Túlzsúfolt börtönök - Nem kell több „heringpénz”

Publikálás dátuma
2017.08.23 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Fotó: /
Napokon belül eldől, kik építik az ország új börtöneit, de a 4500 új férőhely nem megoldás a zsúfoltság csökkentésére. Szakértők úgy látják, hogy az orbáni büntetőpolitika eredménye a rablétszám megugrása.

Augusztus 26-án jár le az ajánlattételi határidő a tervezett 8 új börtön kivitelezési munkáira másodszor kiírt közbeszerzési pályázaton – tájékoztatta a Népszavát a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője. Orosz Zoltán hozzátette, hogy az új intézményekkel 2019-re megszűnik a sokat kifogásolt férőhelyhiány a hazai börtönökben.

Első körben idén május elején eredménytelennek nyilvánították a közbeszerzést, mert a pályázó cégek messze túllépték a 102 milliárdos teljes fejlesztési csomagon belül építésre meghatározott 46 milliárd forintos keretet. Hamarosan kiderül, hajlandók-e olcsóbban dolgozni az akkor induló cégek: a KÉSZ Építő Zrt., az ÉPKAR Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., a SWIETELSKY Építő Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt., vagy új építőipari vállalkozások kapnak lehetőséget.

Építeni kell, ez biztos, hiszen évek óta közismert, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltak. Most nem egészen 132 százalékos az intézeteink kihasználtsága, de pár éve még 100 helyen 142 elítéltet zsúfoltak össze, amivel az utolsók voltunk a kontinensen. Ahogy az táblázatunkból is látszik, Európában még ma is csak Macedóniában rosszabb valamivel a helyzet, s a mi adataink az utóbbi évek férőhelybővítései ellenére még mindig a dél-amerikai állapotokhoz közelítenek.

A 100 ezer lakosra jutó bebörtönzöttek számában kiemelkedő, elképesztő tömegű embert elzáró Egyesült Államok, Oroszország vagy Fehéroroszország is nagyobb teret biztosít a raboknak, mint amit a magyar börtönök kínálnak. Nálunk 2016-ban 13 474 férőhelyen élt majdnem 18 ezer ember. Orosz Zoltán BVOP szóvivőtől pedig azt is tudjuk, hogy idén augusztus közepén 17 876 elítélt volt a zárkákban.

A zsúfoltság jogi hátterét egy 2010-ben alkotott törvény teremtette meg, amely szerint csak „törekedni kell” arra, hogy a cellákban 6 köbméter légtér és 3 négyzetméter mozgástér jusson egy embernek, de nem kötelező betartani ezt a szabályt. A fogvatartás körülményei miatt magyar rabok eddig több ezer keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely többször is felszólította Magyarországot, hogy találjon megoldást a zsúfoltság enyhítésére. Strasbourg 101 esetben marasztalta el a magyar kormányt, eddig közel 500 millió forint kártérítést fizettünk ki "heringpénzként", ahogy – Magyar György ügyvéd blogjából megtudtuk – a börtönszlengben nevezik ezeket a kártalanítási összegeket. A beadványok elbírálását egyébként az EJEB most felfüggesztette, mert idén januártól lehetőség van az elhelyezési körülmények miatt beadott panasz- és kártalanítási ügyek lefolytatására a magyar jogrendszerben is.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Bizonytalan persze, hogy ezek az eljárások milyen eredményt hoznak, de ennél is több kérdést vet fel, hogy a 2000-ben még csak 15 ezer körüli fogvatartotti létszám miért nőtt meg ennyire. Kriminológusok és jogászok egybehangzóan úgy látják, hogy az orbáni büntetőpolitika eredménye a rablétszám megugrása. Az úgynevezett „három csapás” kötelező minimumbüntetést írt elő, megemelte a kiszabható elzárások idejét, ráadásul a középmérték bevezetésével a bírónak indokolnia kell, miért ad enyhébb büntetést, mint az adott cselekményre kiszabható szankció átlaga. Az is növeli a létszámot, hogy a szabálysértési bírság is beválható leültetésre.

A kormány tavaly döntött arról, hogy 7 településen 500 fős, egy helyen pedig ezer rabot befogadó új börtön épül. A településeket is pályáztatták, óriási volt a túljelentkezés, mert mindenhol 250 helyi, vagy környékbeli lakos foglalkoztatását ígérték. A nyertesek többsége a keleti országrészben található, egyedüliként Komló képviseli a Dunántúlt. A többi helyszín: Ózd, Kemecse és Csenger, valamint Komádi, Heves és Békés városa, az ezerfős intézményt pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras határában található egykori szovjet laktanya területén építik meg. Határozat született arról is, hogy a férőhelybővítéshez 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben 30,4 milliárd, 2018-ban 51,3 milliárd, 2019-ben 20 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben. Az új börtönökkel 4500 új férőhely jön létre.

A tervezett 8 új börtönbe 2500 munkatársat akarnak felvenni. Az ő toborzásuk és felkészítésük folyamatos, az első 476 fős csoport januárban kezdte meg a tanulást a Nyíregyházi Egyetemen létrehozott képzési centrumban és a BV Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában. Orosz Zoltán szóvivőtől tudjuk azt is, hogy a szakmai vizsga után az új börtönök 2019-re tervezett megnyitásáig ők az ország különböző büntetés-végrehajtási intézeteiben teljesítenek szolgálatot.

Egyébként kisebb léptékű fejlesztések már 2010 óta történtek, 2015-ben például négy új börtönt avattak 800 új férőhellyel. A Szombathelyi Büntetés-végrehajtási Intézet majdnem 700 ágyat kapott, de újranyitották a martonvásári börtönt is 126 új férőhellyel. Tavaly Állampusztán, a márianosztrai és a váci fegyházban 150 új férőhelyet alakítottak ki.

Abban, hogy a férőhelyek bővítése csak átmeneti megoldás, minden szakértő egyetért és sorakoznak a javaslatok is, hogy mit kellene tenni helyette. Sokak szerint a felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott pénzbüntetés, az elkövető jóvátételre kötelezése, a nagyon rövid időtartamú elzárások, így a fiatalkorúak szabálysértési elzárásának megszüntetése eredményre vezetne. Gyakrabban alkalmaznák a házi őrizet különböző formáit is.

Reintegrációs őrizetben akár egy évig
A házi őrizettel azonos módszert a büntetés utolsó szakaszában alkalmazhatják, amikor az elítélt elektromos nyomkövetővel felszerelve élhet a saját lakásában, vagy más külső helyszínen, amit a bíróság kijelölt számára. A módszert 2015 április elsejétől alkalmazzák Magyarországon. Idén januártól kibővítették a lehetőséget, így ma a két évnél rövidebb időre először elítéltek mellett a gondtalan bűncselekmény miatt ülők és a nem visszaesőnek számító bűnismétlők is kérhetik ezt a büntetési formát.
A büntetés-végrehajtás szóvivője a Népszavának elmondta, hogy a reintegrációs őrizetre eddig 2252 kérelmet nyújtottak be és a bírók általában minden második kérést engedélyezték, így 1130-an töltötték vagy töltik büntetésük végét a házi őrizetnek ebben a speciális formájában. Orosz Zoltán arra is emlékeztetett, januártól a korábbi maximum hat hónap helyett akár a szabadságvesztés utolsó egy évét is töltheti az elítélt a börtön falain kívül.

Kell a rend, de máshogy

Ha egy társadalom nem tud mit kezdeni azokkal a tagjaival, akik valami rosszat követtek el, az egyértelmű kudarc – fejtette ki lapunknak Németh Zsolt kriminológus. A börtönépítés nem megoldása a problémának.

- Miért tartja a politika a legfontosabb büntetésnek a szabadság megvonását?

- Egyrészt a közvélemény szigort vár és a politika kiszolgálja ezt az igényt. Másrészt a bajok gyökerét kezelni nagyon bonyolult dolog, át kellene gondolni az oktatási és a szociális rendszertől a családok és a közösségek állapotáig sok mindent, hiszen az elkövetők jelentős része azért válik bűnözővé, mert a saját és családja szükségleteit nem tudja másképp kielégíteni.

- Nálunk a legkisebb szabálysértésért is börtön járhat. Ki lehet törni ebből a szemléletből?

- Sok egyéni esetet kellene megismerni mindenkinek, mert a börtönviselteket – úgy általában – a közvélemény gonosznak tartja, de kiderülhet, hogy nem volt más választásuk, mint lopni. A legrosszabb, hogy ezeket az embereket mindenki elítéli, tolvajnak, alávalónak tartja és ezt folyton a fejükre is olvassák, ami szörnyű károkat okoz. A visszaesőkre vonatkozó szabályok teljesen haszontalanok, minősítés helyett azzal kellene foglalkozni, amit éppen csinált, szemléletformálással pedig el kellene érni, hogy az emberek ne akarjanak mindig legyőzni, megsemmisíteni másokat.

- Ha nem a börtön, akkor mi a megoldás?

- Jó, hogy bevezették a reintegrációs őrizetet, sokkal többször kellene alkalmazni a felfüggesztett börtönbüntetést, bővíteni kellene a pártfogói rendszert. Szerintem vissza kellene hozni a szocializmusban jól működő társadalmi pártfogókat, akik rendszeresen elbeszélgetnének, segítenének egy-egy börtönből szabadult embernek a környezetükben, mert ma a hivatásos pártfogók túlterheltek. És sokkal többet kellene beszélnünk ezekről a kérdésekről.

2017.08.23 07:00

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24

Félholtra vert egy férfit a rabtársa a pálhalmai börtönben

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egy idegsebész azonnal megműtötte, jelenleg mesterséges kómában tartják. Súlyos testi sértés miatt tettek feljelentést.
Jelenleg is mesterséges kómában tartanak az orvosok egy férfit, akit úgy megvert rabtársa a pálhalmai börtönben, hogy a koponyacsontja eltört és agyi ödéma alakult ki nála – írja a Blikk. Élettársa a lapnak elmondta: úgy tudja, a férfit hátulról támadta meg egy agresszív rabtársa, aki nagy erejű ütés mért a fejének jobb felére. Az áldozat sérülései annyira komolyak voltak, hogy a székesfehérvári kórházban egy idegsebész azonnal megműtötte.
„A koponyacsontja eltörött, agyi ödéma alakult ki nála. Ahhoz, hogy ez a helyzet javuljon, mesterséges kómában kell egy ideig tartani. Úgy volt, hogy hétfőn felébresztik, de mivel belázasodott, ezt elhalasztották”
– tette hozzá a nő.
A lap információi szerint a zsarolás miatt négy évre ítélt férfi és a rabtársa azon veszett össze, hogy melyikük végezzen el egy munkát a műhelyben. A férfi élettársának jogi képviselője azt mondta: egyelőre annyit tudnak biztosan, hogy az ügyben a rendőrségi nyomozás folyamatban van. Reményeik szerint az eljárás során kiderül, hogy pontosan mi vezetett oda, hogy a férfi ilyen komoly és súlyos sérüléseket szenvedett. A férfi testvérének két napja azt mondták az orvosok, hogy valószínűleg olyan idegpályák is sérültek, amelyek akár maradandó károsodást okozhatnak.    A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság kommunikációs vezetője a lappal közölte, hogy a két fogvatartott a karbantartóműhelyben verekedett össze. A foglalkoztatási felügyelő a szükséges intézkedéseket megtette, az intézet parancsnoka pedig súlyos testi sértés miatt feljelentést tett.
„A verbális agresszió jellemző a rabok között, ám évente átlagosan csak 80-90 olyan eset van, amikor komolyabb sérülést okoznak egymásnak. Ez a szám a 18 ezres fogvatartotti létszámhoz viszonyítva csekélynek számít”
–tette hozzá.
2018.08.16 09:03
Frissítve: 2018.08.16 09:03