Tragikus egészségügy - A "diagnózisban" sincs egyetértés

Publikálás dátuma
2017.09.01 07:02
Szegénykórház egy demonstráción - Néspzava fotó
Fotó: /
Még a diagnózisban sem jutottak egyetértésre az „Egészségügy 5 Dimenzióban” őszi szakmai konferenciáján résztvevők csütörtökön. 

Orosz Éva, az ELTE professzora szerint az elmúlt tíz év legnagyobb vesztese az egészségügy. Elemzése szerint, melyben a visegrádi országok fejlődését hasonlította össze Magyarországéval, az úgynevezett globális versenyképességi index alapján hazánk a 2006-os 35. helyéről mostanra a 69.-re csúszott. Azaz míg a visegrádi országok felzárkóztak, mi menthetetlenül leszakadtunk: nálunk szegénységben él a teljes lakosság nyolcada, a gyereknek pedig az ötöde – miközben ez a mutató visegrádi országokban a tíz százalékot sem éri el. Az unió átlagában pedig „csak” 7,7 százalék.

Orosz Éva emlékeztetett: a lakosság mára a legsúlyosabb problémájának az egészségügyi ellátást tartja. A professzor szerint a gazdaság növekedéséhez képest jelentősen visszaestek az egészségügyi közkiadások, folyóáron több mint 1863 milliárddal csökkent az erre a célra költött közpénz 2006 és 2016 között. S bár javultak a halálozási adataink, nálunk 2-2,5-ször többen halnak meg megelőzhető (keringési és daganatos) betegségekben, mint az unió átlagában. Szerinte: az egészségügy volt az egyik legfőbb vesztese az eltorzult állami forráselosztásnak az elmúlt évtizedben, és a következmények emberéletekben is mérhetők.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász előadásában a teljes kormányzati ciklust vette górcső alá. Szerinte ugyan 0.4 százalékponttal javult idén az egészségügyi közkiadások aránya, azaz ennyivel már több jut a korábbiakhoz képest az egészségügyre, ám a többletpénzt megkésve, a beteg megmentéséhez szükséges időn túl érkezett meg az ágazatba, és azt is koncepciótlanul osztják el. A béremelések például már nem segítenek az elvándorlás megakadályozásában, s hiába ért el 30 százalékos reálérték-javulást az alapellátás a bevételi oldalon, nincs érdeklődés a praxisok iránt. Végül megemlítette: „arról is hallani, hogy szűkítik az egészségügyi szolgáltatási csomagot, illetve nagyobb teret nyer a magánellátás és a magánbiztosítás".

Ez utóbbival kapcsolatban viszont a Népszava kérdésére Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: „ilyen parancs nincsen. Nem is volt felkérés a kormány részéről, hogy ilyet dolgozzunk ki”. Hasonlóan nem tudott érdemben reagálni Mikola István szavaira sem, aki arról beszélt, végig kellene gondolni, hogy az egészségügyet önálló tárcának kellene képviselnie a kormányban. Az államtitkár erre csak annyit jegyzett meg, hogy a kormány egyetlen minisztere sem tudott annyi forrást szerezni területének az idei és a jövő évre is, mint az ő államtitkársága. A politikus előadásában pedig egyebek mellett arról beszélt, hogy kormányzati változtatásokat nem lehet vitatni, a kritikának van helye, de arra kérte a bírálókat, hogy mindezt úgy fogalmazzák meg, hogy a betegek bizalmát ne ingassák meg.

Szerző
2017.09.01 07:02

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00

Egy átlagfizetés harmadát megeszi az iskolakezdés

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:46
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A szülők legalább 60 ezer forinttal számolnak. A tankönyvek az első 9 évfolyamban ingyenesek, de a szakmai egyesület szerint ennek megvannak az árnyoldalai is.
Bár a tanszerek nem drágultak különösképpen, több szülő is úgy számol, hogy legalább 60 ezer forint szükséges az első osztály megkezdéséhez – hangzott el az ATV híradójában. Az utánpótlás is legalább 15-20 ezerre forintra jön ki gyerekenként. A tankönyvekért 9. osztályig egyáltalán nem kell fizetni, harmadiktól viszont ez könyvtári könyveket jelent.
„A visszajelzések alapján a szülők többsége úgy látja, hogy a kölcsön tankönyvrendszer hátráltatja a gyerekeket a tanulásban. Nagyon sokszor előfordul, hogy a kölcsöntankönyv, amit a gyerek kap, az már rossz állapotú”
– mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.
Ezért vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, mégis megveszik a könyveket, ez pedig plusz 15-20 ezer forintot jelent legalább egy évben. A mindenkire vonatkozó ingyenes tankönyveket tavaly vezette be a kormány. Az erre szánt költségvetés viszont a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint pazarlás.
„Ez az 5-6 milliárd kidobott pénz akkor hasznosulna az oktatás számára, ha ezt az iskolák kapnák, mert ez azt jelenti, hogy átlagosan egy intézményre körülbelül 1 millió forint jutna. Ha ezt az iskolák valóban arra fordíthatnák, amik nekik szükséges”
– közölte Romankovics András, a TANOSZ alelnöke. A jelenlegi intézkedések az egyesület alelnöke szerint oda vezetnek, hogy csak egy nagyon szűk állami tankönyv választék áll majd rendelkezésre.
2018.08.22 08:46
Frissítve: 2018.08.22 08:46