Simicska belefojtotta a szót Orbánékba

Publikálás dátuma
2017.08.10 07:01
A hatóságok még most is kivizsgálhatnák, hogy 2010-ben ingyen árasztották-e el a Fideszt népszerűsítő plakátok a közterületeket.
Fotó: /
Nem cáfolt, kérdésekre nem válaszolt, csak "leszólta" Simicska Lajost a Fidesz, miután a párt volt gazdasági háttérembere a 2010-es kampánya súlyos törvénytelenségét lebegtette meg.

Simicska Lajos kétségbeesett próbálkozása – reagált a Fidesz arra a hírre, hogy számla nélkül plakátoltak a pártnak még 2010-ben. A tiltott párttámogatás és az adócsalás gyanúját nem gyengítette, hogy a párt erőtlen cáfolatában - miszerint a törvényeknek megfelelően járt el - semmiféle konkrétumot nem közölt, és a legegyszerűbb kérdésekre sem válaszolt. Lapunk ugyanis többek között azt kérdezte a Fidesztől: kaptak-e számlát a 2010-es kampány plakátolásáról? Hajlandóak-e bemutatni ezeket? Fizettek-e egyáltalán a plakátokért? Kérdéseinkre semmiféle válasz nem érkezett.

De a hallgatást választotta a Liszkay Gábor, a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki 2010-ben a Fidesz kampányát szervező Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. résztulajdonosa, vezető tisztségviselője volt, amely a gyanú szerint elmulasztotta a számlaadást. Liszkay titkárságán tegnap érdeklődésünkre azt mondták, hogy a vezérigazgató nem érhető el, javasolták, írásban küldjük el kérdéseinket. Megtettük, de válaszokat lapzártáig nem kaptunk.

Pedig, mint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta, a Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. feljelentést készül tenni, mert egy belső vizsgálat nyomán arra jutottak: a cég nem számlázta ki a Fidesznek a plakátolás költségeit. Az önfeljelentést maga Simicska Lajos úgy magyarázta: akkor ő csak csak opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos volt ebben a cégben, „a társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek.” A cég résztulajdonosa volt akkor Liszkay, aki a G-nap után eladta részését Simicskának, majd Mészáros Lőrinc médiabirodalmába igazolt.

– Ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy bűncselekmény a költségvetési csalás – szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki emlékeztetett, a nyomott plakátárak ügyében már egy hónapja feljelentést tettek, most pedig feljelentés-kiegészítést nyújtottak be. A pártelnök megjegyezte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska készen áll arra, hogy akár önvádolás árán is leváltsa ezt a hatalmat. „Ebben segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót" – fogalmazott a pártelnök. A történtek miatt a Jobbik is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Volner János, a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt költése büntetőjogi kategóriába tartozik, s mára kiderült, miután a Hír TV Zrt. nem számlázott a Fidesznek, a párt 2010-es kampánya teljesen ingyen volt. A politikus szerint a bizottságnak fel kell tárnia - többek között - azt, mekkora kár érte az adófizetőket, mit akartak eltitkolni az Állami Számvevőszék elől, kitől és mekkora támogatást kaptak, és ez befolyásolhatta-e a 2010-es választások eredményét.

Valóban kérdés lehet, hogy a fideszes kampánytrükkök – már ha beigazolódik a gyanú – mennyiben befolyásolták a 2010-es választási eredményt. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója nem tud olyan kutatásról, amely azt vizsgálta volna, kimutatható-e direkt összefüggés a kampányra elköltött pénz és a szavazatok száma között. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt számára alapesetben az a jó, ha minél több módon, minél több választóhoz képes eljuttatni üzeneteit. Akkor is így van ez, ha már Magyarországon és például Németországban is volt rá példa, hogy visszaütött a túlzott kampány.

A 2010-es magyarországi parlamenti választáskor annyira erős volt a kormányváltó hangulat, hogy a Fidesz győzelme, de kétharmados többsége sem azon múlt, hogy a párt milyen szabálytalanságokat követett el a kampányszámlák kifizetése, vagy ki nem fizetése során – hangsúlyozta Ligeti a mostani botrányra utalva. A TI számításai szerint az MSZP és a Fidesz is jóval több hirdetési felülethez jutott annál, amit a törvényben megszabott nem egészen 400 milliós keret lehetővé tett. Az akkori két nagy párt egyaránt mintegy négyszeresen „felülköltötte” ezt a limitet, vagyis mintegy 1500 millió forintot fordított kampányolásra. Az erőviszonyok 2010-ben még kiegyenlítettek voltak, ezért ha a kampányszabálytalanságok kedvezően befolyásolták a Fidesz eredményét, akkor ugyanez érvényes a többi pártra is – mondta Ligeti.

Nagy zavarkeltő, de nem tényfeltáró
Miközben kétséges, lesz-e, lehet-e bármilyen büntetőjogi, adójogi következménye Simicska Lajos újabb akciójának, Böcskei Balázs úgy véli, a számlaügy politikai hatásait biztosan nem kell túlértékelni. A politikai elemző úgy látja, hogy a közvéleményt ma már kevéssé lehet befolyásolni a pártok körüli botrányokkal, pénzügyekkel, ráadásul a nyilvánosságnak az a része, amely nyomon követi a politikát, elég jól ismeri Simicska Lajos múltját, s réges-rég „beárazta” őt. Így pedig a helyén kezelik Simicska Lajos tényfeltáró munkásságát is – fogalmazott Böcskei. Felvetettük, hogy Simicska a korábbi fegyver- és harcostársára, a kormányt ma is hűen szolgáló Liszkay Gáborra célzott, ami akár afféle üzenet is lehet a Fidesz táborának: nincs teljes védettség, senki sem érinthetetlen, ha fordul a széljárás. Böcskei szerint, ha van is ilyen üzenet, akkor annak nem lesz különösebb hatása, s biztosan nem veszélyezteti a Fidesz integritását, mert a párt rutinosan zár össze hasonló esetekben. Mindezek miatt az elemző összességében úgy vélekedett, hogy bár az akciónak aligha lesznek mélyreható következményei, az újra kiderült, Simicska egyvalamihez biztosan nagyon ért: a zavarkeltéshez.

Szerző
2017.08.10 07:01

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12