Rendkívüli ülés, szokásos kormánypárti nem

Publikálás dátuma
2017.08.11 07:02
PARLAMENT Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Tóth Bertalan frakcióvezető: sikernek tartják az összefogást - Fotó:
Fotó: /
Sem a CEU-ügy és a hazánkat fenyegető uniós bírság, sem a deviza-károsultak helyzete nem fontos annyira a kormánypárti képviselőknek, hogy befáradjanak a Parlamentbe.

Összegyűlt a szükséges számú képviselői aláírás az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívásához, amire várhatóan a Fidesz-KDNP képviselői nélkül fog sor kerülni; ők ugyanis inkább úgy döntöttek, hogy nyaralással, nem pedig munkával töltik ezt az időszakot – jelentette be Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője közölte, a szocialisták mellett az LMP-frakció tagjai és más független képviselők írták alá a kezdeményezést, így Kövér László házelnöknek augusztus 21. és 29. között össze kell hívnia az Országgyűlést.

Az MSZP kezdeményezéséhez az LMP már korábban csatlakozott, egy újabb, a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozását célzó napirendi ponttal kiegészítve azt. Tóth Bertalan jelezte: a rendkívüli üléssel kapcsolatban minden frakciót megkeresett, a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik-frakció reagált még elutasítóan. A Fidesz korábban közleményben is jelezte, szerintük az Országgyűlést "Soros György a helyi ebereivel akarja összehívatni, hogy eltöröltesse a lex CEU-t".

A szocialisták ugyanis a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításának eltörlése érdekében tettek javaslatot a parlament ülésének összehívására. Mint arról a Népszava is többször beszámolt, a parlament fideszes többsége olyan törvénymódosítást fogadott el áprilisban, amelynek új előírásai a Magyarországon működő külföldi egyetemek közül egyedül a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU ellehetetlenítését szolgálják. A törvénymódosítást az Európai Bizottság is jogsértőnek ítélte. Az idő azért is sürget, mert az EB még júliusban 30 napot adott a helyzet rendezésére, ha ez nem sikerül és az Európai Bíróságra kerül az ügy, büntetést is kiszabhatnak Magyarországra. Úgy tűnik, a kormánypárti politikusokat ez sem zavarja annyira, hogy megszakítsák nyári pihenésüket.

Mivel a kormánypártok képviselői nem lesznek jelen, az ülés várhatóan határozatképtelen lesz. Ennek ellenére a demokratikus ellenzék sikeres összefogásaként értékelte a rendkívüli ülés összehívását Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint ez azt jelzi, hogy mindenki megértette: a legfontosabb cél és Magyarország érdeke az Orbán-kormány leváltása, a jelenlegi kabinet rengeteg kárt okozott Magyarországnak és a magyar családoknak. Botka a kormány egyik legnagyobb hazugságának nevezte a devizahitelesek megmentését, akiknek a helyzete – az ígéretek ellenére – csak nehezebbé vált.

Botka szerint a devizahitelekkel 2010 tavaszáig, a kormányváltásig nem volt baj, akkor egy svájci frank 180 forintot ért, de néhány hónapos fideszes kormányzás után összeomlott a forint, így a devizahitelesek 70 százaléka lehetetlen helyzetbe került, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős árfolyamnyereségre tett szert. A politikus úgy véli, ez a nyereség az alapja annak a 260 milliárd forintnak, amelyet Matolcsy György jegybankelnök az MNB alapítványaiba helyezett át. Az MSZP azért is le akarja váltani a kormányt, hogy elszámoltassák az MNB-t, és visszavegyék az alapítványokba törvénytelenül juttatott százmilliárdokat, teljes egészében a devizahiteles családok megsegítésére fordítva azokat.

Szerző
2017.08.11 07:02

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35