a felsőfokú képzésre összpontosítana: a diploma, bár nem hátrány, a betöltetlen munkakörök inkább egy jó középfokú képzést kívánnak meg.

Abszolút üdvözli a - munkahelyeket is veszélyeztető - kínai dömping elleni küzdelmet, ám ezt is rendkívül megkésettnek véli. Úgyszintén komoly problémának látja a hulladékkivitelt: a „jól szervezetten” kiszállított anyagot a magyar ipar a technológia miatt esetenként még külföldről is kénytelen visszavásárolni. Emberközpontú szakszervezetként teljesen egyetértenek a környezetkímélő fejlesztésekkel, egyszersmind egyetértett azzal a megjegyzésünkkel is, hogy az ingyenes szén-dioxid-kvóta, ha rövid távon könnyíti is a cégek helyzetét, a hatékonyságot nem javítja.

A hazai acéliparból néhány apróbb termelő mellett ma már lényegében csak a Dunaferr és a korábbiaknál jóval karcsúbb Ózdi Acélművek maradt. Ráadásul a dunaújvárosi csoport háttere igen bizonytalan: a cég a korábbi üzleti ügyek miatt lényegében az orosz államnál kötött ki. (E tekintetben az Orbán-kabinet acélipari erőfeszítései Moszkvának tett kedvező gesztusként is értékelhetőek.) Balogh Béla szerint ez a bizonytalanság se ösztönzi a cég átfogó fejlesztését és a munkaerő megtartását.

Más szakértők Orbán Viktor „azonnali”, illetve négy napos határidőkben megnyilvánuló kapkodását már csak azért is furcsállják, mert a kormány tagjai ebbéli szándékaikról már hosszú hónapokkal ezelőtt beszámoltak.

2017.07.27 07:25

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12