Simicska belefojtotta a szót Orbánékba

Publikálás dátuma
2017.08.10 07:01
A hatóságok még most is kivizsgálhatnák, hogy 2010-ben ingyen árasztották-e el a Fideszt népszerűsítő plakátok a közterületeket.
Fotó: /
Nem cáfolt, kérdésekre nem válaszolt, csak "leszólta" Simicska Lajost a Fidesz, miután a párt volt gazdasági háttérembere a 2010-es kampánya súlyos törvénytelenségét lebegtette meg.

Simicska Lajos kétségbeesett próbálkozása – reagált a Fidesz arra a hírre, hogy számla nélkül plakátoltak a pártnak még 2010-ben. A tiltott párttámogatás és az adócsalás gyanúját nem gyengítette, hogy a párt erőtlen cáfolatában - miszerint a törvényeknek megfelelően járt el - semmiféle konkrétumot nem közölt, és a legegyszerűbb kérdésekre sem válaszolt. Lapunk ugyanis többek között azt kérdezte a Fidesztől: kaptak-e számlát a 2010-es kampány plakátolásáról? Hajlandóak-e bemutatni ezeket? Fizettek-e egyáltalán a plakátokért? Kérdéseinkre semmiféle válasz nem érkezett.

De a hallgatást választotta a Liszkay Gábor, a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki 2010-ben a Fidesz kampányát szervező Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. résztulajdonosa, vezető tisztségviselője volt, amely a gyanú szerint elmulasztotta a számlaadást. Liszkay titkárságán tegnap érdeklődésünkre azt mondták, hogy a vezérigazgató nem érhető el, javasolták, írásban küldjük el kérdéseinket. Megtettük, de válaszokat lapzártáig nem kaptunk.

Pedig, mint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta, a Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. feljelentést készül tenni, mert egy belső vizsgálat nyomán arra jutottak: a cég nem számlázta ki a Fidesznek a plakátolás költségeit. Az önfeljelentést maga Simicska Lajos úgy magyarázta: akkor ő csak csak opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos volt ebben a cégben, „a társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek.” A cég résztulajdonosa volt akkor Liszkay, aki a G-nap után eladta részését Simicskának, majd Mészáros Lőrinc médiabirodalmába igazolt.

– Ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy bűncselekmény a költségvetési csalás – szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki emlékeztetett, a nyomott plakátárak ügyében már egy hónapja feljelentést tettek, most pedig feljelentés-kiegészítést nyújtottak be. A pártelnök megjegyezte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska készen áll arra, hogy akár önvádolás árán is leváltsa ezt a hatalmat. „Ebben segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót" – fogalmazott a pártelnök. A történtek miatt a Jobbik is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Volner János, a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt költése büntetőjogi kategóriába tartozik, s mára kiderült, miután a Hír TV Zrt. nem számlázott a Fidesznek, a párt 2010-es kampánya teljesen ingyen volt. A politikus szerint a bizottságnak fel kell tárnia - többek között - azt, mekkora kár érte az adófizetőket, mit akartak eltitkolni az Állami Számvevőszék elől, kitől és mekkora támogatást kaptak, és ez befolyásolhatta-e a 2010-es választások eredményét.

Valóban kérdés lehet, hogy a fideszes kampánytrükkök – már ha beigazolódik a gyanú – mennyiben befolyásolták a 2010-es választási eredményt. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója nem tud olyan kutatásról, amely azt vizsgálta volna, kimutatható-e direkt összefüggés a kampányra elköltött pénz és a szavazatok száma között. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt számára alapesetben az a jó, ha minél több módon, minél több választóhoz képes eljuttatni üzeneteit. Akkor is így van ez, ha már Magyarországon és például Németországban is volt rá példa, hogy visszaütött a túlzott kampány.

A 2010-es magyarországi parlamenti választáskor annyira erős volt a kormányváltó hangulat, hogy a Fidesz győzelme, de kétharmados többsége sem azon múlt, hogy a párt milyen szabálytalanságokat követett el a kampányszámlák kifizetése, vagy ki nem fizetése során – hangsúlyozta Ligeti a mostani botrányra utalva. A TI számításai szerint az MSZP és a Fidesz is jóval több hirdetési felülethez jutott annál, amit a törvényben megszabott nem egészen 400 milliós keret lehetővé tett. Az akkori két nagy párt egyaránt mintegy négyszeresen „felülköltötte” ezt a limitet, vagyis mintegy 1500 millió forintot fordított kampányolásra. Az erőviszonyok 2010-ben még kiegyenlítettek voltak, ezért ha a kampányszabálytalanságok kedvezően befolyásolták a Fidesz eredményét, akkor ugyanez érvényes a többi pártra is – mondta Ligeti.

Nagy zavarkeltő, de nem tényfeltáró
Miközben kétséges, lesz-e, lehet-e bármilyen büntetőjogi, adójogi következménye Simicska Lajos újabb akciójának, Böcskei Balázs úgy véli, a számlaügy politikai hatásait biztosan nem kell túlértékelni. A politikai elemző úgy látja, hogy a közvéleményt ma már kevéssé lehet befolyásolni a pártok körüli botrányokkal, pénzügyekkel, ráadásul a nyilvánosságnak az a része, amely nyomon követi a politikát, elég jól ismeri Simicska Lajos múltját, s réges-rég „beárazta” őt. Így pedig a helyén kezelik Simicska Lajos tényfeltáró munkásságát is – fogalmazott Böcskei. Felvetettük, hogy Simicska a korábbi fegyver- és harcostársára, a kormányt ma is hűen szolgáló Liszkay Gáborra célzott, ami akár afféle üzenet is lehet a Fidesz táborának: nincs teljes védettség, senki sem érinthetetlen, ha fordul a széljárás. Böcskei szerint, ha van is ilyen üzenet, akkor annak nem lesz különösebb hatása, s biztosan nem veszélyezteti a Fidesz integritását, mert a párt rutinosan zár össze hasonló esetekben. Mindezek miatt az elemző összességében úgy vélekedett, hogy bár az akciónak aligha lesznek mélyreható következményei, az újra kiderült, Simicska egyvalamihez biztosan nagyon ért: a zavarkeltéshez.

Szerző
2017.08.10 07:01

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39