Brexit - Nem akarják elkapkodni

Fontos vitának vetett véget a pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter a brit európai uniós tagság megszűnésével kapcsolatban. Philip Hammond és Liam Fox egy vasárnap megjelent közös cikkében egyetértett abban, hogy szükség van átmeneti időszakra a kilépési feltételek életbe lépésére, de ez nem jelentheti a Brexit elkerülését.

A The Sunday Telegraph című vasárnapi lapban megjelent írásukban úgy fogalmaztak, az ország érdekei azt diktálják, hogy legyen átmeneti időszak, ez azonban nem tarthat korlátlan ideig és nem szolgálhat arra, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. A két politikus kiemelte, hogy az átmeneti periódus révén csökkenteni lehet a bizonytalanságokat az üzleti szférában. 

A két politikus egyetért abban, hogy az átmeneti időszakban Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unióban, kivonul annak egységes belső piacáról és a vámunióból is. A szigetország tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.
Megerősítették viszont azt is, hogy a bevándorlás szigorítása - amely az egyik kulcsfontosságú oka volt annak, hogy a britek többsége az Európai Unió elhagyására szavazott a 2016-os referendumon - nem jelenti azt, hogy nem érkeznek majd munkavállalók az EU-ból.

Kiemelték annak jelentőségét, hogy a határellenőrzésnek zökkenőmentesen kell működnie az átmeneti időszak alatt. "Az interneten vásárolt áruknak át kell jutniuk a határon, a vállalkozásoknak el kell látniuk az EU-ban lévő ügyfeleiket" - mutattak rá, hozzátéve, hogy a brit cégeknek továbbra is hozzá kell férniük a tehetséges munkavállalókhoz, köztük az Európai Unióból érkezőkhöz.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány mindenáron el akarja kerülni a "cliff edge" Brexitet. A "sziklafal pereme" kifejezés a kiválásnak azt változatát jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az EU-val.

Az átmeneti időszak után tartós, szerződéseken alapuló kapcsolatokat akarnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió között - írták, hozzátéve, hogy a biztonságpolitika és a kereskedelem területén is fontosnak tartják a lehető legszorosabb együttműködést.

Philip Hammond és Liam Fox eddig ellentétes véleményen volt a kilépéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Előbbi a zökkenőmentes átmenet és a gazdasági kockázatok csökkentésének jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, "nem sok minden" változik a tagság megszűnésének másnapján. Utóbbi viszont a Brexitben rejlő lehetőségeket emelte ki, és azt hangoztatta, hogy a tagsággal együtt 2019-ben megszűnik a személyek szabad áramlása is.

Kettejük vasárnap megjelent közös cikkében azonban azt hangsúlyozták, a kormány minden tagja azon fáradozik, hogy a kilépés zökkenőmentes legyen: a lehető legkevésbé zavarja meg az emberek és a vállalkozások életét, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket és ne romoljon az életszínvonal.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter szavai elemzők szerint arra utalnak, hogy "tűzszünet" jött létre a két politikushoz köthető csoportok között a kormányon belül. Theresa May kabinetjének Brexit-stratégiája nyílt vita tárgya lett az után, hogy a Konzervatív Párt elvesztette alsóházi többségét a júniusi előrehozott választásokon, és csak külső segítséggel tud kormányozni.

A brit kormány várhatóan a jövő héten a kilépéssel kapcsolatos több fontos kérdésben is részletesen ismerteti álláspontját.
Közben David Miliband korábbi munkáspárti külügyminiszter az európai uniós tagságról szóló újabb népszavazásra szólított fel. The Observer című vasárnapi lapban megjelent írásában sürgette a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is, hogy fogjanak össze a Brexit "legrosszabb következményei" ellen. Úgy vélekedett, a tavalyi népszavazás példátlan esete a gazdasági károkozásnak. "Azt mondják, tiszteletben kell tartanunk a referendum eredményét. Így van. De a demokrácia nem ért véget 2016. június 23-án" - utalt a népszavazás napjára. A referendum nem lesz kifogás, ha az országot letaszítják a sziklafal pereméről - fűzte hozzá a "cliff edge" Brexit veszélyeire utalva.

Szerző
2017.08.13 11:48

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29