Momentum vs. LMP: kapóra jött az Ungár Péter-ügy

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:08

Fotó: /
A Momentum két elnökségi tagjának távozása és az Ungár Péter-ügy kipattanása között nem csak időbeli egybeesés van, a két esemény korántsem független az új párt stratégiaváltásával kapcsolatos belső feszültségektől – értesült a Népszava több forrásból is.

Egy hónappal ezelőtt jelentek meg azok a közvélemény-kutatási adatok, amelyek azt mutatták, hogy egy LMP-Momentum-Együtt-Párbeszéd pólusra lényegesen többen (akár 16 százaléknyian) szavaznának, mint amennyi az említett pártok külön-külön várható szavazatiból összeadódna. Az említett információ a legnagyobb érdeklődést a Fideszben váltotta ki, egy ilyen eredmény ugyanis már érdemben befolyásolná a szavazás kimenetelét: egyrészt 16 százaléknyi szavazatot nem lehet egyedül a baloldalról elhozni, másrészt egy ekkora erő felbukkanása, valamint az MSZP és a Jobbik legalább közepes szereplése mellett a Fidesznek nemhogy kétharmada, de abszolút többsége is nehezen lenne. A Momentumban – ahol már korábban szavaztak az önálló indulásról – az adatok nem újratervezést, hanem kemény vitákat indukáltak, amelyek egyik forrásunk szerint „LMP-szindrómába” torkolltak: a két elnökségi tag lemondásával nemcsak a szövetséges-keresési hajlandóság gyengült meg a pártban, hanem a baloldali és a liberális irányzat is. Ettől a ponttól pedig a Momentum első számú riválisa és voksszerző bázisa az LMP, hiszen a választási matematika nehezen ad ki olyan képletet, amely szerint egymás ellen indulva mindketten elérnék az 5 százalékot.

A „csak egy maradhat” jellegű küzdelembe sok minden belefér, akár egy addig titokban tartott, visszás ügy felhangosítása is. A Momentum július 20-23-i Nyitás Fesztiváljáról ugyanis "vállalhatatlan viselkedése" miatt kidobták az LMP-s Ungár Pétert, továbbá minden más rendezvényükről is kitiltották. A Momentum és az LMP-s politikus között kialakult konfliktusra a fesztivál után két és fél héttel derült fény. Most szerdán az azonnali.hu-n maga Ungár számolt be arról, hogy túlságosan részeg volt, és a biztonsági őrök kérték fel távozásra. A portál momentumos forrásokból úgy értesült, hogy Ungár összetűzésbe is keveredett a biztonságiakkal.

Néhány órával az azonnali.hu-n megjelent írás után az mno.hu és 444.hu is saját cikket közölt az esetről. Ezekben már durvább állítások szerepeltek, például hogy az LMP elnökségi tagja ittasan zaklatta a fesztiválozókat, kéretlenül átkarolt egy lányt, más sátrába is befeküdt, majd hiányos öltözetben szedték ki egy patakból. Csütörtökön a Momentum már azt állította: történt Ungár Péter részéről kísérlet szexuális aktusra is. Hogy ez a kísérlet pontosan miben merült ki, a Momentum szóvivőjétől nem tudtuk meg. "Mi ezt ott lezártuk, hogy kitiltottuk Ungárt a rendezvényeinkről" - közölte Hajnal Miklós. Márpedig a szexuális zaklatás elfogadhatatlan, komoly bűncselekmény, s egy ilyen vádnak is komoly alapokkal kell rendelkeznie. Az érintettek viszont azóta sem tettek feljelentést, tehát nem várható nyomozás az ügyben – így nem valószínű, hogy megtudjuk, mi is történt pontosan. Megkeresésünkre Ungár Péter úgy nyilatkozott, nem kíván reagálni a vádra, a napokban mindenkitől nyilvánosan bocsánatot kért, és áll a saját maga által kezdeményezett etikai vizsgálat elé.

Arról, hogy az Ungár-ügy, valamint az LMP és a Momentum viszonya összefügg-e, már korábban megkérdeztük a Momentum szóvivőjét, Hajnal Miklóst. Ő azonban határozottan kijelentette: "A két ügynek nincs köze egymáshoz". Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet elemzője viszont lapunknak azt mondta: a Momentum nyilvánvalóan politikát csinált az Ungár-esetből, ami az ügy fényre derülésének idejéből és módjából is kitűnik.

– Ungár elébe ment, ha nem ő nyilatkozik erről először, akkor is kipattant volna, az egymás után megjelenő, különálló cikkekből látszik, előre be voltak tárazva az információk – fogalmazott. A politológus szerint ugyanakkor ez kontraproduktív lehet, a kisebb pártok közötti acsarkodások inkább elriasztják a szavazókat, nem pedig vonzzák. – Egy politikai óvodát hoznak létre, ami nem célravezető – vélekedett Mikecz, aki szerint a választók már most is érzik, hogy hét ellenzéki párt túl sok, ezért a 2018-as választások tétje az is, ki fog talpon maradni.

Szerző
2017.08.12 07:08

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00