Simicska belefojtotta a szót Orbánékba

Publikálás dátuma
2017.08.10 07:01
A hatóságok még most is kivizsgálhatnák, hogy 2010-ben ingyen árasztották-e el a Fideszt népszerűsítő plakátok a közterületeket.
Fotó: /
Nem cáfolt, kérdésekre nem válaszolt, csak "leszólta" Simicska Lajost a Fidesz, miután a párt volt gazdasági háttérembere a 2010-es kampánya súlyos törvénytelenségét lebegtette meg.

Simicska Lajos kétségbeesett próbálkozása – reagált a Fidesz arra a hírre, hogy számla nélkül plakátoltak a pártnak még 2010-ben. A tiltott párttámogatás és az adócsalás gyanúját nem gyengítette, hogy a párt erőtlen cáfolatában - miszerint a törvényeknek megfelelően járt el - semmiféle konkrétumot nem közölt, és a legegyszerűbb kérdésekre sem válaszolt. Lapunk ugyanis többek között azt kérdezte a Fidesztől: kaptak-e számlát a 2010-es kampány plakátolásáról? Hajlandóak-e bemutatni ezeket? Fizettek-e egyáltalán a plakátokért? Kérdéseinkre semmiféle válasz nem érkezett.

De a hallgatást választotta a Liszkay Gábor, a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki 2010-ben a Fidesz kampányát szervező Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. résztulajdonosa, vezető tisztségviselője volt, amely a gyanú szerint elmulasztotta a számlaadást. Liszkay titkárságán tegnap érdeklődésünkre azt mondták, hogy a vezérigazgató nem érhető el, javasolták, írásban küldjük el kérdéseinket. Megtettük, de válaszokat lapzártáig nem kaptunk.

Pedig, mint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta, a Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. feljelentést készül tenni, mert egy belső vizsgálat nyomán arra jutottak: a cég nem számlázta ki a Fidesznek a plakátolás költségeit. Az önfeljelentést maga Simicska Lajos úgy magyarázta: akkor ő csak csak opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos volt ebben a cégben, „a társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek.” A cég résztulajdonosa volt akkor Liszkay, aki a G-nap után eladta részését Simicskának, majd Mészáros Lőrinc médiabirodalmába igazolt.

– Ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy bűncselekmény a költségvetési csalás – szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki emlékeztetett, a nyomott plakátárak ügyében már egy hónapja feljelentést tettek, most pedig feljelentés-kiegészítést nyújtottak be. A pártelnök megjegyezte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska készen áll arra, hogy akár önvádolás árán is leváltsa ezt a hatalmat. „Ebben segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót" – fogalmazott a pártelnök. A történtek miatt a Jobbik is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Volner János, a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt költése büntetőjogi kategóriába tartozik, s mára kiderült, miután a Hír TV Zrt. nem számlázott a Fidesznek, a párt 2010-es kampánya teljesen ingyen volt. A politikus szerint a bizottságnak fel kell tárnia - többek között - azt, mekkora kár érte az adófizetőket, mit akartak eltitkolni az Állami Számvevőszék elől, kitől és mekkora támogatást kaptak, és ez befolyásolhatta-e a 2010-es választások eredményét.

Valóban kérdés lehet, hogy a fideszes kampánytrükkök – már ha beigazolódik a gyanú – mennyiben befolyásolták a 2010-es választási eredményt. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója nem tud olyan kutatásról, amely azt vizsgálta volna, kimutatható-e direkt összefüggés a kampányra elköltött pénz és a szavazatok száma között. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt számára alapesetben az a jó, ha minél több módon, minél több választóhoz képes eljuttatni üzeneteit. Akkor is így van ez, ha már Magyarországon és például Németországban is volt rá példa, hogy visszaütött a túlzott kampány.

A 2010-es magyarországi parlamenti választáskor annyira erős volt a kormányváltó hangulat, hogy a Fidesz győzelme, de kétharmados többsége sem azon múlt, hogy a párt milyen szabálytalanságokat követett el a kampányszámlák kifizetése, vagy ki nem fizetése során – hangsúlyozta Ligeti a mostani botrányra utalva. A TI számításai szerint az MSZP és a Fidesz is jóval több hirdetési felülethez jutott annál, amit a törvényben megszabott nem egészen 400 milliós keret lehetővé tett. Az akkori két nagy párt egyaránt mintegy négyszeresen „felülköltötte” ezt a limitet, vagyis mintegy 1500 millió forintot fordított kampányolásra. Az erőviszonyok 2010-ben még kiegyenlítettek voltak, ezért ha a kampányszabálytalanságok kedvezően befolyásolták a Fidesz eredményét, akkor ugyanez érvényes a többi pártra is – mondta Ligeti.

Nagy zavarkeltő, de nem tényfeltáró
Miközben kétséges, lesz-e, lehet-e bármilyen büntetőjogi, adójogi következménye Simicska Lajos újabb akciójának, Böcskei Balázs úgy véli, a számlaügy politikai hatásait biztosan nem kell túlértékelni. A politikai elemző úgy látja, hogy a közvéleményt ma már kevéssé lehet befolyásolni a pártok körüli botrányokkal, pénzügyekkel, ráadásul a nyilvánosságnak az a része, amely nyomon követi a politikát, elég jól ismeri Simicska Lajos múltját, s réges-rég „beárazta” őt. Így pedig a helyén kezelik Simicska Lajos tényfeltáró munkásságát is – fogalmazott Böcskei. Felvetettük, hogy Simicska a korábbi fegyver- és harcostársára, a kormányt ma is hűen szolgáló Liszkay Gáborra célzott, ami akár afféle üzenet is lehet a Fidesz táborának: nincs teljes védettség, senki sem érinthetetlen, ha fordul a széljárás. Böcskei szerint, ha van is ilyen üzenet, akkor annak nem lesz különösebb hatása, s biztosan nem veszélyezteti a Fidesz integritását, mert a párt rutinosan zár össze hasonló esetekben. Mindezek miatt az elemző összességében úgy vélekedett, hogy bár az akciónak aligha lesznek mélyreható következményei, az újra kiderült, Simicska egyvalamihez biztosan nagyon ért: a zavarkeltéshez.

Szerző
2017.08.10 07:01

Lakossági fórumokon figyelmeztetnek a magyarországi medveveszélyre

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Lakossági fórumokon tájékoztatja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az Észak- Magyarországi településeken élőket az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló barna medvékkel kapcsolatban – derült ki az ATV híradójából. Pétervásárán már megtartották az első fórumot, de Salgótarján, Ózd és Miskolc is a tervek között szerepel. A nyár elején hetekig tartották izgalomban medvék Heves és Borsod megyék több településén is az ott lakókat. Május végén egy medvéről két vasutas készítette azt a fotót Somoskőújfalu közelében, amely bejárta a hazai sajtót. Azután több héten át folyamatosan jelentek meg különböző medvékről készült felvételek a szlovák határtól egészen a szerb határig, de Mezőkeresztes közelében is felfigyeltek egy medvére. Ezek után döntött úgy a nemzeti park vezetősége, hogy fórumokat szerveznek azokon a területeken, ahol leginkább várható a medvék felbukkanása.
„Részleteiben tárgyaltuk azokat a konfliktushelyzeteket, amiket legjobb lenne elkerülni, illetve nem létrehozni, azokat a helyzeteket, amik a medvét a lakott területek, vagy az ember közelébe csalja”
– magyarázta a híradónak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense.
A szakember azt javasolja, ha medvével találkozunk, akkor maradjunk nyugodtak és óvatosan távolodjunk el a medvétől. Szaladni semmiképpen nem szabad, egyébként a medve kerüli a találkozást az emberrel.
2018.09.19 20:08
Frissítve: 2018.09.19 20:08

Orbán: Mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja

Publikálás dátuma
2018.09.19 18:52

Fotó: AFP/ BARBARA GINDL / APA
A miniszterelnök ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a Fidesz tagja marad-e az Európai Néppártnak.
Magyarország ragaszkodik azon jogához, hogy az ő feladata megvédeni határait – jelentette ki újságíróknak Orbán Viktor szerdán Salzburgban, az európai uniós állam- és kormányfők informális találkozója előtt, a néppárti miniszterelnökök tanácskozására érkezve. Az MTI tudósítása szerint arra a kérdésre, hogy miért kifogásolja a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség megerősítéséről szóló javaslatokat, miközben mindig is az EU külső határainak védelmét szorgalmazta, a magyar kormányfő azt válaszolta:
„Örülünk, hogy most már arra a kérdésre koncentrálunk, hogy miként védjük meg a határokat, ez jó.”
Hozzátette: nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat. Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy ez a mi feladatunk”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb-magyar határon.
„Elvégezzük a munkát”
– tette hozzá.
A Frontex megerősítéséről szóló javaslattal kapcsolatban úgy reagált: megvédett-e az ügynökség bárhol is határokat valaha? „Mi, magyarok igen” – közölte. A kétnapos informális EU-csúcstalálkozó másik fő témájáról, a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szólva azt mondta, a „fair Brexit” a legfontosabb, „méltányos megállapodást szeretnénk” az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Arra a kérdésre, hogy nagyobb kompromisszumra lenne szükség, a miniszterelnök kijelentette, az Európai Néppártban (EPP) abban állapodtak meg, hogy nem zavarják az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier munkáját. Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy pártja, a Fidesz tagja marad-e az EPP-nek. A kormányfő erre azt válaszolta,
„mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja”.
Arról lapunk is írt korábban, hogy a Fideszben egyenesen azt várják: az EP-választásokig folyamatosan erősödni fog a párt európai pozíciója, majd a választások után az EPP-n belül szintén megnő a frakcióban a Fidesz befolyása, mivel a jelenlegi 12-höz képest akár 15 mandátumot is szerezhet majd a párt. Akkor még a Sargentini-jelentésnek sem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, arról pedig szó sem volt, hogy akár a párt kizárása is komolyan szóba kerülhet az őszre. Ehhez képest most már – az ATV információi szerint – maga Orbán Viktor beszélt arról a párt évadnyitó frakcióülésén, hogy ugyanakkora esélyt lát a kizárásra, mint arra, hogy végül maradhatnak a néppártban. Orbán egyébként a Facebook-oldalán egy videót is közzétett, miután Salzburgba érkezett. Ebben közölte: Magyarország a határőrizet jogát nem adja át, „ezt tőlünk elvenni nem lehet”, és ezt fogja képviselni a csúcstalálkozón is.
2018.09.19 18:52
Frissítve: 2018.09.19 19:24