Új nap, újabb brit Brexit-hátraarc

A szerdán közzétett legfrissebb javaslatok szerint ha “közvetlen” hatásköre meg is szűnik a szigetországban, az Európai Unió Bíróságának döntései továbbra is befolyásolják majd a brit jogrendszert.

Ez év eleji, gyakran emlegetett Lancaster House-i beszédében Theresa May a kormány kilépési politikája egyik sarkköveként állította be, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak nem lesz szerepe Nagy-Britannia jogrendszerében. A kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság “visszaveszi a saját törvényei feletti ellenőrzés jogát”, “független és szuverén ország lesz”. Igaz, a társadalom 52 százalékának, mely a népszavazás során a Brexitre szavazott, éppen ennek a testületnek a brit mindennapokba való beleszólása volt az egyik fő kifogása az unióval szemben. A szerdán közzétett előterjesztés azonban már úgy fogalmaz, hogy az Európai Unió Bíróságának csak a “közvetlen hatásköre” szűnik meg az Egyesült Királyságban.

A Brexit-tárgyalások rövidesen kezdődő újabb fordulója előtt mutatott meghátrálás, egyben kompromisszum-keresés újabb erőfeszítés arra, hogy Nagy-Britanniának előnyös hozzáférése legyen az egységes piachoz. London Norvégia mintáját követheti, amelyre ugyancsak nem vonatkoznak közvetlenül az Európai Bíróság határozatai, de elfogadja az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás jogi testületének szakvéleményét, jogértelmezéseit. Ennek a grémiumnak a tanácsai nem kötelező érvényűek, ám miután szorosan követi az EU-bíróság döntéseit, a brit média, köztük a The Times napilap máris figyelmeztet, hogy a kormány új koncepciója ki fogja vívni a Konzervatív Párt euroszkeptikus hangadóinak haragját. Az egyik legnépszerűbb tory politikus, Jacob Rees-Mogg remélhetőleg sok Brexit-párti kollégája véleményét fogalmazta meg, hogy az “elv” a fontos, nem a részletek, “fő, hogy az unió bírósága semmilyen új nagy-britanniai jogi testületre ne gyakorolhasson közvetlen hatást”.

Mindkét nagy ellenzéki párt megragadta az alkalmat, hogy rámutasson, a kormánypárt feladta eredeti pozícióját. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták új vezetője magát a tényt helyeselte, hogy nem szűnik meg teljesen az EU bíróságának befolyása, mert különben a szabadkereskedelmi és biztonsági együttműködés Európával súlyos károkat szenvedne. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt Brexit-felelőse szerint Theresa May “ideológiai elkötelezettsége az iránt, hogy az EU-bíróságnak, vagy bármilyen hasonló grémiumnak semmilyen befolyása ne legyen, lehetetlenné teszi egy előnyös megállapodás megkötését Nagy-Britania számára”.

A Brexit utáni új jogi struktúrára vonatkozó koncepció hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra a jövőben csakis a brit törvények vonatkoznak majd. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között különböző területeken felmerülő vitás kérdéseket pedig “testre szabott” jogi megoldásokkal lehet elintézni, melyekre számos bevált precedens létezik.