Pillantás a kilencedikről - Buta Trump, okos Orbán

A gyermeklelkű milliárdos örömére a mostanság már rendszeresen jelentkező Trump-tévé – az elnök Facebook-oldalán – csupa jó hírt közöl összefoglalóiban a Fehér Ház eredményeiről. Igaz, ezek a diadalmas „termelési jelentések” stílusú beszámolók jobbára köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel, de ez a Trump univerzum lakóit eddig sem zavarta.

A fenti sorokat a pénteki Népszavában olvastam (Álhírgyártás a Fehér Házban, 7.oldal), mint ahogy azt is ebből az írásból tudtam meg, hogy Trumpot idegesíti a mainstream média, jórészt a FoxNews televízióból tájékozódik, s kedveli az összeesküvés elméleteket gyártó portálokat. És ahogy a cikk végére jutottam, kénytelen voltam levonni azt a következtetést, hogy lehet Trump a világ leghatalmasabb államának feje, a világ legvédettebb államférfiúja, bőven van mit tanulnia a magyaroktól. Mit a magyaroktól? Egyenesen Orbán Viktortól. Ezért aztán végképp nem értem, miért nem az volt a tavaly megválasztott elnöknek az első dolga, hogy munkamegbeszélésre Budapestre utazzon, mert ha ezt tette volna, bizonyára másként nyúl a médiához. Bár az is igaz, van még, lehet ideje az általa elképzelt médiavilág megteremtéséhez, de azért ne feledjük: az amerikai elnöknek négy - jó, most már csak három és fél - éve van a választásokig, s bármennyire is hatalmas ember, nem tud olyan választási rendszert keresztülverni, amely százszázalékosan biztosítaná újabb győzelmét. De ha sikerülne is, nyolc év, két ciklus után mindenképpen el kellene köszönnie a hatalomtól. Mindezt csak azért emelem ki, mert neki, ily módon, kevesebb az ideje, hogy megvalósítsa az Orbán-féle mestertervet, vagyis igencsak indokolt lett volna az a bizonyos sürgős tanulmányút, eszmecsere.

Szegény Trump így kénytelen saját szerencsétlen Twitterén és Facebookján keresztül üzengetni a választóinak, ahelyett, hogy rohamléptekben maga alá gyűrte volna a szinte teljes amerikai sajtót. És ne tessenek most itt arra hivatkozni, hogy az egy nagy ország, hagyományos demokratikus értékekkel. Ezek csak ostoba mentegetőzések, minden csak akarat és vezetői képességek kérdése. A magyar rendszer utat mutatott, megvan a modus vivendi, hogyan lehet közpénzből lefedni a nyilvánosság nagy részét, egyszersmind a tökélyre fejlesztve az álhírgyártást, a sikerpropagandát. És azt, hogy arról az ország minden polgára értesülhessen, miközben a rossz hírek hordozói - jó esetben - a margóra vannak kényszerítve. Azért mondom, hogy jó esetben, mert a citált írásból az is kiderül, hogy Amerikában a hamishír gyártójára magánnyomozót küldtek és be is perelik őt. Nos, kellő tudás birtokában, a magyar modellt érvényesítve Trump mindezt elkerülhette volna, vessen magára, hogy hagyta, demokráciát játsszanak vele szemben.

Itt Magyarországon nem ez történik. A jóhír-gyártás már az egész országra kiterjed, az álhírek pedig szárba szökkennek, virágzanak, tovább épülnek. Tessék csak arra gondolni, hogyan rajzolják fel a forró ősz ellenzéki terveit, miként kriminalizálják a magukat vetélytársként feltüntető pártok vezetőit. Minek itt a XXI. század technikáit alkalmazni, kiválóan megfelel a célnak, ha megszerzi az állami televíziót, befolyása alá vonja a kereskedelmi csatornákat és elüldözi a lapoktól a másként gondolkodókat.

Méghogy Twitter, Facebook… Ne is csodálkozzon Trump, ha ezekkel a gyenge eszközökkel operál, megírja, és nem álhírként, a saját sorsát: a bukást.

2017.08.12 08:09

Orbán Montenegró elnökével találkozik

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:17

Fotó: MTI/EPA/ BORIS PEJOVIC
Hétfőn a montenegrói elnökkel vacsorázik, kedden Dusko Markovic kormányfővel tárgyal Orbán, aki épp csak visszatért izraeli látogatásáról.
Hivatalos látogatásra Montenegróba utazik hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, este pedig munkavacsora során találkozik Milo Djukanovic elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbánnak sűrű napjai vannak, hiszen csak nemrég ért haza Izraelből, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval, és sokak nemtetszése ellenére ellátogatott a Jad Vasem holokauszt múzeumba – emiatt még néhány tüntetővel is szembe kellett néznie. Montenegróban valószínűleg barátibb fogadtatásra számíthat, hiszen a 600 ezres országban komoly kereskedelmi és diplomáciai partnernek tekintik Magyarországot. A virágzó kapcsolatokat az Index korábbi összefoglalója mutatta be – a cikk szerint Montenegró legnagyobb bankja, a Crnogorska Komercijalna Banka ad Podgorica is magyar kézben van, az ország legjobb szállodája, Herceg Noviban található Sun Resort szálló pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. 
2018.07.23 10:17
Frissítve: 2018.07.23 10:39

Több százmillióba kerültek Orbán külföldi útjai

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:10
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: AFP/ TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE
Tavaly összesen 314 millió forintot számolt el Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete külföldi utazásokra, tudta a Népszava.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava közérdekű adatigénylése nyomán közölte: a magyar kormányfő 2017-ben 67 napot töltött hivatalos kiküldetésben külföldön, a 33 úti cél túlnyomó többsége pedig valamelyik európai ország volt.
Úgy tűnik azonban, a kontinensen kívüli utak fontosabbak voltak a kabinet számára, a legnagyobb delegációk ugyanis Törökországba, valamint Távol-Keletre kísérték el a kormányfőt. Amikor például Orbán Viktor tavaly nyáron Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott, a magyar miniszterelnököt 69 fős kíséret vette körül. Ugyanígy igen népes (54 fős) volt a magyar delegáció tavaly szeptemberben, amikor a miniszterelnök Vietnamba látogatott. Grúziában 51 fős volt a delegáció, Kínában 38 fős, míg az európai utak esetében jellemzően csak 15-20 fős. Lapunk kikérte a delegáció tagjainak nevét is, ám a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ezeket az adatokat nem adta ki.
A külföldi utak során hivatalosan a repülőjegyekre költötték a legtöbbet, a 2017-es év során 255 millió forintot. Ezt kiegészítette a 49 millió forintos szállásköltség, valamint a 2,5 millió forintos tolmácsolási költség. A delegációk tavalyi 6,6 millió forintot számoltak el napidíjként.
Idén feltehetően valamivel kisebb lesz a külföldi utakra költött összeg, a májusi bolgár útig ugyanis összesen 65 millió forintot fordítottak Orbán Viktor és delegációjának utazásaira. Ebből 56 millió forint ment repülőjegyre, 5,3 millió szállásra és 1,1 millió forint napidíjra. A legnagyobb, 38 fős delegáció Szerbiába ment, még márciusban.
Korábban egyébként kikértük a Földművelésügyi Minisztérium utazási adatait is. A tárca először 15 nappal meghosszabbította a közérdekű adatigénylés határidejét, majd az újabb határidő lejártakor azt közölte: 9776 forintot kér azért, hogy kiadja a kért információkat. Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megállapította, hogy ha valóban többletmunkával járt volna az adatok előállítása, akkor azt már 15 napon belül tudniuk kellett volna. Végül arra kötelezték a tárcát, hogy ingyen adják át a kért adatokat. Ezek szerint Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter 2017-ben 20 alkalommal utazott külföldre, 64 napot töltött más országban, összesen 3,7 millió forintért.

Havasi elismerte, hogy kormánygépként is funkcionálnak az Airbusok

A kabinet korábban tagadta, hogy kormánygépnek szánják a két honvédségnek vásárolt Airbus 319-es gépet, de – mint ahogyan arról beszámoltunk - szerdán mégis az egyik tavaly beszerzett, "Hungarian Air Force" feliratú repülővel landolt Orbán Viktor és kísérete Tel-Avivban. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter februárban a járművek bemutatásán azt mondta, hogy a repülők feladata „a csapatszállítás, polgári személyek evakuálása és sebesültszállítás” lesz. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ugyanakkor csütörtökön azt közölte a Népszava kérdésére, hogy „mivel a Magyar Honvédségnek van repülőgépe, ezért külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk”. Azt is hozzátette: „ehhez hasonlóan jár el Németország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország kormánya is”.
- Nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik repülési mód az olcsóbb, ez ugyanis számtalan tényezőtől függ – mondta Márványi Péter repülési szakújságíró, aki szerint az Airbus gépek beszerzésekor azt közölték, eleve multifunkcionális célokra vették azokat. - Ha valóban használják katonai célokra is, akkor racionális döntés, hogy az állami vezetők is igénybe vehetik. A kereskedelmi gépekre vett jegyek ugyan kevesebbe kerülnének, de bizonyos helyekre nincs olyan járat, amely megfelelő lenne egy politikai delegáció szállítására – fogalmazott a szakértő. Szerinte a legdrágább megoldás egy különgép bérlése lenne. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ő még nem hallott arról, hogy katonai célokra is felhasználták volna a gépeket, az pedig gazdaságosság szempontjából mindenképpen előnytelen lenne, ha a két repülő egyikét kizárólag kormánygépként használná a kabinet. K. T. - L. T.

Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Lapunk korábban az összes minisztérium, valamint a kormányfő külföldi útjaira vonatkozó adatot kikérte, ám illetékesség hiányára hivatkozva a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK)  is elutasította a válaszadást. Arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy kihez tartoznak ezek az adatok. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot, hátha a kormányfő biztonságának garantálása miatt ők az illetékesek. Hivatalos válaszukban azt közölték: megkeresésünket az MK-hoz, „a közérdekű adatigénylésben érintett valamennyi adat adatkezelőjéhez” továbbították. Ennek ellenére az MK nem adta ki lapunknak és a terrorelhárítóknak az adatokat, azokat végül újabb adatigénylésre a külügyminisztérium árulta el. Egyébként nem lett volna meglepő, ha a TEK-hez tartoznak az utazási adatok, Orbán Viktor Volkswagen kisbuszát például a terrorelhárítók kezelik, árát pedig biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el.

2018.07.20 07:10
Frissítve: 2018.07.20 07:10