Macron kettészelné a V4-eket

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:31
Fotó: AFP/Hristo Rusev
A magyar és a lengyel vezetést ingerlő kelet-közép-európai körútja után a francia elnök migrációs minicsúcsot hívott össze, népszerűségvesztése mégis látványos.

Nem lankad Emmanuel Macron diplomáciai lendülete. Alighogy hazatért kelet-közép-európai körútjáról, amely látványosan elkerülte az unortodox magyar és lengyel fővárost, mára migrációs minicsúcsot hívott össze Párizsban a francia államfő. Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz, és Mariano Rajoy spanyol kormányfő mellett jelen lesz Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos illetve Csád, Niger és Líbia vezetői. Hogy milyen eredménnyel járnak, vagy milyen belpolitikai hatásuk lesz a csökkenő népszerűségű Macron diplomáciai kezdeményezéseinek, az még nem látszik. Az viszont igen, hogy kelet-közép-európai útjával az Elysée-palota új lakója megpróbált éket verni az uniós fősodorral és európai alapértékekkel szembehelyezkedő visegrádi négyek közé.

A Budapestet és Varsót elkerülő körút előtt szűkszavúan közölte az AFP francia hírügynökség, hogy Macron elnök útra kel. Négy országot keres föl a közép-európai régióban. A patinás történelmi színhely, Mozart szülőhelye, Salzburg volt a kiruccanás nyugati határvonala. Itt az osztrák kancellár várta őt. Utána csupa kelet-európai színhely következett, Pozsony, Prága, Bukarest és Várna. Utóbbi kettőnek semmi köze az úgynevezett visegrádi négyekhez, így még feltűnőbb, hogy kimaradt Budapest és Varsó. Az, hogy az Élysée-palota ura nem óhajt találkozni se Orbán Viktorral, se Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt (PiS) populista elnökével, félreérthetetlen politikai jelzés arra, hogy mi Macron szándéka. A hírhedett négyek szétdúlása, megfelezni azt a tömböt, amely kendőzetlenül az Unió egységének kerékkötője kíván lenni, Brüsszel kárhoztatója.

A francia elnök azért választotta a jelenlegi időpontot alaposan előkészített offenzívájának az elindítására, mert Merkel kancellár egyetértésével a korábbiaknál is határozottabban igyekszik érvényesíteni a Berlin-Párizs kettős befolyását. Úgy véli, az akció eredménnyel kecsegtethet. A szlovák, cseh és francia felső szintű tárgyalások azt sugallják máris, hogy szemben a populista szándékokkal, az Unió esélyei sokkal biztatóbbak. Pozsony és Prága gazdasági gyarapodásban, diplomáciai tekintélyben, mintha már leírta volna a négyes tömböt. És ha sikerül Romániával és Bulgáriával is szót érteni, Európának ez a szöglete új jelleget mutathat.

Segítséget kapott Orbán
Boiko Boriszov bolgár miniszterelnök a Macronnal tartott közös várnai sajtótájékoztatón kijelentette, reméli, az Uniónak sikerül kompromisszumos megoldást találnia még ebben az évben a kiküldött munkaerő kérdésében zajló vitára. Ugyanakkor kijelentette, az uniós kormányoknak tompítaniuk kellene a konfliktusokat Lengyelországgal és Magyarországgal. „Lengyelország és Magyarország nem csak a barátaink, hanem az EU részei is. Az unión belüli nyílt konfliktus minden tagországra nézve káros”, fogalmazott Boriszov.

Érdekes volna, ha a francia belpolitika Macron első száz hatalmi napja után nem kezdene bonyolultabban alakulni. A győztes, magát centristának valló párt viszonylag könnyen szerezte meg a parlamenti többséget, de a kezdeti önbizalmat követően jelentkeztek már a kétkedések, tagadások, frakcióra szakadások. Az egység bomlásának tünetei. Enyhítette azonban mindezt, hogy a nemzetközi visszhang árnyaltabb. A Le Figaro idézte a rangos amerikai gazdasági magazin, a Fortune elemzését, amely úgy fogalmazott, sok minden utal arra, hogy Macron politikai mézeshetei a végükhöz közelednek. Ennek ellenére a negyven esztendősnél valamivel ifjabb államférfiak közül, mégis, mintha az Élysée-palota ura volna a legbefolyásosabb. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója úgy véli, hogy Napoléon óta Macron annak a nemzedéknek a képviselője, aki még mindig a maga közelében érzi ambícióinak a változatlanságát. Ezt a derűlátást azonban rontotta kissé az az államfői bejelentés, mely szerint szándékában állt imádott hitvesét, Brigitte-et, a köztársasági históriában első ízben first ladynek kikiáltani. Ez alaposan fölpaprikázta a kedélyeket és megtépázta népszerűségét. Már meghaladja a 300 ezret is azok száma, akik aláírásaikkal álltak csatasorba a törekvés visszavonásáért. Nem lehet tudni, a dáma csillapítási indítéka volt-e az Elle című női hetilapban publikálni interjúját, amely a föltevések szerint mérsékelni igyekezett a túlfűtött szenvedélyeket. Nagyon sikeres a kezdeményezés aligha lehetett, mert újat nem mondott. Szinte szó szerint citálta azt az eleve is publikált – akkor még csak – elképzelést, hogy egyszerűen amolyan charta-féle fogalmazná meg, hogy mi állhat Madame Macron rendelkezésére. E szerint nem élvez semmiféle kiváltságot, anyagi előny szóba se jöhet, a költségvetést egyetlen fillér se terheli. Madame Macron kizárólag úgy véli, az egyetlen kellemetlen személyi vonatkozás az ő és férje mintegy negyedszázados korkülönbsége, az úr simára borotvált arcbőre és az a csekély ránc, amely az ő nyaka körül föllelhető.

Most egyébként néhányhetes csillapító „fegyvernyugvás” várható, majd amidőn elérkezik a hivatalos őszi politikai nyitány ideje, maga az államfő nyilatkozik majd arról, hogy milyen végső formát választ a megoldásra. Addig fékezheti a pillanatnyi indulatokat a diplomáciai kezdeményezések sorának netán várható sikere is.

Tartósan zuhan Macron népszerűsége
Augusztusban 14 százalékkal csökkent Emmanuel Macron támogatottsága. A Journal du Dimanche vasárnapi számában közzétett, augusztus 25-26-án véggzett IFOP-felmérés szerint az államfő jelenleg 40 százalékos népszerűségnek örvend, ami 14 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. Népszerűségvesztése tartós, hiszen júliusban is 10 százalékkal apadt támogatói tábora.
Macron májusi beiktatása óta – ugyanazon ügynökség, az IFOP mérése szerint – 22 százalékot veszített, az első száz nap után rosszabbul áll, mint Francois Hollande vagy Nicolas Sarkozy. Hollande száz nap után még 54, Sarkozy 67 százalékon állt.
Jelenleg a radikális baloldali Jean-Luc Melenchon Franciaország legnépszerűbb politikusa 59 százalékkal, a szélsőjobb vezére, Marine Le Pen 51, a szocialista Benoit Hamon és a korrupciós botrányba keveredett republikánus Francois Fillon 27 százalékon rekedtek meg.
Macron népszerűségvesztése nem csupán a first lady kérdésnek köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy máris népszerűtlen intézkedések sorát tudja maga mögött. Emelte a cigaretta adóját és a tb-járulékokat, csökkentette a lakhatási támogatásokat és belefogott az átfogó munkaügyi reformba, amelybe minden elődje, köztük Francois Hollande is belebukott.

Szerző

Beteg gyerekek táboroztatói is a megbélyegzettek között

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:06
Forrás: Bátor Tábor Alapítvány
A Bátor Tábor munkáját is veszélyezteti a civil-törvény, sok szempontból problémásnak tartjuk, mert megbélyegzi a rászorulókat segítő, átláthatóan működő civil szervezeteket is, s ezzel aláássa a munkájukhoz létfontosságú társadalmi bizalmat – jelentette ki lapunknak Tóth Kata, a Bátor Tábor Alapítvány adományszervezési igazgatója, miután felkerültek az úgynevezett Civil Információs Portálra a külföldről támogatottnak minősülő szervezetek.

A megbélyegző jogszabály július 1-jén lépett hatályba. E szerint külföldről támogatottnak minősül az a szervezet, amely évente 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kap az országhatáron kívülről. A kényszerűségből regisztrálók között a Bátor Tábor Alapítványon kívül több ismert jótékonysági szervezet is van, például a Vöröskereszt, a máltai, a baptista és az ökumenikus segélyszervezet, és néhány olyan környezet-, illetve állatvédelemmel foglalkozó is, mint a Rex Kutyaotthon Alapítvány vagy a WWF. Emellett megtalálható Csányi Sándor OTP-vezér hátrányos helyzetű gyerekeket segítő Csányi Alapítvány a Gyermekekért is. Egyelőre 32-en regisztráltak. 

A Bátor Tábor munkatársa leszögezte: mindig is politikailag függetlenül működtek, állami forrásokat soha nem fogadtak el, sőt nem is pályáztak erre. Súlyosan beteg gyermekek táboroztatásával foglalkozunk, ehhez értünk, erre kívánjunk szánni a kapacitásunkat és nem egy ilyen kérdésre, ami ráadásul a mi szempontunkból teljesen értelmetlen – fogalmazott Tóth Kata. A Bátor Tábor ugyanis régiós központ, fogadnak gyerekeket Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból is. Értelemszerűen a külföldi gyermekek táboroztatására kérnek és kapnak az adott országból támogatásokat.

- Ha a törvény hatására akárcsak egy külföldi támogatónk is úgy dönt, hogy nem támogat minket, mert nem szeretne a listán szerepelni, akkor azzal azt érik el, hogy a mi munkánk nehezebb lesz, esetleg kevesebb táborozót tudunk fogadni – vélekedett az adományszervezési igazgató.

A Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese, Nagy Gábor érdeklődésünkre azt közölte: azért küldték be a Fővárosi Törvényszék számára a regisztrációjukat, mert a Nemzetközi Vöröskereszttől (IFRC) több mint 87.000 svájci frank (mintegy 24,4 millió forint) gyorssegélyben részesültek azután, hogy június 21-én jégeső pusztított az ország több részén. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szempontjából sincs semmi értelme a törvénynek, hiszen a szervezet gyakorlatilag a megalakulása óta részesül külföldről érkező támogatásban – tudtuk meg Romhányi Tamás kommunikációs vezetőtől. A máltaiak ráadásul „külföldieket támogató” civilszervezet is, hiszen segítséget nyújtanak más országokban működő máltai szervezeteken keresztül az ottani rászorulóknak. Romhányi ennek ellenére leszögezte: ahogy korábban sem tették, ezúttal sem véleményezik a törvényeket, eleget tesznek a jogszabályból fakadó kötelezettségeinek.

A kötelező regisztrációt azonban nem mindenki teszi meg, a törvény elfogadása után több szervezet is jelezte, hogy bojkottot hirdet. Így például a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság, az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány nem regisztrálja magát külföldről támogatottként.

- Semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett, mióta bejelentettük, hogy nem teszünk eleget a súlyosan jogsértő civil-törvénynek, sőt felszólítást sem kaptunk az ügyészségtől – tájékoztatta a Népszavát Kapronczay Stefánia. A TASZ ügyvezető igazgatója elmondta: az ügyészségnek hivatalosan csak akkor lesz tudomása arról, hogy 2017-ben a TASZ-nál a külföldi támogatás elérte a 7,2 millió forintot, ha jövő év május 31-én leadják az idei évről szóló pénzügyi beszámolójukat. Az is lehet, hogy addig nem történik semmi, persze az ügyészség a sajtóból nyilván értesült arról, hogy nem regisztráltunk - fogalmazott Kapronczay, hozzátéve: az, hogy mikor kapják kézhez a felszólítást attól is függ, milyen politikai, szakmai prioritást kap a kérdés az ügyészségen belül. A szervezet nem bánta meg, hogy nem regisztrált, az ügyvezető igazgató szerint így tudják a leghatékonyabban megvédeni nem csak a listán szereplőket, hanem a független civil társadalmat is.

Szerző

Beteg gyerekek táboroztatói is a megbélyegzettek között

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:06
Forrás: Bátor Tábor Alapítvány
A Bátor Tábor munkáját is veszélyezteti a civil-törvény, sok szempontból problémásnak tartjuk, mert megbélyegzi a rászorulókat segítő, átláthatóan működő civil szervezeteket is, s ezzel aláássa a munkájukhoz létfontosságú társadalmi bizalmat – jelentette ki lapunknak Tóth Kata, a Bátor Tábor Alapítvány adományszervezési igazgatója, miután felkerültek az úgynevezett Civil Információs Portálra a külföldről támogatottnak minősülő szervezetek.

A megbélyegző jogszabály július 1-jén lépett hatályba. E szerint külföldről támogatottnak minősül az a szervezet, amely évente 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kap az országhatáron kívülről. A kényszerűségből regisztrálók között a Bátor Tábor Alapítványon kívül több ismert jótékonysági szervezet is van, például a Vöröskereszt, a máltai, a baptista és az ökumenikus segélyszervezet, és néhány olyan környezet-, illetve állatvédelemmel foglalkozó is, mint a Rex Kutyaotthon Alapítvány vagy a WWF. Emellett megtalálható Csányi Sándor OTP-vezér hátrányos helyzetű gyerekeket segítő Csányi Alapítvány a Gyermekekért is. Egyelőre 32-en regisztráltak. 

A Bátor Tábor munkatársa leszögezte: mindig is politikailag függetlenül működtek, állami forrásokat soha nem fogadtak el, sőt nem is pályáztak erre. Súlyosan beteg gyermekek táboroztatásával foglalkozunk, ehhez értünk, erre kívánjunk szánni a kapacitásunkat és nem egy ilyen kérdésre, ami ráadásul a mi szempontunkból teljesen értelmetlen – fogalmazott Tóth Kata. A Bátor Tábor ugyanis régiós központ, fogadnak gyerekeket Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból is. Értelemszerűen a külföldi gyermekek táboroztatására kérnek és kapnak az adott országból támogatásokat.

- Ha a törvény hatására akárcsak egy külföldi támogatónk is úgy dönt, hogy nem támogat minket, mert nem szeretne a listán szerepelni, akkor azzal azt érik el, hogy a mi munkánk nehezebb lesz, esetleg kevesebb táborozót tudunk fogadni – vélekedett az adományszervezési igazgató.

A Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese, Nagy Gábor érdeklődésünkre azt közölte: azért küldték be a Fővárosi Törvényszék számára a regisztrációjukat, mert a Nemzetközi Vöröskereszttől (IFRC) több mint 87.000 svájci frank (mintegy 24,4 millió forint) gyorssegélyben részesültek azután, hogy június 21-én jégeső pusztított az ország több részén. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szempontjából sincs semmi értelme a törvénynek, hiszen a szervezet gyakorlatilag a megalakulása óta részesül külföldről érkező támogatásban – tudtuk meg Romhányi Tamás kommunikációs vezetőtől. A máltaiak ráadásul „külföldieket támogató” civilszervezet is, hiszen segítséget nyújtanak más országokban működő máltai szervezeteken keresztül az ottani rászorulóknak. Romhányi ennek ellenére leszögezte: ahogy korábban sem tették, ezúttal sem véleményezik a törvényeket, eleget tesznek a jogszabályból fakadó kötelezettségeinek.

A kötelező regisztrációt azonban nem mindenki teszi meg, a törvény elfogadása után több szervezet is jelezte, hogy bojkottot hirdet. Így például a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság, az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány nem regisztrálja magát külföldről támogatottként.

- Semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett, mióta bejelentettük, hogy nem teszünk eleget a súlyosan jogsértő civil-törvénynek, sőt felszólítást sem kaptunk az ügyészségtől – tájékoztatta a Népszavát Kapronczay Stefánia. A TASZ ügyvezető igazgatója elmondta: az ügyészségnek hivatalosan csak akkor lesz tudomása arról, hogy 2017-ben a TASZ-nál a külföldi támogatás elérte a 7,2 millió forintot, ha jövő év május 31-én leadják az idei évről szóló pénzügyi beszámolójukat. Az is lehet, hogy addig nem történik semmi, persze az ügyészség a sajtóból nyilván értesült arról, hogy nem regisztráltunk - fogalmazott Kapronczay, hozzátéve: az, hogy mikor kapják kézhez a felszólítást attól is függ, milyen politikai, szakmai prioritást kap a kérdés az ügyészségen belül. A szervezet nem bánta meg, hogy nem regisztrált, az ügyvezető igazgató szerint így tudják a leghatékonyabban megvédeni nem csak a listán szereplőket, hanem a független civil társadalmat is.

Szerző