Rendkívüli ülés, szokásos kormánypárti nem

Publikálás dátuma
2017.08.11 07:02
PARLAMENT Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Tóth Bertalan frakcióvezető: sikernek tartják az összefogást - Fotó:
Sem a CEU-ügy és a hazánkat fenyegető uniós bírság, sem a deviza-károsultak helyzete nem fontos annyira a kormánypárti képviselőknek, hogy befáradjanak a Parlamentbe.

Összegyűlt a szükséges számú képviselői aláírás az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívásához, amire várhatóan a Fidesz-KDNP képviselői nélkül fog sor kerülni; ők ugyanis inkább úgy döntöttek, hogy nyaralással, nem pedig munkával töltik ezt az időszakot – jelentette be Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője közölte, a szocialisták mellett az LMP-frakció tagjai és más független képviselők írták alá a kezdeményezést, így Kövér László házelnöknek augusztus 21. és 29. között össze kell hívnia az Országgyűlést.

Az MSZP kezdeményezéséhez az LMP már korábban csatlakozott, egy újabb, a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozását célzó napirendi ponttal kiegészítve azt. Tóth Bertalan jelezte: a rendkívüli üléssel kapcsolatban minden frakciót megkeresett, a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik-frakció reagált még elutasítóan. A Fidesz korábban közleményben is jelezte, szerintük az Országgyűlést "Soros György a helyi ebereivel akarja összehívatni, hogy eltöröltesse a lex CEU-t".

A szocialisták ugyanis a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításának eltörlése érdekében tettek javaslatot a parlament ülésének összehívására. Mint arról a Népszava is többször beszámolt, a parlament fideszes többsége olyan törvénymódosítást fogadott el áprilisban, amelynek új előírásai a Magyarországon működő külföldi egyetemek közül egyedül a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU ellehetetlenítését szolgálják. A törvénymódosítást az Európai Bizottság is jogsértőnek ítélte. Az idő azért is sürget, mert az EB még júliusban 30 napot adott a helyzet rendezésére, ha ez nem sikerül és az Európai Bíróságra kerül az ügy, büntetést is kiszabhatnak Magyarországra. Úgy tűnik, a kormánypárti politikusokat ez sem zavarja annyira, hogy megszakítsák nyári pihenésüket.

Mivel a kormánypártok képviselői nem lesznek jelen, az ülés várhatóan határozatképtelen lesz. Ennek ellenére a demokratikus ellenzék sikeres összefogásaként értékelte a rendkívüli ülés összehívását Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint ez azt jelzi, hogy mindenki megértette: a legfontosabb cél és Magyarország érdeke az Orbán-kormány leváltása, a jelenlegi kabinet rengeteg kárt okozott Magyarországnak és a magyar családoknak. Botka a kormány egyik legnagyobb hazugságának nevezte a devizahitelesek megmentését, akiknek a helyzete – az ígéretek ellenére – csak nehezebbé vált.

Botka szerint a devizahitelekkel 2010 tavaszáig, a kormányváltásig nem volt baj, akkor egy svájci frank 180 forintot ért, de néhány hónapos fideszes kormányzás után összeomlott a forint, így a devizahitelesek 70 százaléka lehetetlen helyzetbe került, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős árfolyamnyereségre tett szert. A politikus úgy véli, ez a nyereség az alapja annak a 260 milliárd forintnak, amelyet Matolcsy György jegybankelnök az MNB alapítványaiba helyezett át. Az MSZP azért is le akarja váltani a kormányt, hogy elszámoltassák az MNB-t, és visszavegyék az alapítványokba törvénytelenül juttatott százmilliárdokat, teljes egészében a devizahiteles családok megsegítésére fordítva azokat.

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35