Jön Putyin - Magyarország is műveleti terület

Publikálás dátuma
2017.08.26 07:04

Fotó: /
Vlagyimir Putyin feketeöves dzsúdósként az információs térben is a cselgáncs technikáját veti be: kibillentené az ellenfelet az egyensúlyából, hogy stratégiai előnyhöz jusson – mondja Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője.

- Féljünk Putyintól?

- Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe, amit a Fidesz paradox módon az energiafüggetlenedés és energiabiztonság növelését célzó beruházásként ábrázol.

- Az orosz miniszterelnök hétfőn mindenesetre újra Budapestre látogat.

- A mostani találkozó leképezi az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok természetének egy részét. Idejön Putyin a dzsúdó világbajnokságra, utána tartanak egy megbeszélést Orbánnal, amiről semmilyen információ nem fog kiszivárogni. Ez a folyamat legalább olyan átláthatatlan, mint például a paksi bővítésről szóló megállapodás, vagy a nem olyan régen aláírt, de a magyar külügyminisztérium által elrejtett Gazprom-megállapodás.

- Most miről tárgyalhatnak?

- Az egyre feszültebbé váló transzatlanti közegben a geopolitikai kérdések mellett feltehetően energetikai témák kerülnek napirendre, elvégre ez az egyik legmeghatározóbb a kétoldalú kapcsolatokban. A sok elvarratlan szállal rendelkező paksi bővítés mellett a 2021 utáni hosszú távú gázszerződés is napirenden lehet, amiről elvileg már elkezdték az előkészítő folyamatokat. Tavasszal rebesgettek egy, az orosz földgáz bértárolásáról szóló egyezményt is, amiről azóta nagy a csend. Orbán Viktor 2018-ban is választást szeretne nyerni, az alacsony energiaárak által lehetővé tett rezsicsökkentés pedig egyszer már hozzásegítette ehhez. Aszimmetrikus, összetett érdekeken alapuló, korántsem bizalmi viszonyrendszer ez, ahol Putyin számára Magyarország egyfajta eszköz a különböző stratégiai céljai eléréséhez. Ezek egyike, hogy legalább retorikai szinten bomlassza az Oroszországgal szembeni szankciókat sürgetők egységét. Magyarország önmagában kevés a szankciók feloldásához, de fontos, hogy az Orbán-kabinet lépten-nyomon a büntetőpolitikát ostorozza. A Sputnik orosz médium is ekként azonosította a magyar vezetést: Magyarország a Kreml „faltörő kosa” ebben a stratégia küzdelemben. Persze, Orbánnak ugyancsak hasznos, hogy van egy nagyhatalmi stratégia partnere a nyugat ellenes küzdelemben, amely ráadásul politikai rendszere részbeni finanszírozását is hajlandó vállalni.

- Amit a Debreceni Egyetem díszpolgári címéve is meghálálnak.

Nagyon fontosak a magyar fél részéről érkező politikai gesztusok: az ortodox templomok felújítása, az első és második világháborús szovjet emlékművek, a mostani díszpolgárrá avatás mind ide sorolható. Az efféle szimbolikus politikai eszközökkel egyébként a történelmi okokból Oroszországgal szemben inkább távolságtartó magyar közvélemény is finomhangolható.

- Angela Merkeltől bezzeg nem kap ilyen rangos címet.

- Ha már a német kancellárnál tartunk: a gazdasági érdekektől vezérelten ő is szokott találkozni Putyinnal, de Németország nevén nevezi azt, amit a magyar kormány elhallgat: Oroszország az információs hadviselés segítségével, aktív intézkedésekre támaszkodva avatkozik be mások belügyeibe, tagadva azt. Merkel a közös sajtótájékoztatójukon közölte Putyinnal, hogy ezt nem kellene. Putyin egyébként a dzsúdó feketeöves mestereként az információs térben is a cselgáncs technikáját alkalmazza: megpróbálja kibillenteni az ellenfelet az egyensúlyából, így jutva stratégiai előnyhöz. Az orosz propaganda-gépezet sem feltétlenül a meggyőzésről szól, hanem az elbizonytalanításról, az összezavarásról. A német elhárítás bevallottan készül ilyesféle behatolásra, pláne hogy 2015-ben az ATP28 (vagy másnéven Fancy Bear) nevű hackercsoport már tesztelte a német terepet: 16 gigabájtnyi anyagot loptak le a Bundestag rendszeréből.

- Orbán szerint nyilván minket nem fenyeget hasonló veszély.

- Tagadják a teljes problémakört. A 2012-es nemzetbiztonsági és a 2013-as kiber biztonsági stratégia rögzíti, hogy az információs hadviselés nemzetbiztonsági kockázat Magyarországon, viszont egy szó sincs Oroszország dezinformációs tevékenységéről. A hatályos orosz doktrínában pedig kerek-perec le van írva, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.

- Talán épp ezért mutatja azt számos felmérés, hogy a magyar társadalom a nyugatot választaná Oroszország helyett.

- Ebből a szempontból a Fidesz is kényelmes helyzetben van. Bár a rendszerváltás óta valóban jól határolható nyugat-barátság jellemzi a társadalom hozzáállását, a geopolitikai attitűdök ettől még árnyalhatók. A Globsec intézet és a Political Capital kutatása szerint még mindig sokkal többen vannak azok, akik nyugat-pártiak (39 százalék), a Kelethez tartozni vágyókhoz képest (5 százalék). 53 százalék szerint viszont a „semleges közép” álláspont lenne az ideális. Vagyis a közgondolkodás a nyugat ellenes retorika, a Brüsszel ellenes „szabadságharc” és minden egyéb kormányzati intézkedés hatására változik, s ez legnagyobb mértékben a fideszes szavazóknál mutatható ki.

- Miközben Putyin hétfőn nálunk vizitel, a francia elnök minket kihagyva tartott Közép-Európa turnét.

- A francia spindoctorok sok energiát öltek abba, hogy megüzenjék: direkt nem hívták a magyar és a lengyel vezetést a slavkovi hármassal való egyeztetésre. Emmanuel Macron láthatóan különbséget tesz az együttműködő és nem együttműködő V4-es államok között. A szlovákok és a csehek egyértelműen a mainstream mag Európa irányába gravitálnak, mi pedig egyelőre a partvonalról figyeljük az eseményeket. A következő meghatározó meccs, ahol lépéshátrányba kerülhetünk, az a 2020 utáni uniós keretköltségvetés lesz.

- Így büntethetnek bennünket?

- A Brexit miatt egyébként is minden idők legátfogóbb költségvetési reformja jön, ami alkalmat biztosít arra, hogy picit átgondolják a strukturális, kohéziós támogatások rendszerét az Európai Unióban. Nem biztos, hogy mindezt büntetőeszközként tálalják majd, elegendő lesz például a migrációs válságra és a Brexitre hivatkozva átcsoportosítani bizonyos forrásokat. A cél mindenképpen az eurózónán belüli beruházások felfuttatása lesz, amely több szempontból is negatívan érintheti Magyarországot, többek között átrendeződést hozhat az uniós költségvetésben a kohéziós alapok kárára. Éppen ezért jó lenne végre kiegyensúlyozott vitát folytatni az eurozónához való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.

- Ez azért jobban fájhat, mint a sok kötelezettszegési eljárás.

- Egy kötelezettszegési eljárás, vagy egy európai parlamenti meghallgatás még jót is tesz az Orbán-féle rezsimeknek, hiszen a Brüsszel ellenes retorikát táplálják. Meglátjuk, hogy a szeptember 28-i választások után Berlin mit lép, mindenesetre a német kormány türelme sem tart örökké, legalábbis ezt jelzi Merkel megváltozott hozzáállása, akinek már korántsem tabu a támogatások bizonyos feltételhez kötése. Magyarország talán sosem lesz annyira fontos, hogy velünk akarjanak példát statuálni például egy hetes cikkely szerinti eljárással, de ha pénzről van szó, miért ne rajtunk spóroljanak? Az Orbán-kormány magatartásának köszönhetően nem túl jól helyezkedünk ebben a táplálékláncban.

- Hogy áll most ez a tápláléklánc?

- Körvonalazódik egy több sávban, eltérő sebességgel mozgó Európa, ami egy megerősített gazdasági-politikai együttműködésen fog alapulni. A térségben a szlovákok és félig már a csehek is jelezték, nem kívánnak kívül maradni a gyorsabb sávból. Robert Fico az egyik legügyesebben helyezkedő figura a sakktáblán; Szlovákia miniszterelnöke otthon szintén menekültellenes retorikát folytató populista vezető, aki azonban a megváltozott környezetben egyértelműen pozicionálja az országát.

- Orbán pedig még erősebben közeledhet az oroszokhoz.

- Miközben Orbán a szokatlanul intenzív kétoldalú kapcsolatokat az energiapolitikai függés pragmatizmusával próbálja magyarázni, tovább fokozza Magyarország sérülékenységét. Mindezt kiegészíti az antidemokratikus hatalomgyakorlást megalapozó ideológiai együttállás: mindkét rezsim nyugatellenes, tekintélyelvű, nacionalista, populista alapokról építkezik, s törekszik az összeesküvés-elméletek propagálására. Alapvető különbség, hogy Putyin rendszere elnyomó, nyílt autokrácia, míg Orbáné egy vegyes, a demokratikus és az autoriter jegyeket egyaránt kimutató hibrid rezsim. De a civil szabadságjogok korlátozása, az NGO-törvény és a független sajtó felszámolására vonatkozó intézkedéseknél elég könnyen ki lehet mutatni a politikai mintakövetést.

Zgut Edit

Miután politológia diplomát szerzett az ELTE Társadalomtudományi karán, külpolitikai újságíróként dolgozott, a Heti Válasz szerkesztője is volt. 2015 nyarán csatlakozott a Political Capitalhez, főbb szakterületei az európai integráció, a visegrádi együttműködés és a régióban tapasztalható illiberális tendenciák vizsgálata. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégoktatója.

2017.08.26 07:04

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30