Brexit - Nem akarják elkapkodni

Fontos vitának vetett véget a pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter a brit európai uniós tagság megszűnésével kapcsolatban. Philip Hammond és Liam Fox egy vasárnap megjelent közös cikkében egyetértett abban, hogy szükség van átmeneti időszakra a kilépési feltételek életbe lépésére, de ez nem jelentheti a Brexit elkerülését.

A The Sunday Telegraph című vasárnapi lapban megjelent írásukban úgy fogalmaztak, az ország érdekei azt diktálják, hogy legyen átmeneti időszak, ez azonban nem tarthat korlátlan ideig és nem szolgálhat arra, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. A két politikus kiemelte, hogy az átmeneti periódus révén csökkenteni lehet a bizonytalanságokat az üzleti szférában. 

A két politikus egyetért abban, hogy az átmeneti időszakban Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unióban, kivonul annak egységes belső piacáról és a vámunióból is. A szigetország tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.
Megerősítették viszont azt is, hogy a bevándorlás szigorítása - amely az egyik kulcsfontosságú oka volt annak, hogy a britek többsége az Európai Unió elhagyására szavazott a 2016-os referendumon - nem jelenti azt, hogy nem érkeznek majd munkavállalók az EU-ból.

Kiemelték annak jelentőségét, hogy a határellenőrzésnek zökkenőmentesen kell működnie az átmeneti időszak alatt. "Az interneten vásárolt áruknak át kell jutniuk a határon, a vállalkozásoknak el kell látniuk az EU-ban lévő ügyfeleiket" - mutattak rá, hozzátéve, hogy a brit cégeknek továbbra is hozzá kell férniük a tehetséges munkavállalókhoz, köztük az Európai Unióból érkezőkhöz.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány mindenáron el akarja kerülni a "cliff edge" Brexitet. A "sziklafal pereme" kifejezés a kiválásnak azt változatát jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az EU-val.

Az átmeneti időszak után tartós, szerződéseken alapuló kapcsolatokat akarnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió között - írták, hozzátéve, hogy a biztonságpolitika és a kereskedelem területén is fontosnak tartják a lehető legszorosabb együttműködést.

Philip Hammond és Liam Fox eddig ellentétes véleményen volt a kilépéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Előbbi a zökkenőmentes átmenet és a gazdasági kockázatok csökkentésének jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, "nem sok minden" változik a tagság megszűnésének másnapján. Utóbbi viszont a Brexitben rejlő lehetőségeket emelte ki, és azt hangoztatta, hogy a tagsággal együtt 2019-ben megszűnik a személyek szabad áramlása is.

Kettejük vasárnap megjelent közös cikkében azonban azt hangsúlyozták, a kormány minden tagja azon fáradozik, hogy a kilépés zökkenőmentes legyen: a lehető legkevésbé zavarja meg az emberek és a vállalkozások életét, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket és ne romoljon az életszínvonal.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter szavai elemzők szerint arra utalnak, hogy "tűzszünet" jött létre a két politikushoz köthető csoportok között a kormányon belül. Theresa May kabinetjének Brexit-stratégiája nyílt vita tárgya lett az után, hogy a Konzervatív Párt elvesztette alsóházi többségét a júniusi előrehozott választásokon, és csak külső segítséggel tud kormányozni.

A brit kormány várhatóan a jövő héten a kilépéssel kapcsolatos több fontos kérdésben is részletesen ismerteti álláspontját.
Közben David Miliband korábbi munkáspárti külügyminiszter az európai uniós tagságról szóló újabb népszavazásra szólított fel. The Observer című vasárnapi lapban megjelent írásában sürgette a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is, hogy fogjanak össze a Brexit "legrosszabb következményei" ellen. Úgy vélekedett, a tavalyi népszavazás példátlan esete a gazdasági károkozásnak. "Azt mondják, tiszteletben kell tartanunk a referendum eredményét. Így van. De a demokrácia nem ért véget 2016. június 23-án" - utalt a népszavazás napjára. A referendum nem lesz kifogás, ha az országot letaszítják a sziklafal pereméről - fűzte hozzá a "cliff edge" Brexit veszélyeire utalva.

Szerző
2017.08.13 11:48

Eddig ezek voltak Trump legnagyobb diplomáciai bakijai

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Időzónák, országnevek, politikusok pályafutása – összegyűjtötték, mivel gyűlt meg legtöbbször az amerikai elnök baja.
Összeállítást készített Donald Trump amerikai elnök diplomáciai baklövéseiről a Politico című lap, információit nevük elhallgatását kérő kormányzati forrásoktól szerezte. Az értesülések legtöbbje a nemzetbiztonsági tanács valamelyik munkatársától ered – írja az MTI. Leggyakoribb diplomáciai baklövéseként idézik Donald Trump azon szokását, hogy nemigen veszi figyelembe, tárgyalópartnerei más időzónában élnek, mint ő, valamint hogy rosszul ejt ki országneveket.

„Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja”

Kormányzása első esztendejében Donald Trump például Abe Sindzó japán kormányfőt rendszeresen délután akarta telefonon hívni, amikor Japánban éppen éjszaka van. „Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja” – idézi a Politico a nemzetbiztonsági tanács egyik volt munkatársát. Az illető azt is elmondta, hogy Herbert McMaster volt nemzetbiztonsági tanácsadó mindig igyekezett csillapítani az elnököt, mondván, hogy majd ésszerű időpontban fogják kapcsolni neki a keresett politikust. Trump rendkívül udvarias olyan szempontból, hogy ha neki telefonál egy másik ország politikusa, soha nem várakoztatja meg. Az elnök, aki az üzleti világból, külpolitikai tapasztalatok nélkül érkezett a Fehér Házba, 2017 júniusában találkozóra készült Narendra Modi indiai kormányfővel, ezért alaposan áttanulmányozta a térség térképét. Nepált „Nipple”, Bhutánt „Button” néven emlegette, és a Politico forrásai szerint egy pillanatra össze is keverte Nepált és Bhutánt, ráadásul azt hitte, hogy mindkettő India integráns része. Majd a munkatársaitól azt kérdezte, vajon az indiai politikus társaságában lesz-e a felesége is, mire közölték vele, Narendra Modi régóta külön él a feleségétől. „Hű, akkor azt hiszem, összehozhatnám őt valakivel” – válaszolta tréfásan. 

Nem fog változtatni a stílusán

Felemlíti a lap, hogy Trumpnak máskor sem mindig sikerül helyesen kiejtenie egy-egy ország nevét, vagy nincs teljesen tisztában egy-egy politikus pályafutásával. AZ ENSZ-közgyűlés tavaly szeptemberi ülésszakán például Namíbiát Nambiának mondta. Amikor pedig idén júliusban Giuseppe Conte olasz kormányfő a Fehér Ház vendége volt, Trump hosszasan gratulált neki az „óriási győzelméhez” a választási kampányban. Conte azonban soha nem kampányolt és soha nem indult választáson jelöltként, kormányfővé választását két párt kompromisszumos megállapodásának köszönheti. James Carafano, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója, aki a 2016-os választási győzelem és a 2017-es beiktatás közötti átmeneti időszakban a külügyminisztériumot érintő ügyekben adott tanácsokat Donald Trumpnak, a Politicónak azt mondta: Trump elnökként nagyon sokat tanult, de a stílusán nem fog változtatni a washingtoni elit kedvéért.

Más amerikai elnökök is hibáztak

A lap megjegyezte: más amerikai elnököknek is voltak furcsaságaik, vagy követtek el hibákat. Barack Obama több politikus – köztük a szingapúri Lee Kuan Ju – nevét nem tudta helyesen kiejteni, George W. Bush egy televíziós interjúban kínosan összezavarodott, amikor nem ismerte egyes külföldi vezető politikusok nevét, és Bill Clinton – Trumphoz hasonlóan – ugyancsak fütyült az időzónák eltérésére ha telefonálni akart.

2018.08.14 10:09
Frissítve: 2018.08.14 10:09

A biztonsági kordonokba hajtott egy autó a londoni parlamentnél, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2018.08.14 09:53
A rendőrök a sofőrt (barna kabát) vezetik el
Fotó: Youtube/
A sofőrt bilincsben vitték el a rendőrök. Egyelőre nem tudni, mi áll az eset hátterében.
A biztonsági kordonokba hajtott egy autó a londoni parlamentnél. A sofőrt letartóztattak, az eset során több járókelő is megsérült – írja a Scotland Yard közlése alapján a Guardian. A környéket lezárták, a helyszínt fegyveres rendőrök és mentők lepték el. A letartóztatott férfit bilincsben vitték el. Egyelőre nem tudni, miért hajtott a sofőr a kordonokba, a Scotland Yard későbbre ígért tájékoztatást. Az MTI azt írja, a parlament a legjobban védett épületek közé tartozik a brit főváros központjában. Az épületet erős, betonból és acélból készült biztonsági kordonok övezik.
2018.08.14 09:53
Frissítve: 2018.08.14 10:00