Európai Bizottság;Jean-Claude Juncker;Angela Merkel;Varsó;igazságügyi reform;

2017-08-31 07:33:00

Varsó feladja a leckét

Maradhattak a véleménykülönbségek Juncker és Merkel között Varsó ügyében. Erre utalhat a bizottsági elnök szűkszavú reakciója.

A német kancellár tegnap Berlinben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel. A reflektorfényt sosem kerülő európai bizottsági elnök ezúttal meglehetősen visszafogottan értékelte a megbeszéléseket. Mint a Twitteren írta, „jó tárgyalásokat folytattak Európa jövőjéről”. A szűkszavúság arra utalhat, hogy legfőbb témájukat, a lengyel kérdést illetően nem jutottak dűlőre. Abban azonban tegnapi megbeszéléseik során is egyetérthettek, hogy nem szabad szó nélkül hagyni a lengyelországi eseményeket. A számos nemzetközi bírálatra fittyet hányva a varsói kabinet ragaszkodik az igazságügyi „reformhoz”, amely véget vetne a hatalmi ágak szétválasztásának és lényegében teljhatalmat biztosítana a kormányzó jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) számára.

A német kancellár már keddi sajtóértekezletén is úgy foglalt állást, „nem maradhatunk csendben” a lengyelországi történések láttán. A varsói kabinet, amely nem arról ismert, hogy jól viselné a bírálatokat, hamar válaszolt is a kancellárnak. Nemcsak visszautasította a vádakat, hanem Berlint vádolta azzal: nem tartja magát a demokratikus alapjogokhoz. Merkel kedden új elemmel is szolgált. Úgy fogalmazott, hogy bár fontos az Európai Unió egysége, a jogállamiság még inkább az. Mindez azt sejteti, hogy amennyiben negyedszerre is megválasztják kancellárnak a szeptembert 24-én megrendezendő német parlamenti választás után, amire igen jó az esély, akkor keményebb fellépésre számíthatnak az EU alapértékeit sorozatosan megsértő országok, így Varsó és Budapest.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre a tőle megszokott hevességgel reagált a kancellár szavaira. „Ezek a kijelentések csak azt erősítik meg, hogy itt csak a politika számít, a tények nem”. Azt is közölte, hogy kormánya nem hátrál meg és kitart a jogszabály mellett. Szerinte a demokrácia németországi hiányát mutatja az, hogy a 2015-ös kölni szilveszteri eseményeket, amikor nőket erőszakoltak meg muzulmán bevándorlók, „agyonhallgatta” a német sajtó.

Az Európai Bizottság a vitatott igazságügyi törvények miatt a nukleáris opciónak is nevezett 7-es cikkely aktiválását jelentő eljárás megindításával fenyegette meg Lengyelországot. Varsó azonban hétfőn, az Unió által megadott ultimátum lejárta után alaptalannak nevezte a brüsszeli kifogásokat. A Bizottság egyelőre nem nyilatkozott arról, mikor foglalkozik legközelebb a lengyel kérdéssel. Egy brüsszeli szóvivő ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy alaposan górcső alá veszik a 12 oldalas lengyel választ. A hogyan továbbról szeptemberben dönt majd az Európai Bizottság. Brüsszelnek alaposan meg kell fontolnia, mi tévő legyen, mert Budapest már nem egyszer jelezte: ha a lengyelek szavazati jogáról kellene voksolni, megvétózná a határozatot. Mint a Der Spiegel legutóbbi kiadásában írta, a német kancellár azért nem támogatja a 7-es cikkely aktiválását, mert úgy véli, a magyar vétó miatt a szavazást nem koronázhatja siker, egy kudarc pedig vereség lenne Brüsszel számára. Másrészt Merkel nem akarja azt sem, hogy teljesen elhidegüljön a német-lengyel viszony. Erre keddi sajtóértekezletén is utalt.

Jean-Claude Juncker viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamoknak tartaniuk kell magukat az európai alapértékekhez. Mint – ország megnevezése nélkül – fogalmazott, néhány tagország „kilométerekre” van ettől. Hozzátette, „gondoskodni fognak” arról, hogy mihamarabb megváltozzék .

Múlt héten Emmanuel Macron francia elnök bulgáriai látogatása során nyilatkozott úgy, hogy a lengyelek jobb kormányt érdemelnének a mostaninál, amire Beata Szydlo miniszterelnök arogánsnak nevezte a francia elnököt, egyúttal politikai tapasztatlansággal vádolta.