Jön Putyin - Magyarország is műveleti terület

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:04

Vlagyimir Putyin feketeöves dzsúdósként az információs térben is a cselgáncs technikáját veti be: kibillentené az ellenfelet az egyensúlyából, hogy stratégiai előnyhöz jusson – mondja Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője.

- Féljünk Putyintól?

- Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe, amit a Fidesz paradox módon az energiafüggetlenedés és energiabiztonság növelését célzó beruházásként ábrázol.

- Az orosz miniszterelnök hétfőn mindenesetre újra Budapestre látogat.

- A mostani találkozó leképezi az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok természetének egy részét. Idejön Putyin a dzsúdó világbajnokságra, utána tartanak egy megbeszélést Orbánnal, amiről semmilyen információ nem fog kiszivárogni. Ez a folyamat legalább olyan átláthatatlan, mint például a paksi bővítésről szóló megállapodás, vagy a nem olyan régen aláírt, de a magyar külügyminisztérium által elrejtett Gazprom-megállapodás.

- Most miről tárgyalhatnak?

- Az egyre feszültebbé váló transzatlanti közegben a geopolitikai kérdések mellett feltehetően energetikai témák kerülnek napirendre, elvégre ez az egyik legmeghatározóbb a kétoldalú kapcsolatokban. A sok elvarratlan szállal rendelkező paksi bővítés mellett a 2021 utáni hosszú távú gázszerződés is napirenden lehet, amiről elvileg már elkezdték az előkészítő folyamatokat. Tavasszal rebesgettek egy, az orosz földgáz bértárolásáról szóló egyezményt is, amiről azóta nagy a csend. Orbán Viktor 2018-ban is választást szeretne nyerni, az alacsony energiaárak által lehetővé tett rezsicsökkentés pedig egyszer már hozzásegítette ehhez. Aszimmetrikus, összetett érdekeken alapuló, korántsem bizalmi viszonyrendszer ez, ahol Putyin számára Magyarország egyfajta eszköz a különböző stratégiai céljai eléréséhez. Ezek egyike, hogy legalább retorikai szinten bomlassza az Oroszországgal szembeni szankciókat sürgetők egységét. Magyarország önmagában kevés a szankciók feloldásához, de fontos, hogy az Orbán-kabinet lépten-nyomon a büntetőpolitikát ostorozza. A Sputnik orosz médium is ekként azonosította a magyar vezetést: Magyarország a Kreml „faltörő kosa” ebben a stratégia küzdelemben. Persze, Orbánnak ugyancsak hasznos, hogy van egy nagyhatalmi stratégia partnere a nyugat ellenes küzdelemben, amely ráadásul politikai rendszere részbeni finanszírozását is hajlandó vállalni.

- Amit a Debreceni Egyetem díszpolgári címéve is meghálálnak.

Nagyon fontosak a magyar fél részéről érkező politikai gesztusok: az ortodox templomok felújítása, az első és második világháborús szovjet emlékművek, a mostani díszpolgárrá avatás mind ide sorolható. Az efféle szimbolikus politikai eszközökkel egyébként a történelmi okokból Oroszországgal szemben inkább távolságtartó magyar közvélemény is finomhangolható.

- Angela Merkeltől bezzeg nem kap ilyen rangos címet.

- Ha már a német kancellárnál tartunk: a gazdasági érdekektől vezérelten ő is szokott találkozni Putyinnal, de Németország nevén nevezi azt, amit a magyar kormány elhallgat: Oroszország az információs hadviselés segítségével, aktív intézkedésekre támaszkodva avatkozik be mások belügyeibe, tagadva azt. Merkel a közös sajtótájékoztatójukon közölte Putyinnal, hogy ezt nem kellene. Putyin egyébként a dzsúdó feketeöves mestereként az információs térben is a cselgáncs technikáját alkalmazza: megpróbálja kibillenteni az ellenfelet az egyensúlyából, így jutva stratégiai előnyhöz. Az orosz propaganda-gépezet sem feltétlenül a meggyőzésről szól, hanem az elbizonytalanításról, az összezavarásról. A német elhárítás bevallottan készül ilyesféle behatolásra, pláne hogy 2015-ben az ATP28 (vagy másnéven Fancy Bear) nevű hackercsoport már tesztelte a német terepet: 16 gigabájtnyi anyagot loptak le a Bundestag rendszeréből.

- Orbán szerint nyilván minket nem fenyeget hasonló veszély.

- Tagadják a teljes problémakört. A 2012-es nemzetbiztonsági és a 2013-as kiber biztonsági stratégia rögzíti, hogy az információs hadviselés nemzetbiztonsági kockázat Magyarországon, viszont egy szó sincs Oroszország dezinformációs tevékenységéről. A hatályos orosz doktrínában pedig kerek-perec le van írva, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.

- Talán épp ezért mutatja azt számos felmérés, hogy a magyar társadalom a nyugatot választaná Oroszország helyett.

- Ebből a szempontból a Fidesz is kényelmes helyzetben van. Bár a rendszerváltás óta valóban jól határolható nyugat-barátság jellemzi a társadalom hozzáállását, a geopolitikai attitűdök ettől még árnyalhatók. A Globsec intézet és a Political Capital kutatása szerint még mindig sokkal többen vannak azok, akik nyugat-pártiak (39 százalék), a Kelethez tartozni vágyókhoz képest (5 százalék). 53 százalék szerint viszont a „semleges közép” álláspont lenne az ideális. Vagyis a közgondolkodás a nyugat ellenes retorika, a Brüsszel ellenes „szabadságharc” és minden egyéb kormányzati intézkedés hatására változik, s ez legnagyobb mértékben a fideszes szavazóknál mutatható ki.

- Miközben Putyin hétfőn nálunk vizitel, a francia elnök minket kihagyva tartott Közép-Európa turnét.

- A francia spindoctorok sok energiát öltek abba, hogy megüzenjék: direkt nem hívták a magyar és a lengyel vezetést a slavkovi hármassal való egyeztetésre. Emmanuel Macron láthatóan különbséget tesz az együttműködő és nem együttműködő V4-es államok között. A szlovákok és a csehek egyértelműen a mainstream mag Európa irányába gravitálnak, mi pedig egyelőre a partvonalról figyeljük az eseményeket. A következő meghatározó meccs, ahol lépéshátrányba kerülhetünk, az a 2020 utáni uniós keretköltségvetés lesz.

- Így büntethetnek bennünket?

- A Brexit miatt egyébként is minden idők legátfogóbb költségvetési reformja jön, ami alkalmat biztosít arra, hogy picit átgondolják a strukturális, kohéziós támogatások rendszerét az Európai Unióban. Nem biztos, hogy mindezt büntetőeszközként tálalják majd, elegendő lesz például a migrációs válságra és a Brexitre hivatkozva átcsoportosítani bizonyos forrásokat. A cél mindenképpen az eurózónán belüli beruházások felfuttatása lesz, amely több szempontból is negatívan érintheti Magyarországot, többek között átrendeződést hozhat az uniós költségvetésben a kohéziós alapok kárára. Éppen ezért jó lenne végre kiegyensúlyozott vitát folytatni az eurozónához való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.

- Ez azért jobban fájhat, mint a sok kötelezettszegési eljárás.

- Egy kötelezettszegési eljárás, vagy egy európai parlamenti meghallgatás még jót is tesz az Orbán-féle rezsimeknek, hiszen a Brüsszel ellenes retorikát táplálják. Meglátjuk, hogy a szeptember 28-i választások után Berlin mit lép, mindenesetre a német kormány türelme sem tart örökké, legalábbis ezt jelzi Merkel megváltozott hozzáállása, akinek már korántsem tabu a támogatások bizonyos feltételhez kötése. Magyarország talán sosem lesz annyira fontos, hogy velünk akarjanak példát statuálni például egy hetes cikkely szerinti eljárással, de ha pénzről van szó, miért ne rajtunk spóroljanak? Az Orbán-kormány magatartásának köszönhetően nem túl jól helyezkedünk ebben a táplálékláncban.

- Hogy áll most ez a tápláléklánc?

- Körvonalazódik egy több sávban, eltérő sebességgel mozgó Európa, ami egy megerősített gazdasági-politikai együttműködésen fog alapulni. A térségben a szlovákok és félig már a csehek is jelezték, nem kívánnak kívül maradni a gyorsabb sávból. Robert Fico az egyik legügyesebben helyezkedő figura a sakktáblán; Szlovákia miniszterelnöke otthon szintén menekültellenes retorikát folytató populista vezető, aki azonban a megváltozott környezetben egyértelműen pozicionálja az országát.

- Orbán pedig még erősebben közeledhet az oroszokhoz.

- Miközben Orbán a szokatlanul intenzív kétoldalú kapcsolatokat az energiapolitikai függés pragmatizmusával próbálja magyarázni, tovább fokozza Magyarország sérülékenységét. Mindezt kiegészíti az antidemokratikus hatalomgyakorlást megalapozó ideológiai együttállás: mindkét rezsim nyugatellenes, tekintélyelvű, nacionalista, populista alapokról építkezik, s törekszik az összeesküvés-elméletek propagálására. Alapvető különbség, hogy Putyin rendszere elnyomó, nyílt autokrácia, míg Orbáné egy vegyes, a demokratikus és az autoriter jegyeket egyaránt kimutató hibrid rezsim. De a civil szabadságjogok korlátozása, az NGO-törvény és a független sajtó felszámolására vonatkozó intézkedéseknél elég könnyen ki lehet mutatni a politikai mintakövetést.

Zgut Edit

Miután politológia diplomát szerzett az ELTE Társadalomtudományi karán, külpolitikai újságíróként dolgozott, a Heti Válasz szerkesztője is volt. 2015 nyarán csatlakozott a Political Capitalhez, főbb szakterületei az európai integráció, a visegrádi együttműködés és a régióban tapasztalható illiberális tendenciák vizsgálata. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégoktatója.

Szerző

Nem akarnak ujjat húzni? - Kórházigazgatók hallgatási vizsgán

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:02
Heim Pál kórház - Népszava fotó/Vajda József
Békés, barátságos eszmecseréről számolt be a tárca közleménye az egészségügyi államtitkárság és a kórházszövetség csütörtöki találkozójáról. Az idill azért is lehet meglepő, mert ez volt az első alkalom, amelyen az érdekvédők szemtől-szemben tehették volna szóvá a kórházigazgatók elégedetlenségét a hó elején kapott munkaszerződés-ultimátummal kapcsolatban.

Mint a Népszava elsőként megírta: július 31-én a kórházi vezetők több mint felének lejárt az öt éves vezetői kinevezése. Az érintett főigazgatók az utolsó percig nem tudták, maradhatnak vagy sem a posztjukon, míg a hónap utolsó napjaiban, illetve néhány augusztus elején-közepén meg nem kapták a Balog Zoltán humánminiszter által már július 27-én aláírt főigazgató kinevezéseket. Az érintettek egy részének azonban a munkaszerződéssel is volt valami problémája. Egyebek mellett nehezményezték, hogy a papír meglehetősen homályosan fogalmaz arról, meddig szól az új mandátumuk: „az új vezetői pályázat elbírálásig, de legfeljebb öt évre”. Hogy kinek a posztját kívánja megrövidíteni a kormány, arról egy szó sincs a szerződésben. Furcsa kitétele volt a kontraktusnak az is, hogy az évek óta hivatalban lévő főigazgatók augusztustól „csak” három hónapos próbaidővel folytathatták vezetői munkájukat. Az új munkaszerződésben nem rendelkeztek arról sem, hogy a kórház vezetője gyakorolhatja-e orvosi munkáját. Ez azok miatt a továbbképzések miatt fontos, amelyek nélkül később se végezhet önálló orvosi munkát egy intézményvezető. (Azóta ezt úgy korrigálták, hogy aki orvosként is dolgozni akar, annak azt kérvényeznie kell a kórházfenntartó (ÁEEK) főigazgatójától - a szerk.)

A Magyar Kórházszövetség testületileg nem reagált a számos jogbizonytalanságot tartalmazó munkaszerződésekre. Ugyanakkor információink szerint a csütörtöki találkozón sem tette szóvá senki az orvosvezetők sérelmeit. Nem is csoda, legtöbbjük éppen most tölti a legújabb próbaidejét, és nyilván nem akartak ujjat húzni azokkal, akiken a „véglegesítésük” múlik.

Tanulhattak persze egyikük példájából is. A Heim Pál kórház főigazgatója, Nagy Anikó ugyanis valamiért nem kapta meg időben az új munkaszerződését, így nem is tudta aláírni. A hiányzó szignó pedig elég ok volt arra, hogy Németh László, az ÁEEK főigazgatója augusztus 14-én a főigazgatói pozíciót betöltetlennek minősítse, és felkérje az intézmény orvosigazgatóját, Fekete Ferencet a poszt átmeneti betöltésére. A Népszava úgy tudja, e levél után Nagy Anikó aláírta az új munkaszerződést, és így visszakapta a kórházát.

Azt többszöri érdeklődésünkre sem sikerült megtudni azonban a kormányzati kommunikációtól, hogy összesen hány főigazgató nem írta alá időben, azaz eredeti megbízatása lejárata napjáig az új munkaszerződését. Egyébként a kórházszövetség és az államtitkárság találkozójáról készült közlemény szerint a következő egy hónapban „a tárgyaló partnerek a felmerült lehetőségek részleteinek kidolgozásán dolgoznak.” Ezek pedig a nyugdíj melletti foglalkoztatás, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos nehézségek, valamint annak a problémának a megoldása, hogyan ne szipkázzák el egymástól orvosokat az intézmények. A három hónapos próbaidő november elején jár le, ebből pedig az is következik, hogy egy hónap múlva se nagyon lesz ellenvetése a szövetségnek a kormányzati akarattal szemben jelentsen az bármit is rájuk, vagy a betegre nézve.

Szerző

Hollandia nem szívta mellre

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:00
Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA
Hiába duzzasztott volna nemzetközi botrányt egy pontatlanul idézett, ráadásul személyes véleményként közölt nagyköveti mondatból a magyar külügyminiszter, ez most nem jött be.

A holland külügyminiszter arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, a magyar diplomácia vezetőjét, hogy kormánya elhatárolódik a távozó budapesti nagykövet azon állításától, amely egyenlőségjelet tesz a terroristák és a magyar kormány közé – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke az MTI-vel péntek este. Menczer Tamás elmondta: Bert Koenders telefonon felhívta Szijjártó Pétert, és leszögezte, amit a távozó budapesti holland nagykövet nyilatkozott, az nem a holland kormány álláspontja. A holland kormány nem gondolja, hogy bármilyen összefüggés lenne a terrorizmus és a magyar kormány tevékenysége között – tudatta a sajtófőnök.

Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA

Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA

Igaz ugyan, hogy ilyet a távozó nagykövet nem is mondott, de azért úgy tűnik: Szijjártó nagy kegyesen megbocsát, s mégsem üzen hadat Hollandiának. Gajus Scheltema távozó holland külképviseleti vezető ugyanis még a csütörtöki 168 Órának a muszlim terroristákról azt mondta, hogy „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. A nagykövet marxistának nevezte Orbánék világlátását, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”. Minderre Szijjártó a bizonyítás erejével reagált, hiszen még aznap kijelentette: „Reméljük, hogy gyorsan hazamegy” – majd hozzátette, hogy Scheltemát nem látják szívesen többé a külügyminisztériumban. A magyar ügyvivőt ezután arra utasította Szijjártó, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot. Majd pedig, mielőtt még a holland kormány bármit reagálhatott volna, Szijjártó azzal is előállt péntek reggel, hogy hazarendelte a hollandiai magyar nagykövetet, s határozatlan időre megszakította a magas szintű diplomáciai kapcsolatot.

Csakhogy Hollandia keresztülhúzta az európai belháborúskodás tervét. Nemcsak olcsó színjátéknak, de diplomáciai és gazdasági értelemben vett melléfogásnak is tartja a botránykeltést Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint a a figyelemelterelés lehet a cél. Ráadásul, s ez a súlyosabb, Hollandia kiemelkedően fontos üzleti partnere Magyarországnak, tehát egy komoly konfliktus igen kevéssé hiányozna.

Nem jelentéktelen

- 21 és félezer fő dolgozik holland tulajdonú cégnél

- Magyarországon a hollandok a 3. legnagyobb befektetők

- 725 holland tulajdonú cég termeli meg a magyar GDP mintegy több százalékát

- Hollandia Magyarország 9. legfontosabb külkereskedelmi partnere

- Hollandiából csak tavaly 24 milliárd forintnyi működőtőke érkezett hazánkba

- Legfontosabb holland cégek Magyarországon: Philips, Unilever, Friesland Campina, Heineken, Royal Dutch Shell, Primagáz, ING, Getronics, Randstad, Aegon, Hunland, Wolters Kluwer, DAF, Mondi.

A hollandok vélhetően még a reggeli kávéjuk melletti sajtószemlét sem fogyaszthatták el, mire Szijjártó Péter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatón péntek reggel bejelentette: hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, Kocsis Andrást – aki egyébként a magyar külügyminiszter gimnáziumi évfolyamtársa volt – , s ezzel határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Ráadásul álláspontjával - mint az a kormányülés szünetében nyilatkozó Kovács Zoltán kormányszóvivő szavaiból kiderült - az Orbán-kabinet egyet is értett.

Pedig Hollandia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, épp ezért aligha nemzeti – akár külgazdasági – érdek, hogy veszélybe kerüljenek a kétoldalú kapcsolatok. „Hamar lecseng” – ez volt ugyanakkor a leggyakoribb szófordulat, amit a holland gazdasági életben érintett szereplőktől hallottunk a távozó holland nagykövet Orbán-kormányt kritizáló nyilatkozata nyomán kapcsán. Míg a budapesti holland nagykövetségnél nyilatkozatstopot rendeltek el és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara sem akart nekünk tájékoztatást adni, addig az ügy természete miatt nevük elhallgatását kérő gazdasági forrásaink azt hozták fel, hogy az itteni cégvezetők az utóbbi években már hozzáedződtek a magyar politikusok hasonló, látványosan kurucos kirohanásaihoz, amelyeket valójában soha nem követett lényegében semmi.

Visszavinnének Európába

Az Orbán-kormány korábban elképzelhetetlen mélységekbe húzta le Magyarország nemzetközi megítélését – közölte Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint még a Rákosi-rendszerben is nagyköveti szintű kapcsolatban állt a két ország, magyarán "Orbán még Rákosinál is kevésbé tűri a kritikát". Botka kijelentette: "meg fogjuk akadályozni azt, hogy Orbánék kivigyék az országot az Unióból". Úgy vélte, egyértelmű, hogy 2018-ban arról is döntünk: Európa vagy a Fidesz.

De valamennyi más ellenzéki párt is úgy látta: folytatódik hazánk elszigetelődése. Ara-Kovács Attila, a DK külpolitikai kabinetvezetője szerint újabb mérföldkövön vagyunk túl Európából kifelé menet. Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt írta: ha mindenkivel összevesznek, csak Putyin marad nekik. "Tudjuk, hogy ez a céljuk, csakhogy mi ezt nem fogjuk engedni nekik" - fogalmazott. Eközben a Párbeszéd Szijjártó visszahívását követelte, de még a Jobbik is úgy látta: a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.

Ellenkezőleg: teljesen megszokott, hogy a nyilvánosság előtt sokszor konkrétan megfenyegetett cégek vezetői rendre azt tapasztalják, hogy közben a színfalak mögött, a tárgyalóasztaloknál nyoma sincs a feszültségnek – írta körbe a szituációt egy forrásunk, aki szerint az amúgy is mindenben kompromisszumkereső hollandok nyilván most is tesznek valami engedményt a magyar kormánynak, majd pedig csöndben elalszik az ügy. Annál is inkább, mert a magyarországi holland befektetések súlya messze túlmutat a kirohanásairól ismert magyar külügyminiszter megszólalásainak a jelentőségén.

Míg ugyanis a kormánypárt évek óta jobbára csak afféle dekadens, kulturálisan gyökértelen, elsúlytalanodó térségként mutogatja a Nyugatot és benne Hollandiát, az általa körülrajongott keleti „illiberális” államokat pedig gazdasági óriásnak, a valóság teljesen más. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból ugyanis világosan kiderül: a magyar cégek számára a kicsiny Hollandia valójában megközelítőleg akkora felvevőpiac, mint Oroszország és Kína összevéve. De ugyanígy Hollandia Magyarország egyik legfőbb befektetője: az európai uniós országok közül 2016-ban az Egyesült Királyság után Hollandia hozta be a második legtöbb működő tőkét Magyarországra, nem mellesleg háromszor annyit, mint Oroszország és tízszer annyit, mint amennyi Törökországból érkezik.

Ráadásul míg a keleti nyitással megcélzott „illiberális” államokkal való gazdasági kapcsolataink inkább stagnálnak, addig például a magyar politikusi megszólalásokban meglehetősen fanyalogva kezelt Hollandiával felszálló ágban van üzleti partnerségünk, így a holland tőkebehozatal harmadával nőtt 2015-höz képest. Bár a magyarországi holland cégek száma a korábbi 1200-ról 700 körülire csökkent, ezt a piacot ismerők azzal kommentálták, hogy a leépülők inkább kisebb egy-két fős képviseletek voltak. Ugyanakkor szinte az összes nagy, régiós holland multinacionális cégnek van Magyarországon képviselete. Nem véletlen, hogy a most Orbánékat kritizáló Scheltema is hangsúlyozta, a színfalak mögött mindig baráti viszonya volt Szijjártóval. „A magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek. Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek” – fogalmazott a távozó nagykövet az ominózus interjúban a 168 Órának.

Kell a botrány, avagy a cirkusz a népnek

A balhékkal tereli el a figyelmet az Orbán-kormány, hogy ne kelljen számot adnia saját kormányzásáról – állítja Balázs Péter volt külügyminiszter.

- Figyelemelterelésnek szánja a magyar diplomácia ezt a balhét?

- Egyáltalán nem baj, ha egy kormány figyel a kritikus hangokra, s még az érzékenység sem róható fel. Csakhogy teljesen világos, hogy ami Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján történt, az egy színjáték, ráadásul a magyar diplomácia vezetője tisztában volt és van azzal, hogy nem a holland kormány hivatalos álláspontjáról volt szó.

- De közölhet-e egyáltalán mást egy nagykövet, mint kormánya álláspontját?

- Hivatalosan nem, ráadásul diplomaták esetében elvárható, hogy pontosan fogalmazzanak. Ebben az esetben a kontextus nem figyelmen kívül hagyható, hiszen egy távozó nagykövetről van szó, aki egyúttal nyugdíjba is vonul, s aki közismerten nagyon szereti, be is járta Magyarországot. Az erről megjelent könyve kapcsán kérdezték, s kérdésre válaszolva fogalmazta meg személyes véleményét, amelyet ráadásul pontatlanul idéztek sok helyen. A magyar kormánynak e kontextus ismeretében meg kellene elégednie a holland külügyminiszter nyilatkozatával, hiszen abban szerepelt a kulcsmondat: nincs ilyen holland kormányzati álláspont.

- Mégis úgy tűnik, Szijjártó Péternek fontos volt élezni ezt a konfliktust.

Amennyiben Szijjártó úr a helyzet tisztázásában lenne, lett volna érdekelt, a holland kormány álláspontjáról érdeklődött volna, amely - ismétlem - tisztázza, hogy nincs ok semmiféle diplomáciai csörtére. Ráadásul a magyar külügyminiszter ismét bizonyította konfliktuskereső politikai céljait, ezúttal is figyelmen kívül hagyva, hogy mérlegelni kellene, kivel balhézunk. De a magyar külügy az utóbbi két évben nyakra-főre sérteget mindenkit, aki valójában fontos gazdasági, politikai partnerünk. Ebből is látszik, hogy ezekkel a balhékkal más a cél: kell a botrány, avagy a cirkusz a népnek, hiszen a kreált ellenségképekkel terelik el a figyelmet arról, hogy saját kormányzásuk eredményeiről, azaz inkább kudarcairól számot kelljen adniuk. Diplomáciai szempontrendszerben pedig talán fontosabb a holland-ügynél, hogy a korábbi bejelentés ellenére Emmanuel Macron francia elnök akkor sem látogat Budapestre, amikor Orbán Viktor épp a visegrádi négyek soros elnöke. Ez bizony egy konkrét üzenet.