Jön Putyin - Magyarország is műveleti terület

Publikálás dátuma
2017.08.26 07:04

Fotó: /
Vlagyimir Putyin feketeöves dzsúdósként az információs térben is a cselgáncs technikáját veti be: kibillentené az ellenfelet az egyensúlyából, hogy stratégiai előnyhöz jusson – mondja Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője.

- Féljünk Putyintól?

- Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe, amit a Fidesz paradox módon az energiafüggetlenedés és energiabiztonság növelését célzó beruházásként ábrázol.

- Az orosz miniszterelnök hétfőn mindenesetre újra Budapestre látogat.

- A mostani találkozó leképezi az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok természetének egy részét. Idejön Putyin a dzsúdó világbajnokságra, utána tartanak egy megbeszélést Orbánnal, amiről semmilyen információ nem fog kiszivárogni. Ez a folyamat legalább olyan átláthatatlan, mint például a paksi bővítésről szóló megállapodás, vagy a nem olyan régen aláírt, de a magyar külügyminisztérium által elrejtett Gazprom-megállapodás.

- Most miről tárgyalhatnak?

- Az egyre feszültebbé váló transzatlanti közegben a geopolitikai kérdések mellett feltehetően energetikai témák kerülnek napirendre, elvégre ez az egyik legmeghatározóbb a kétoldalú kapcsolatokban. A sok elvarratlan szállal rendelkező paksi bővítés mellett a 2021 utáni hosszú távú gázszerződés is napirenden lehet, amiről elvileg már elkezdték az előkészítő folyamatokat. Tavasszal rebesgettek egy, az orosz földgáz bértárolásáról szóló egyezményt is, amiről azóta nagy a csend. Orbán Viktor 2018-ban is választást szeretne nyerni, az alacsony energiaárak által lehetővé tett rezsicsökkentés pedig egyszer már hozzásegítette ehhez. Aszimmetrikus, összetett érdekeken alapuló, korántsem bizalmi viszonyrendszer ez, ahol Putyin számára Magyarország egyfajta eszköz a különböző stratégiai céljai eléréséhez. Ezek egyike, hogy legalább retorikai szinten bomlassza az Oroszországgal szembeni szankciókat sürgetők egységét. Magyarország önmagában kevés a szankciók feloldásához, de fontos, hogy az Orbán-kabinet lépten-nyomon a büntetőpolitikát ostorozza. A Sputnik orosz médium is ekként azonosította a magyar vezetést: Magyarország a Kreml „faltörő kosa” ebben a stratégia küzdelemben. Persze, Orbánnak ugyancsak hasznos, hogy van egy nagyhatalmi stratégia partnere a nyugat ellenes küzdelemben, amely ráadásul politikai rendszere részbeni finanszírozását is hajlandó vállalni.

- Amit a Debreceni Egyetem díszpolgári címéve is meghálálnak.

Nagyon fontosak a magyar fél részéről érkező politikai gesztusok: az ortodox templomok felújítása, az első és második világháborús szovjet emlékművek, a mostani díszpolgárrá avatás mind ide sorolható. Az efféle szimbolikus politikai eszközökkel egyébként a történelmi okokból Oroszországgal szemben inkább távolságtartó magyar közvélemény is finomhangolható.

- Angela Merkeltől bezzeg nem kap ilyen rangos címet.

- Ha már a német kancellárnál tartunk: a gazdasági érdekektől vezérelten ő is szokott találkozni Putyinnal, de Németország nevén nevezi azt, amit a magyar kormány elhallgat: Oroszország az információs hadviselés segítségével, aktív intézkedésekre támaszkodva avatkozik be mások belügyeibe, tagadva azt. Merkel a közös sajtótájékoztatójukon közölte Putyinnal, hogy ezt nem kellene. Putyin egyébként a dzsúdó feketeöves mestereként az információs térben is a cselgáncs technikáját alkalmazza: megpróbálja kibillenteni az ellenfelet az egyensúlyából, így jutva stratégiai előnyhöz. Az orosz propaganda-gépezet sem feltétlenül a meggyőzésről szól, hanem az elbizonytalanításról, az összezavarásról. A német elhárítás bevallottan készül ilyesféle behatolásra, pláne hogy 2015-ben az ATP28 (vagy másnéven Fancy Bear) nevű hackercsoport már tesztelte a német terepet: 16 gigabájtnyi anyagot loptak le a Bundestag rendszeréből.

- Orbán szerint nyilván minket nem fenyeget hasonló veszély.

- Tagadják a teljes problémakört. A 2012-es nemzetbiztonsági és a 2013-as kiber biztonsági stratégia rögzíti, hogy az információs hadviselés nemzetbiztonsági kockázat Magyarországon, viszont egy szó sincs Oroszország dezinformációs tevékenységéről. A hatályos orosz doktrínában pedig kerek-perec le van írva, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.

- Talán épp ezért mutatja azt számos felmérés, hogy a magyar társadalom a nyugatot választaná Oroszország helyett.

- Ebből a szempontból a Fidesz is kényelmes helyzetben van. Bár a rendszerváltás óta valóban jól határolható nyugat-barátság jellemzi a társadalom hozzáállását, a geopolitikai attitűdök ettől még árnyalhatók. A Globsec intézet és a Political Capital kutatása szerint még mindig sokkal többen vannak azok, akik nyugat-pártiak (39 százalék), a Kelethez tartozni vágyókhoz képest (5 százalék). 53 százalék szerint viszont a „semleges közép” álláspont lenne az ideális. Vagyis a közgondolkodás a nyugat ellenes retorika, a Brüsszel ellenes „szabadságharc” és minden egyéb kormányzati intézkedés hatására változik, s ez legnagyobb mértékben a fideszes szavazóknál mutatható ki.

- Miközben Putyin hétfőn nálunk vizitel, a francia elnök minket kihagyva tartott Közép-Európa turnét.

- A francia spindoctorok sok energiát öltek abba, hogy megüzenjék: direkt nem hívták a magyar és a lengyel vezetést a slavkovi hármassal való egyeztetésre. Emmanuel Macron láthatóan különbséget tesz az együttműködő és nem együttműködő V4-es államok között. A szlovákok és a csehek egyértelműen a mainstream mag Európa irányába gravitálnak, mi pedig egyelőre a partvonalról figyeljük az eseményeket. A következő meghatározó meccs, ahol lépéshátrányba kerülhetünk, az a 2020 utáni uniós keretköltségvetés lesz.

- Így büntethetnek bennünket?

- A Brexit miatt egyébként is minden idők legátfogóbb költségvetési reformja jön, ami alkalmat biztosít arra, hogy picit átgondolják a strukturális, kohéziós támogatások rendszerét az Európai Unióban. Nem biztos, hogy mindezt büntetőeszközként tálalják majd, elegendő lesz például a migrációs válságra és a Brexitre hivatkozva átcsoportosítani bizonyos forrásokat. A cél mindenképpen az eurózónán belüli beruházások felfuttatása lesz, amely több szempontból is negatívan érintheti Magyarországot, többek között átrendeződést hozhat az uniós költségvetésben a kohéziós alapok kárára. Éppen ezért jó lenne végre kiegyensúlyozott vitát folytatni az eurozónához való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.

- Ez azért jobban fájhat, mint a sok kötelezettszegési eljárás.

- Egy kötelezettszegési eljárás, vagy egy európai parlamenti meghallgatás még jót is tesz az Orbán-féle rezsimeknek, hiszen a Brüsszel ellenes retorikát táplálják. Meglátjuk, hogy a szeptember 28-i választások után Berlin mit lép, mindenesetre a német kormány türelme sem tart örökké, legalábbis ezt jelzi Merkel megváltozott hozzáállása, akinek már korántsem tabu a támogatások bizonyos feltételhez kötése. Magyarország talán sosem lesz annyira fontos, hogy velünk akarjanak példát statuálni például egy hetes cikkely szerinti eljárással, de ha pénzről van szó, miért ne rajtunk spóroljanak? Az Orbán-kormány magatartásának köszönhetően nem túl jól helyezkedünk ebben a táplálékláncban.

- Hogy áll most ez a tápláléklánc?

- Körvonalazódik egy több sávban, eltérő sebességgel mozgó Európa, ami egy megerősített gazdasági-politikai együttműködésen fog alapulni. A térségben a szlovákok és félig már a csehek is jelezték, nem kívánnak kívül maradni a gyorsabb sávból. Robert Fico az egyik legügyesebben helyezkedő figura a sakktáblán; Szlovákia miniszterelnöke otthon szintén menekültellenes retorikát folytató populista vezető, aki azonban a megváltozott környezetben egyértelműen pozicionálja az országát.

- Orbán pedig még erősebben közeledhet az oroszokhoz.

- Miközben Orbán a szokatlanul intenzív kétoldalú kapcsolatokat az energiapolitikai függés pragmatizmusával próbálja magyarázni, tovább fokozza Magyarország sérülékenységét. Mindezt kiegészíti az antidemokratikus hatalomgyakorlást megalapozó ideológiai együttállás: mindkét rezsim nyugatellenes, tekintélyelvű, nacionalista, populista alapokról építkezik, s törekszik az összeesküvés-elméletek propagálására. Alapvető különbség, hogy Putyin rendszere elnyomó, nyílt autokrácia, míg Orbáné egy vegyes, a demokratikus és az autoriter jegyeket egyaránt kimutató hibrid rezsim. De a civil szabadságjogok korlátozása, az NGO-törvény és a független sajtó felszámolására vonatkozó intézkedéseknél elég könnyen ki lehet mutatni a politikai mintakövetést.

Zgut Edit

Miután politológia diplomát szerzett az ELTE Társadalomtudományi karán, külpolitikai újságíróként dolgozott, a Heti Válasz szerkesztője is volt. 2015 nyarán csatlakozott a Political Capitalhez, főbb szakterületei az európai integráció, a visegrádi együttműködés és a régióban tapasztalható illiberális tendenciák vizsgálata. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégoktatója.

2017.08.26 07:04

DK: most ugyanazért kell küzdeni, mint '56-ban

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:00
Balról jobbra:Gyurcsány Ferenc, DK-elnök, Molnár Csaba DK-alelnök, Varju László DK képviselő a párt 2018. október 23-i megemléke
Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség, Moszkvában dől el a magyar nép sorsa – sorolta a a vélt párhuzamokat a Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke a párt '56-os megemlékezésén. Gyurcsány Ferenc pártelnök nem szólalt meg az eseményen.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint ugyanazért kell küzdeni 2018-ban, mint 1956-ban: egy független és demokratikus jogállamért. Molnár Csaba, aki az ellenzéki párt EP-képviselője is, kedden a budapesti Nagy Imre-szobornál, a DK koszorúzása után újságíróknak azt mondta, 1956-ban Nagy Imre és társai egy független és demokratikus jogállamot szerettek volna a sajtó, a vallás és a gyülekezés szabadságával. A politikus úgy fogalmazott, most minden magyar állampolgár átérezheti, miért küzdöttek több mint hatvan évvel ezelőtt, mivel ugyanazok a szabadságok hiányoznak, mint 1956-ban: ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség és moszkvai szobákban dől el a magyar nép sorsa.
Az 1950-es évek elnyomói azonban elfelejtették, hogy minden rendszer véget ér majd egyszer, és "ugyanígy nem látják ezt a mai rendszer elnyomói sem" - jelentette ki Molnár Csaba. Az alelnök szerint a DK azért hirdetett meg ellenállást, mert ugyanabban hisznek, mint 1956 hősei: nem szabad hagyni, hogy a szabadságot egy szűk csoport saját önös érdekéből elrabolja az emberektől.  Molnár azt is mondta, Nagy Imre miniszterelnök emlékét az "orbáni emlékezetpolitika" az elmúlt négy évben kitörölte a hivatalos magyar történelmi emlékezetből, a közeljövőben pedig a rá emlékező szobrot is el akarják távolítani a Parlament közeléből - írja az MTI.
A szerény részvétellel megtartott megemlékezésen csak Molnár szólalt fel; Gyurcsány Ferenc meg sem szólalt – sőt a DK élő közvetítésén szó szerint az alelnök mögött maradt – de hallgatott Varju László, a DK országgyűlési képviselője is.
2018.10.23 16:00

Mérsékelten lelkes a Fidesz-tábor

Publikálás dátuma
2018.10.23 15:33

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Mindenki Orbán Viktort várja, de egyelőre Schmidt Mária próbálta lelkesíteni a korábbiakhoz képest mérsékeltebb létszámban megjelenő Fidesz-híveket.
“Hát nagyon sok értelme volt kijönni! Apa hogyan megyünk majd a Hősök terére? Meddig fog tartani? Egy óra? Úristen!”
- a mellettem álló család két tíz év körüli tagja láthatóan nem így képzelte az október 23.-a délutánját, de az apukájuktól csak egy “fogd be a szád!” jött válaszként.
A minta persze nem reprezentatív, de túlzás lenne azt állítani, hogy a Terror Házánál kedden délután háromkor harci lázban vagy győzelemittasan gyülekezett volna - a nem is olyan nagy létszámú tömeg. A szokásos utcai árusok esetében némi meglepetést az okozott, hogy több helyen lehetett uniós zászlót is kapni, kérdésemre ráadásul azt mondták, hogy ezek is jól fogynak, ami lassan már meglepetésként hat egy Fidesz-tüntetésen a folyamatos Unió-ellenes retorika miatt. A kezdés előtt 50-es évekbeli slágerek szóltak a hangszórókból, a résztvevők nagy többségének minden bizonnyal még élő emléket jelentettek.
A megemlékezést Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója nyitotta meg, ő azzal kezdte, egy nemzet erőt és reményt csak a büszkeségre okot adó pillanatokból meríthet, például az 1956 októberében történtekből. “Ha most egymás mellett megállunk és megnyitjuk a szívünket, azt tapasztaljuk, egyre erősebbnek érezzük magunkat” - mondta. Szerinte 56 hőseinek köszönhetjük, hogy “képesek voltunk megőrizni immunrendszerünket”. Majd már jött is az uniós párhuzam, 56-ban is kudarcot vallott, hogy valakik megpróbálták kitörölni nemzeti identitásunkat, hiába alkottak hamis emléknapokat, hogy az ifjúság agyát átprogramozzák. “A kommunisták született lúzerek voltak és ezt ők is tudták” - itt jött az első valamirevaló reakció a nem túl lelkes közönség részéről. Majd felolvasta a nagyon-nagyon régi, szakállas viccet az ÁVÓ-sok által kivallatott múmiáról. A közönség illedelmesen nevetett és tapsolt. Majd újabb párhuzam: ha az európai népek tudnának magyarul, láthatnák, hogy a mi nyelvünkből hiányzik a politikai korrektség, mert “mi nem tudunk szabadság nélkül élni”. “Minket magyarokat mindig csak erőszakkal lehetett megfosztani a szabadságunktól, szuverenitásunktól, önrendelkezésünktől” - mondta, majd az Fidesz elit által már lesajnált rendszerváltás azért kapott Schmidt-től egy pozitív gesztust: a 89-es rendszerváltás 56 örököse és beteljesítője volt. Szerinte ugyanakkor 89 nem egy rendszerváltás, hanem egy antikommunista ellenforradalom volt. Ezután természetesen egy Ákos-szám következett.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint az ukrajnai magyar kisebbség jogai súlyosan sérülnek, de csak Magyarországon emelték fel értük a szavukat, az európai jogvédők nem foglalkoznak velük. Ugyanakkor az ukrán hatósági zaklatások ellenére is maradnak, mert otthon vannak. “Mi őshonosak vagyunk e vidéken, mint az indiánok Amerikában, és ezért a nemzetközi jognak megfelelő védelmet kívánunk magunknak” - mondta. Adófizető ukrán állampolgárként pedig elvárják, hogy háborítatlanul élhessenek a szülőföldjükön.
2018.10.23 15:33
Frissítve: 2018.10.23 15:41