Hagyó-per - Megkezdődött a másodfokú tárgyalás

Publikálás dátuma
2017.09.07 13:03
MTI Fotó: Rosta Tibor
Fotó: /
Még februárban megírtuk, szeptember 7-re, 14-re és 21-re tűzte ki a BKV-ügy másodfokú tárgyalását a Szegedi Ítélőtábla - tudta meg akkor a Magyar Nemzet Kádár Andrástól, Hagyó védőjétől. És valóban. 

Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ma megjelent az ellene és társai ellen hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények ügyében indult per másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtábla tárgyalótermében.

Hagyót tavaly a Kecskeméti Törvényszék hűtlen kezelés miatt két év felfüggesztett börtönre ítélte. A bíróság a BKV-nak okozott kár miatt több év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottat kötelezett különböző összegű kártérítésre. Az ügyészség az ítéletet túl enyhének találta, fellebbezett, sokkal súlyosabb büntetést kért a vádlottakra, akik az utolsó szó jogán is ártatlanságukat hangoztatták.

Kaszáné Horuczi Zsuzsanna ügyész csütörtökön több mint kétórás perbeszédében hat vádlott - köztük Hagyó Miklós - esetében megalapozatlanságra hivatkozva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A többi vádlott esetében a bűnösség kimondását, a büntetőjogi felelősség szélesebb körben történő megállapítását és súlyosabb büntetés kiszabását kérte a bíróságtól.

Az ügyész azt mondta, az elsőfokú ítélet egyes vádpontok esetében megalapozatlan, a tényállás felderítetlen, hiányos, és a törvényszék az indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget. Több vádpont esetében a bizonyítási eljárás szinte teljes megismétlésére lenne szükség - hangsúlyozta.

Kaszáné Horuczi Zsuzsanna kifejtette, az elsőfokú bíróság úgy látta, a vádlottak egyéni érdekek alapján, alkalomszerűen követtek el bűncselekményeket, tevékenységüket nem hangolták össze. Az ügyészség szerint azonban a vádlottak bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket. 2007 januárjától 2008 decemberéig a hét érintett vádlott között alá-fölérendeltségi viszony alakult ki, és a BKV Zrt. vezetői a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve a cégnek vagyoni hátrányt okoztak.

A védői fellebbezésekkel kapcsolatban az ügyész kifejtette, a felmentésre irányuló indítványok kizárólag a bíróság mérlegelési tevékenységét támadják, így azoknak szerinte nem adhat helyt az ítélőtábla.

Kádár András védőbeszédének elején leszögezte, az ügyben a Fővárosi Törvényszéknek kellett volna eljárnia. Az ügyvéd elmondta, alaptalannak tartja az ügyészség hatályon kívül helyezést kérő indítványát. Hangsúlyozta, az ügyészég fellebbezésében nem szerepel olyan indok, amely valóban szükségessé tenné a több mint nyolc éve folyó bírósági eljárás megismétlését.

A bíróság ésszerű magyarázatát adta annak, hogy miért mentette föl több vádpontban Hagyó Miklóst - mondta Kádár András. Részletesen kifejtette, az ügyészég hatályon kívül helyezést, okiratok beszerzését, vádlottak, tanúk újbóli meghallgatását kérő indítványai azt a célt szolgálják, hogy a megismételt eljárásban mód legyen a teljes bizonyítási anyag újramérlegelésére. Erre azonban nincs törvényes lehetőség.

A tárgyalás szeptember 14-én Kádár András védőbeszédének befejezésével folytatódik, majd a többi védő fejtheti ki álláspontját. Az ügyben a táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa várhatóan szeptember 21-én hirdethet határozatot.

Szerző
2017.09.07 13:03
Frissítve: 2017.09.07 17:24

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42