Palkovics elhamarkodta a keménykedést

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:02
Korábbi tüntetés a lex CEU ellen FOTÓ: Molnár Árám
Noha a Velencei Bizottság és más szakértői testületek véleményét is figyelmen kívül hagyhatja a kormány a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása ügyében, az Alkotmánybíróság (Ab) döntését sehogy sem lehet majd megkerülni - mondta lapunknak Somody Bernadette alkotmányjogász annak kapcsán, hogy Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Hírlap szerdai számában úgy nyilatkozott: nem módosítanak a felsőoktatási törvényen, "a szabályokat mindenkinek egyformán kell betartania".

Az Eötvös Károly Intézet igazgatója szerint, ha az Ab alkotmányellenesnek ítéli a jogszabályt, minden bizonnyal megsemmisíti. Ebben az esetben már a kormánynak sem lesz több dolga vele. "Ugyanakkor előfordulhat, hogy az Ab olyan többletgaranciák biztosítását írja elő a jogalkotónak, amelyekkel a jogszabály elfogadható lehet. Ám ebben az ügyben én ezt nem tartom valószínűnek" - fogalmazott Somody.

Palkovics László FOTÓ: Vajda József

Palkovics László FOTÓ: Vajda József

Miután Áder János államfő áprilisban gond nélkül aláírta, a leginkább csak a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) sújtó törvénymódosítás ellenzéki pártok kezdeményezésére került az Ab elé. A testület eseti munkacsoportja májusban kezdte meg az indítvány tárgyalásának előkészítését, júniusra megfogalmazták azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látják a döntés meghozatalához. Az érintett kormányzati szervektől bővebb tájékoztatást, az indítványozóktól pedig hiánypótlást kértek. A döntés várhatóan az ősz folyamán születik meg.

A lex CEU-t már több jogszakértő (köztük Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab első elnöke) is alkotmányellenesnek minősítette. Az ugyancsak neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság (az Európa Tanács tanácsadó testülete) előzetes jelentése szerint az új magyar szabályozás több követelménye nem megalapozott, ezek egy része ráadásul a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül csak a CEU-ra róna komoly terheket, így fennállhat a diszkrimináció jogsérelme. A tisztán Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott Ab döntését azonban, a tapasztalatok szerint a kormánypárti érdek is befolyásolhatja.

Szerző

A kivándorlás lélektana

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:01

Bár jobbára kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb a Nyugatra kivándoroltak élete, arról ritkán esik szó: érzelmileg nagy ára lehet ennek – véli a Brüsszelben élő Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember, a lelkitamasz.hu vezetője.

- Mitől érzi magát egy kivándorolt magyar sikeresnek?

- Ez nyilván személy- és helyzetfüggő, nehéz általános választ adni. Siker azonban, hogy ha a befogadó országban rövid időn belül elindul az illető élete, és nem érzi azt, hogy üresjáratban van. Minden helyzet más, hiszen sokan kalandvágyból, egy új munkalehetőség miatt választják az elköltözést, míg mások kényszerből vándorolnak ki. Lélektani szempontból utóbbi esetben merülnek fel inkább problémák.

- Ön Belgiumban él, saját tapasztalata is van.

- A férjem kapott állást Brüsszelben, ő már a harmadik éve él kint, mi a gyerekekkel két éve költöztünk. Tudatos tervezés volt, az első évben berendezkedett, és előkészítette a család érkezését. Mi nem klasszikus kivándorlók vagyunk, hiszen egy munkalehetőség és a gyerekek érdekei miatt választottuk a költözést. Magam is küzdöttem a kivándoroltak nehézségeivel, egy részével még most is, de szakemberként ma már arra koncentrálok, hogy másoknak segítsek a külföldön sokszor nyomasztó helyzetek lelki kezelésében. Nekem is van például honvágyam, de szerencsére én a munkám miatt rendszeresebben járok haza.

- Nem mindenki járhat haza, ha egyszer a költözés mellett döntött.

- Ez így van, különösen a kényszerből külföldön dolgozók esetében igaz. A honvágy mindenkiben más erősségű, én mentálhigiénés szakemberként ezért tartom nagyon fontosnak a tudatos felkészülést. Ne vegyük természetesnek azt, hogy megérkezünk egy új országba, és automatikusan minden hiba meg problémamentes lesz. Meg kell találni a megfelelő közösségeket, a magyar kapcsolatokat, amelyek a váratlan és idegen helyzetekben kapaszkodók lehetnek. Az otthonmaradók rendszerint azt gondolják, hogy a kivándoroltak élete rögtön megoldódik, mindenben jobb nekik, pedig ahogy erre mondani szoktam, ott is esik az eső, és ott sincs kolbászból a kerítés.

- Hatszázezer magyar szerint úgy látszik mégis.

- Ez valahol természetes, hiszen, még ha kényszerből is, a kivándorolt százezrek mind azért vállalták a költözést, mert jobbat kapnak, várnak, vagy remélnek. Ettől még nincs garancia arra, hogy ez így is lesz. Sőt, lehet bármilyen egzisztenciális vagy más típusú ugrás az életében, ha aranykalitkaként éli meg a helyzetet, kényszernek a mindennapokat. Egy másik országban való rövidebb vagy hosszabb idejű letelepedésnek komoly nehézségei vannak, amelyekről fontos beszélni. Ha ezt elnyomjuk, hamar kiéleződhetnek a családon belül is olyan konfliktusok, amelyeket addig elfojtottunk. Rendkívül tanulságos a külföldön élő anyák és nők helyzete. Kevesen gondolnak bele, hogy milyen rejtett nehézségekkel jár az az egyébként látszólag kiegyensúlyozott helyzet, amikor az édesapa dolgozik, jó munkahelye van, a gyermek óvodába vagy iskolába jár, az édesanya pedig napközben teljesen egyedül, és sokszor céltalanul marad egy idegen országban. Egyre több nő, kint élő feleség keres meg ilyen jellegű problémával, és kér tőlem mentálhigiénés segítséget. Váratlanul és látszólag megoldás nélkül ér sokakat ez a helyzet. A kivándorlásnak nagyon sok olyan oldala van, amelyekről nem beszélünk, pedig fontos lenne. Fel kell ismerni, hogy hiába látunk sikeres és kiegyensúlyozott sorsokat a külföldi magyarok között, ez nem lesz ránk is automatikusan igaz.

- A kivándorlásról mindenkinek a fiatalok ugranak be. Brüsszelben is ők vannak többségben?

- Brüsszel speciális hely ebből a szempontból, egyfajta buborék. Sok ezer magyar él a belga fővárosban, jelentős többségük az uniós intézményekben kapott vagy keres állást, esetleg gyakornoki helyet. Sok a fiatal pályakezdő, de sok a családos is. Nagy részük azonban gyorsan cserélődik, a többség itt vállaltan csak átmeneti időre érkezik.

- És a másik részük?

- Nyilván a hatszázezer kivándorolt jelentős része inkább a kényszerből munkát vállaló fiatal, a statisztikák és a személyes tapasztalatok is ezt mutatják. A kényszer-emigráció természetesen nehezen sorolható a pozitív élethelyzetek közé, ugyanakkor nyilván minden fiatalnak jót tesz, ha kipróbálhatja magát külföldön, ha új kihívásokat kap az élettől. Szakemberként én is azt tanácsolnám minden fiatalnak, hogy lásson világot, szerezzen tapasztalatokat, ismerjen meg más nyelveket és kultúrákat, próbálja ki magát új helyzetekben. Ez a kihívás fejleszti a személyiséget, nyitottabbá tesz, és segíti például az alkalmazkodóképességet. Ha viszont kényszer szüli ezt a váltást, akkor első körben inkább lebeszélem róla az érintetteket.

FOTÓ: PROFIMEDIA/SEE LI

FOTÓ: PROFIMEDIA/SEE LI

- Csak a pénz lenne az indok a kivándorlás indokai mögött?

- A jólét, illetve a jobb lét nyilvánvalóan vonzó egy kihívásokkal küzdő anyaországban. Belgiumban is személyesen tapasztalom milyen egy jóléti társadalomnak, legalább átmenetileg tagjává válni: még azzal együtt is nyugodtabb és kiszámíthatóbb az élet, hogy terrorfenyegetettség van. Sok olyan magyarral beszélgetek ugyanakkor, akik függetlenül ettől a kiszámíthatóbb és egzisztenciálisan nagyobb biztonságot nyújtó élettől, alig várják, hogy lejárjon a megbízatásuk és hazaköltözhessenek. Ismét csak személyes tapasztalatom, hogy a külföldi élet néhány hétig még izgalmas, egyfajta turistaként éli meg az ember. Amikor azonban szürkülnek a mindennapok, akkor az érzések is átalakulnak. Ilyen esetekben is sokat oldhat, segíthet egy mentálhigiénés szakember.

- Jó akkor a kivándorlás, vagy nem?

- Ennek a kérdésnek van egy politikai síkja, amivel nem tudok és nem is kívánok foglalkozni. Szakemberként azt gondolom, hogy minden embernek élnie kell azokkal a lehetőségekkel, amelyek pozitívan befolyásolják az életüket, a kivándorlásnak azonban vannak olyan, legtöbbször ki nem beszélt, mentális síkjai is, amelyek kényszerhelyzetben komoly és messzire vezető problémákat okozhatnak. Ez utóbbi kapcsán pedig látom és pácienseimen keresztül is tapasztalom, hogy milyen lelki nehézségeket okoz a külföldi élet. Ezeket nem szabad szőnyeg alá söpörni, kezelni kell. Én ebben segítek a sorstársaimnak.

Névjegy
Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember, rajzelemző. Szakterületei továbbá a konfliktuskezelés és -megelőzés, valamint a kommunikációs tanácsadás. Jelenleg kétlaki életet él: családjával – férjével és két kislányával – elsősorban Brüsszelben lakik, de tanácsadói munkája okán sok időt tölt Magyarországon is.


Hatszázezren már elmentek

Csaknem 600 ezer magyar vándorolt ki az országból – számolta ki a Portfolio.hu külföldi statisztikai hivatalok adatai alapján. Ez mintegy ötször annyi ember, mint amivel a KSH számol, a statisztikai hivatal ugyanis összesen 118 ezerre becsülte a külföldön bejelentetten dolgozó magyarok számát. A Népességtudományi Kutatóintézet ennél még 2013-ban is nagyobb számot hozott ki, szerintük négy éve 335 ezer kivándorló magyar lehetett, azóta ez a szám biztosan tovább nőtt.

A legtöbb magyar Nagy-Britanniában él, becslések szerint úgy 250 ezren lehetnek. A második helyre Németország került, 192 ezer magyarral, a harmadik pedig Ausztria, amit 72 ezren választottak, úgy, hogy ebben a számban az ingázók nincsenek is benne. Az osztrákokhoz nagyobb volt a kivándorlás már az uniós csatlakozásunk előtt is, 2003-ban 31 ezer ottani magyarról tudtak. Németországból egy 2009-es adat áll még rendelkezésre, akkor 60 ezer magyar lakott ott. Tízezernél is több magyar él Svédországban és Hollandiában is.

Van, ahol így is csak bizonytalan adatokból lehet kiindulni: a brit statisztikai hivatal például a munkaerőpiaci felmérések alapján 90 ezer ottani magyarral számol, ami szinte biztosan erős alulbecslés. A helyi tb-hivatalnál 12 év alatt 205 ezer Magyarországon született ember igényelt társadalombiztosítási számot, a nemzetgazdasági minisztérium pedig 300 ezer nagy-britanniai magyarról írt, így a portál most 250 ezerre korrigálta az adatot. Valami hiba lehet a francia számban is, a helyi statisztikai hivatal 150 ezer, az Eurostat alig 7 ezer ottani magyarról tud – a számításban itt a reálisabbnak tűnő alacsony számot vették figyelembe. Az egyértelműen kiderül, hogy továbbra is a fiatalok körében a legjelentősebb a kivándorlás, de a Portfolió szerint túlzásnak tűnik az idén tavasszal megjelent adat, mely szerint mostanra minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Márciusban a Fővárosi Kormányhivatal adott ki azzal kapcsolatban statisztikát, hogy 2010 óta 78 ezer magyar gyermek született külföldön, vagy legalábbis ennyi esetben kértek anyakönyvezést. Az utóbbi években átlagosan havonta ezer esetben kértek magyar anyakönyvezést, miközben itthon évi 93 ezer, havonta 7-8 ezer gyermek születik.

Szerző

Kimosakodna a Fidesz a pécsi mocsárból

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:00

Három hónap alatt másfélszeresére nőhetett a Páva Zsolt által eddig vezetett, hirtelen gyámság alá vett város adóssága. A kormányoldal az ellenzékre hárítaná a felelősséget.

"Marhaság, amit az ellenzék és a balliberális sajtó emleget, hogy puccs történt, vagy hogy gyámság alá helyeztük volna Páva Zsoltot, ilyesmiről szó sincs. A testület nem az önkormányzat, hanem a Fidesz-KDNP frakció stratégiai irányítását végzi” - állította Csizi Péter, Pécs fideszes parlamenti képviselője a pecsiujsag.hu-nak.

Csizi Péter

Csizi Péter

Mint arról írtunk, múlt szerdán a pécsi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciócsoportja létrehozott egy „stratégiai irányító testületet, ami a jövőben Pécs vezetését segíti, hogy a város kellőképpen helyt tudjon állni a település előtt álló feladatok ellátásában…” A grémium tagja Páva Zsolt, fideszes polgármester és a város két alpolgármestere, valamint Csizi Péter és Hoppál Péter, Pécs egyéni körzetben megválasztott, kormánypárti parlamenti képviselője. A testület elnöke Csizi Péter, amiből a város közügyei iránt érdeklődő helybéliek arra következtettek, hogy immár nem Páva a város első embere, hanem Csizi.

A kegyvesztést azzal magyarázták, hogy a város az elmúlt két évben eladósodott. Ugyanakkor ebben nem csak Páváé a felelősség, hanem azoké is, akik az új testület tagjai, ezért furcsa, hogy épp ők segítenek a bajban lévő városnak. A történtek miatt az ellenzéki pártok a pécsi képviselő-testület feloszlatását és a polgármester lemondását kezdeményezik, ám javaslatuk aligha kap többséget a közgyűlés csütörtöki ülésén.

Ez elé vághatott Csizi Péter mostani interjújával, melyben tehát azt állította, továbbra is Páva irányítja a várost. Csakhogy az önkormányzat másik lapjában, a pecsma.hu-ban egyetlen hete még az jelent meg: „a város irányítását immáron egy új, stratégiai kérdésekben a döntéseket előkészítő, de sok esetben döntéshozó elnökség segíti…” Vagyis erős ellentmondás van a két állításban, amiből arra lehet következtetni, hogy Csizi szépítgeti a múlt heti szerencsétlen közlést. Ettől még Pécsen alighanem mindenki úgy értelmezi a történteket, hogy mostantól az új testület hozza meg a legfontosabb döntéseket, aztán megszavaztatja azokat a közgyűlés kormánypárti többségével.

A Fidesz sokáig titkolta, hogy az évente 48 milliárd forintból gazdálkodó városnak mekkora a tartozása. Amikor az ellenzék ezt 15-24 milliárdra becsülte, Páva Zsolt a május 30-ai közgyűlésen – valamiféle cáfolatként – elismerte, hogy az adósság több mint 5 milliárd forint. Most Csizi 7 és félmilliárdnak mondta a tartozást. Hogy azonban három hónap alatt mitől hízott meg 50 százalékkal a tartozásállomány, azt nem részletezte. Mindenesetre a pécsi közgyűlés csütörtökön adóemelésekről és más gazdasági lépésekről szavaz.

Csizi nem is titkolta, hogy a multikat akarják jobban megadóztatni. Az általunk megkérdezett ellenzéki képviselők szerint azonban a tervezett adóemelésekből összesen 100-150 millió jöhet be, s ez a sarc nemcsak a multikat, hanem a többi vállalkozót is sújtja, így szerintük a „multizás” pénzt nem igen hoz, inkább csak politikai lózung, ami legfeljebb arra jó, hogy a kormánypártok szavazótáborának szívét melengesse.

Eddig Pécs vezetői nem mondták el, miért adósodott el a város, a mostani interjújában azonban Csizi "talált" rá magyarázatot. Szerinte a várost 2009 májusáig vezető szocialisták a bűnösök, mert hagyták kiszervezni és lezülleni a helyi buszos céget, így a városnak 6 milliárd forint hitelt vállalva kellett új járműflottát venni. Ez az érv könnyen cáfolható, hisz a járművek cseréje épp azért halasztódott, mert a városvezetés összeveszett azzal az üzleti partnerével, aki a buszos cégben (a Pécsi Közlekedési Zrt.-ben) az önkormányzat társa volt. A vita végén Pécs vezetői einstandolták a részvénytársaságot.

Mellesleg Csizi érve azért is sántít, mert a város új közlekedési cége, a Tüke Zrt. 2015-ben vett 115 használt buszt, s erre csak azután kapta meg az említett hitelt, hogy bizonyította, a bevételeiből képes fizetni a törlesztőrészleteket. Ha mégsem képes erre, akkor a fideszes városvezetés asszisztált egy megalapozatlan, a bankot félrevezető hitelpályázathoz. És ez esetben a pécsieket is megvezették, hisz eddig a buszbeszerzést sikerpropaganda övezte (annak ellenére, hogy kiderült, ugyanazt a járműparkot 8-900 millióval olcsóbban is be lehetett volna szerezni).

Mindezekről szerettük volna beszélni Csizi Péterrel, ám írásban elküldött kérdéseinkre a politikus – a városháza szóvivőjén keresztül – későbbre ígért választ.

Fejlesztési perspektívák
Csizi Péter arról is szólt, hogy a szocialisták idején, vagyis 2009-ig nem történt Pécsen gazdaságfejlesztés, azóta viszont igen. Hogy ebben van-e igazság, azt csak egy szakmai vita dönthetné el, ám az tény, hogy a Fidesz-vezette város rosszabb gazdasági kondícióban van, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Mert bár a munkanélküliséget a közmunka kozmetikázza, ám 2010 óta a munkahelyek száma 40 ezerről 36 ezerre csökkent, Pécs lélekszáma pedig 150 ezerről visszaesett 143 ezerre. A „hiányzók” nagyobb része aktív korú, s ők főleg külföldön boldogulnak, mivel – az elmúlt nyolc év fideszes gazdaságfejlesztése ellenére – Pécsen alig van piaci alapon működő, perspektivikus munkahely.