Mindent látna a Pintér-tárca

Publikálás dátuma
2017.08.09 07:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az állampolgárok kontroll nélküli utcai megfigyelését tenné lehetővé a belügy, ám az indokok zavarosak. Ami biztos: a rendszer súlyosan jogsértő, viszont zsíros közmegrendelést jelenthet.

Évek óta lobbizik a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium (BM) azért, hogy az eddigieknél sokkal szorosabb megfigyelés alá vonhassa az állampolgárokat - tudta meg lapunk. A BM napokban közzétett jogszabály-tervezetében egy központi tárhelyre irányítaná a jelenleg külön hálózaton működő közutakat, illetve a közterületeket figyelő kamerák felvételeit, a rendvédelmi szervek pedig külön indok nélkül is folyamatosan, korlátozás nélkül, nagy területen keresztül figyelhetnék az állampolgárok mozgását. Forrásunk szerint a tárcánál arra hivatkoznak, hogy így sokkal gyorsabban tud reagálni a rendőrség egy folyamatban lévő bűnügyre. A különféle kamerarendszerek felvételeihez ugyan eddig is hozzáférhettek a nyomozók, ám azokat külön kellett lekérniük, ami óhatatlanul némi időveszteséggel járt.

Az ellenzék és adatvédők szerint viszont ez a rendszer az állampolgárok korlátlan titkos megfigyelését tenné lehetővé, és nincs arra semmi garancia, hogy ne használná fel politikai célokra a lehetőséget a szüntelenül külső és belső támadásokat vizionáló Orbán-kormány. Az aggályok súlyát jelzi, hogy a más esetben óvatos Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke véleményében bírálta az elképzelést és arra tett javaslatot, hogy csak ügyszám vagy azonosító megadásával lehessen megfigyelést végezni, amit a NAIH-nak kellene ellenőrizni.

Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője ennél tovább menne. "Feltenném a kérdést, hogy egyáltalán szükséges-e egy ilyen rendszer” - mondta, szerinte ugyanis a kontroll nélküli megfigyelés lehetősége önmagában is egyértelműen súlyosan jogsértő, továbbá alkotmányellenes, így sérti a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. Szabó Máté Dániel arra is figyelmeztetett: egy ilyen rendszer puszta léte is sértheti politikai szabadságjogok érvényesülését is; sokakat elriaszthat például egy tüntetéstől, hogy tudja, hogy a hatóságok korlátlanul megfigyelik az ott történteket.

– Az MSZP minden módon meg fogja akadályozni a törvény elfogadását – nyilatkozta lapunknak Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, hozzátéve: ezt várja el a többi ellenzéki párttól is. Harangozó szerint ezt meg is tehetik, hiszen a szabályozás témáját tekintve egyértelműen kétharmados szavazattöbbséget igénylő jogszabály. Az MSZP szakpolitikusa úgy látta: a Péterfalvi levelében is említett jogi garanciák beépítése csak a „nulladik pont", ám ezen túl szakmai vitát kellene lefolytatni egy ilyen horderejű kérdésről, de ennek a lehetősége sem látszik. A biztonság kiemelten fontos az MSZP számára, de a polgárokat nem csak a terroristáktól, hanem a politikai hatalmukkal visszaélőktől is meg kell védeni - tette hozzá a képviselő. 

Zavarosnak tűnik a belügy valódi célja – derült ugyanakkor ki a lapunknak nyilatkozó, nevének elhallgatását kérő szakértő szavaiból. Bűnügyekben ugyanis, ha kell, a rendőrök gyorsan hozzáférnek a közúti vagy térfigyelő kamerák adataihoz. A titkosszolgálatok pedig egy megfigyelés során nagyságrendekkel részletgazdagabb képet kapnak a célszemély mozgásáról, mint ami pár utcai kamerán keresztül látszik. Forrásunk inkább arra tippel, hogy az egész felhajtás végső célja az üzlet: az egységesített megfigyelőrendszer kiépítése milliárdos megrendelést hozhat valamelyik, a BM környékén sertepertélő informatikai cégnek. Az informatika a BM-nél is "húzóágazat" így a tárca továbbra sem adott egyértelmű válaszokat arra, pontosan milyen informatikai eszközökre költött el az igazgatása fél év alatt 1,2 milliárd forintot, de azt sem közölték lapunk kérdéseire, hogy most mennyit szánnak az egységes megfigyelő rendszerre.

2017.08.09 07:00

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40