Műsormagazin;Robert Fico;Orbán Viktor;V4-ek;Pavel Rychetsky;

2017-07-27 07:38:00

Kettészakadtak a V4-ek

Prága és Pozsony egyre inkább távolodni kíván Budapesttől és Varsótól a két ország Brüsszel-ellenes politikája miatt.

Miközben Orbán Viktor kormányfő szerint a visegrádi együttműködés megkerülhetetlenné vált, Szlovákiában és Csehországban nyoma sincs a Magyarországgal és Lengyelországgal való szoros együttműködés iránti lelkesedésnek. A két országnak ugyanis egyre kínosabb a budapesti és a varsói kormány Brüsszel-ellenes fellépése és sorozatos jogsértései. A cseh és szlovák lapokban mind több olyan véleménycikk jelenik meg, amelyek szerint Brüsszellel kellene szorosabbra vonni az együttműködést, nem pedig e két állammal, mert Szlovákia és Csehország érdekei ezt kívánják.

A Trend című gazdasági lap kommentárjában úgy fogalmaz, Pozsonynak választania kell: a visegrádiakat, vagy a mag-Európa között. A cikkíró, Marián Leska utal Robert Fico miniszterelnök szavaira, aki nem egyszer jelentette ki, hogy hazája az EU vezető tagállamai közé kíván tartozni. „A szlovák kormány meggyőződése, hogy Szlovákia számára nem létezik más alternatíva, mint az uniós integráció elmélyítése, a mag-Európához tartozás” - hangoztatta a szlovák kormányfő.

Bár Csehországban hagyományai vannak az euroszkepticizmusnak, Prága növekvő aggodalommal szemléli Budapest és Varsó autokrata intézkedéseit. A cseh lapok is kiemelten foglalkoztak azokkal a lengyel törvényekkel, amelyek az igazságszolgáltatás feletti teljes ellenőrzést biztosítanák a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) számára. Olyan kommentárt nem is lehetett olvasni, amely elismerően szólt a jogszabályokról, melyek közül kettő ellen vétót emelt Andrzej Duda elnök. A cseh igazságszolgáltatási rendszer öt legfőbb intézményének a vezetője közös nyilatkozatban ítélte el a lengyel jogszabályt, amelyet az aláírók a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásnak minősítettek.

Pavel Rychetsky, a prágai alkotmánybíróság elnöke a cseh rádióban az igazságszolgáltatással szembeni összehangolt támadásról beszélt. Mint mondta, azon értékeket célozták, amelyek „a demokratikus jogállamiság alapját képezik Lengyelországban”. Pozsonyban a szlovák legfelsőbb bíróság szóvivője bírálta Varsót, míg az alkotmánybíróság elnöke nem kívánta kommentálni a lengyel parlament döntéseit.

Csehországban és Szlovákiában nagy figyelmet – és szintén negatív visszhangot – keltett Orbán Viktor kijelentése Horthy Miklósról, akit „nagy államférfinek” nevezett. De hasonlóképpen negatív fogadtatásra talált a két országban a Soros György elleni plakátkampány is.

Szlovákia a négy visegrádi ország közül az egyetlen, amely ellen Brüsszel nem indított kötelezettségszegési eljárást a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntés megtagadása miatt. A Fico kormány ugyan értetlenségének adott hangot ennek kapcsán, úgy téve, mintha ehhez a körhöz akart volna tartozni, Pozsony azonban valójában továbbra is nagyon jó viszonyra törekszik Brüsszellel már csak azért is, mert Szlovákiában a fizetőeszköz az euró, s Fico arra számít, hogy a mag-Európához azon országok tartoznak majd, amelyek már bevezették a közös európai valutát.

Ami pedig Csehországot illeti, bár az októberi parlamenti választás várható győztesét, az Andrej Babis által irányított ANO-t populizmusa miatt a Fideszhez és a PiS-hez hasonlítják, akad egy nagy különbség: Babis tömörülése gazdasági programját tekintve liberális, piacorientált, így a voksolás után Prága aligha követi a lengyel és a magyar példát. Ezért a V4-ek erjedése nem áll meg, sőt felgyorsulhat.