Kazah diktátornak kedveskedett Orbán Viktor

Gyanús körülmények között és a nemzetközi jogot is sértve adta át Magyarország Kazahsztánnak Jerzan Kadesovot, miután a politikai menekült váratlanul bűnösnek vallotta magát, és kérte, hogy toloncolják vissza.

Megsérthette a nemzetközi jogi kötelezettségeit Magyarország azzal, hogy hazánkból visszakerült Kazahsztánba Jerzan Kadesov, akit jogvédők szerint koncepciós perben állít majd bíróság elé az ország diktátora. Az Index által föltárt ügyben a férfit a még 2009-ben indult Muhtar Abljazov, a helyi BTA bank egykori vezetője ellen indított eljárásban vádolták meg. Ez a per valójában a kazah elnök, Nurszultán Nazarbajev leszámolási ügye politikai ellenfelével, Abljazovval és más vezető ellenzéki politikusokkal. Kadesov korábban a bank hitelezési osztályát vezette, Abljazov bizalmasának számított, s még 2009-ben elmenekült Kazahsztánból, feleségével és gyerekeivel előbb Ukrajnában telepedett le, ahol ukrán állampolgárságot szerzett, a kazahról pedig lemondott. Attól tartva, hogy az oroszbarát Viktor Janukovics kiadatja őt, még 2012-ben Magyarországra költözött.

A per többi vádlottja is Európában kötött ki, ám az angol, francia, spanyol, olasz és cseh hatóságok – Magyarországgal ellentétben – nem adták ki ezeket az embereket Kazahsztánnak. Ezt tanácsolta ugyanis az ENSZ, az Amnesty International és a Human Rights Watch is. Kazahsztán az Interpollal kezdte köröztetni az EU-ba menekült banki vezetőket, s információink szerint a magyar fél e nemzetközi bűnügyi együttműködésre hivatkozva adta ki a férfit.

Kadesovot – aki politikai menedékjogot kért hazánkban korábban – a magyar hatóságok fogdában tartották, ahol furcsa módon kazah állami képviselők is meglátogathatták. Ezután Kadesov június közepén váratlanul bűnösnek vallotta magát, és kérte, hogy toloncolják vissza hazájába. Otthon pedig hirtelen terhelő vallomást tett a diktátor politikai ellenfele, a bankot egykor vezető Abljazov ellen. Azt is elismerte, hogy maga is részt vett a pénzmosásban, amivel vádolják főnökeit és őt. Az Index arról is írt, hogy az ügyet követő Open Dialogue Foundation (ODF) szerint "Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették". Ugyanakkor Kadesovot hazatérését és beismerő vallomását követően, óvadék ellenében egyelőre szabadlábra helyezték.

Korábban az Amnesty International (AI) Magyarország vezetője, Iván Júlia levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy arra kérje: a magyar hatóságok semmiképpen se adják ki Kadesovot, mert félő, hogy hazájában megkínozhatják, bántalmazhatják vagy akár halálra is ítélhetik. "Kadesov kiadatása sértené Magyarország hazai és a nemzetközi jogi kötelezettségeit" – hívta fel a jogvédő a kabinet figyelmét. Az AI szerint ugyanis a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, büntetés alkalmazása továbbra is rendszeresen előfordul Kazahsztánban: 2016 januárja és novembere között legalább 163 esetben dokumentáltak ilyen jogsértést. Az ország 17 különösen súlyos bűncselekmény esetében továbbra is alkalmazza a halálbüntetést: mióta 2003-ban Nazarbajev elnök moratóriumot hirdetett a kivégzésekre, hat embert ítéltek halálra. Márpedig ilyen körülmények közt a magyar állam nem adhatna ki senkit.

Csakhogy úgy tűnik, mindez nem "hatotta meg" az Orbán-kormányt, amely egyébként is hajlamos ilyen szívességeket tenni autokratikus keleti vezetőknek. Orbán Viktor kormányfő egyébként még 2014-ben írta alá azt a megállapodást, mely kimondja, hogy Magyarország kiadja a területén illegálisan tartózkodó kazah állampolgárokat a közép-ázsiai diktatúrának.

El kellett volna utasítani

Az alaptörvény alapján „senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá”. A konkrét esetben ráadásul a francia Államtanács 2016. december 9-én azt állapította meg, hogy Muhtar Abljazov, Kadesov korábbi főnöke ellen politikai indíttatású büntetőeljárás zajlik. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerint pedig "a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik".