Senki földjére küldött nincstelen tömeg - Közmunka-pénzből osztogatnának

Publikálás dátuma
2017.08.24 07:00
Ördögi kör - A piac nem szív fel annyi embert, mint ahányan kikerülnek a közmunkából - Népszava fotó/Tóth Gergő
Tovább szűkíti a kormány a szociális ellátásokat. A közmunkából kiesők és az otthoni munkavégzés lehetőségét elvesztők az út szélén maradnak. Eltűnt 40 ezer ember a közfoglalkoztatásból, pedig most is csak a kilépők 13 százaléka kap piaci munkát. Az ellenzék a családi pótlék év végi emeléséről találgat.

Végletekig rontja a közmunkából is kiebrudalt tömegek kilátásait az a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely módosította a minden más ellátásból kiszorult, 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásból (fht) élők igazolási lehetőségét. A szociális és gyermekvédelmi rendszer pénzbeni ellátásokat rögzítő jogszabályainak tucatjait érintő salátacsomagban ugyanis az szerepel, hogy a segély következő évi megítéléséhez elengedhetetlen harminc napos munkavégzést ezentúl nem lehet otthon végzett házimunka igazolásával megszerezni. Minimum a szomszéd nénit kell az aláírásra megkérni, akinek viszont utána értelemszerűen állnia kellene a segélyezett foglalkoztatásának költségeit. Biztosak lehetünk benne, hogy a naponta megalázott, semmibe vett fht-sok újabb csoportja fog így kiesni mindenféle ellátásból.

Eközben az Orbán-kormány más módon is sújtja a legszegényebbeket. Megkezdődött ugyanis a közfoglalkoztatottak létszámának drasztikus csökkentése, de semmi garancia nincs rá, hogy a növekvő munkaerőhiány ellenére a legnehezebb helyzetű térségekben ezek a többnyire képzetlen emberek piaci munkát találnak maguknak. A Policy Agenda kutatói szokásos heti elemzésükben most azt járták körbe, vajon mi történik velük, és mi lesz azokkal a fel nem használt milliárdokkal, amelyeket az ő foglalkoztatásukra tett félre a kormány a költségvetésben.

Ideális esetben felszívják őket a piaci alapon működő magáncégek vagy állami, önkormányzati vállalatok, csakhogy nem ez történik – olvasható ki a tanulmányból. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) összesítései szerint a közmunka megszűnése után 180 nappal a kilépő 345 ezer közmunkásnak mindössze 13,7 százalékát, vagyis 47 ezer embert alkalmaztak piaci cégek tavaly. A nagy többség, majdnem 200 ezer ember visszakerült a közfoglalkoztatásba, vagy más államilag finanszírozott munkahelyre, netán tanfolyamra. Munkanélküli lett közülük 43 ezer, míg minden támogatásból, nyilvántartásból kihullott majdnem 60 ezer ember. Ha hozzávesszük, hogy 2015-ben több mint 66 ezren, azelőtt pedig majdnem 100 ezren váltak köddé a magyar hatóságok előtt, akkor egyértelmű válik: elképesztő méretű nincstelen, ellátatlan tömeg alakul ki.

A Policy Agenda elemzése is az NFSZ adataiból kiindulva mutatja be, hogy idén júniusban a közfoglalkoztatottak átlagos havi létszáma már csak 184 ezer volt, szemben az egy évvel korábban mért 246 ezerhez képest. A KSH összesítése pedig azzal is kiegészíti az adatokat, hogy az idei első félév havi átlaga 172 ezer közmunkás, ami 15 százalékos létszámcsökkenésnek felel meg a tavalyi első félév 201 ezer fős átlagához viszonyítva. Az elemzés megemlíti, hogy közben 77 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma is, csak éppen Szabolcs kivételével nem ott, ahol nagy tömegben kerültek utcára az emberek. Az országos létszámcsökkenés 60 százalékát ugyanis a keleti országrész adta – emeli ki az írás, miközben a foglalkoztatotti létszámnövekedésnek mindössze 37 százaléka jutott ebbe a térségbe. A túl gyors és háttér nélküli leépítés is komoly veszélyekkel fenyeget – figyelmeztetnek szakemberek.

A közfoglalkoztatottak létszámának csökkentését már tavaly bejelentette a kormány, ezért is érthetetlen, hogy miért terveztek be a 2016-ban elköltött 269 milliárd helyett 325 milliárdot a programra. Papíron ugyan áttettek aktív foglalkoztatási célokra és képzésekre 40 milliárdot, de arra szinte semmi esély, hogy a pénzt valóban erre a célra költik el. Az év első hét hónapjában ugyanis az erre szánt pénzeknek mindössze 8 százalékát használták fel. Az egyetlen magyarázat, hogy a megmaradó összeget politikai osztogatásra akarja felhasználni a kabinet, ahogyan tette azt tavaly is. Ráadásul a mi pénzünkből, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a munkáltatók és a munkavállalók befizetései töltik fel – emlékeztet a Policy Agenda helyzetértékelése.

Választási gyerekpénzek
Az ellenzék évek óta harcol azért, hogy a kilencedik éve változatlan családi pótlék összegét emelje meg a kormány, mert ez az ellátási forma jut el minden gyermeket nevelő családhoz, a legszegényebbekhez is, akiknek nincs jövedelme, így azt sem tudják, mi fán terem a családi jövedelemadózás. Legutóbb a 2018-as költségvetés tavaszi tervezésekor merült fel, hogy a lépés halaszthatatlan, sokan arra tippeltek, hogy a kormány a választási évben végre az emelés mellett dönt. Nem így történt. A parlament őszi ülésszakának menetrendje azonban megint kínál egy esélyt a bizakodóknak. Novemberre ugyanis a humántárca be akarja nyújtani egyes családtámogatási törvények módosítását. Az indoklás szerint a javaslat „a népesedési helyzet javítása, a gyermekvállalás ösztönzése céljából módosítja a családok pénzbeli támogatásaival, valamint az egyéb, gyermekes családokat segítő juttatásokkal, kedvezményekkel kapcsolatos törvényi szabályokat”. Parlamenti képviselők sem tudják, mire készül a Fidesz, de nem zárták ki, hogy mégis lehet választási családi pótlék emelés.



Témák
közmunka

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51