Sztrájk a Tescónál - Estére már 27 áruház bezárt

Publikálás dátuma
2017.09.09 14:56
A győri Tesco hipermarket áruház 2017. szeptember 8-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba MódosításTörlés
Fotó: /
Minden második áruházban volt olyan dolgozó, aki letette a munkát - jelentette be szombaton Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. A Tesco délután azt közölte, hogy 18 áruház zárt be a sztrájk miatt, ez a szám estére 27-re emelkedett. A szakszervezeti vezetők sikeresnek és eredményesnek nevezték a példaértékű összefogással megvalósult munkabeszüntetést. A multicég diákmunkásokkal próbálta orvosolni a helyzetet, a sok feszültség miatt azonban az egri Tescóban például sírva dolgoztak a fiatalok. A munkabeszüntetés az online vásárlásnál is gondot okozott. 

Így alakult napközben a bezárt üzletek száma

A Tesco sajtóosztályának szombat esti tájékoztatása alapján 19 órakor az országban működő összesen 206 áruházukból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat, mivel a sztrájk miatt nem volt biztosított a megfelelő színvonalú kiszolgálás.

Az üzletlánc napközben arról számolt be, hogy egységeik nyitva tartása folyamatosan változik a sztrájk miatt. Délben 5 hipermarket és 13 kisbolt zárva tartásáról tájékoztattak, néhány órával később még egy hipermarket zárt be, a nyitva tartó kisboltok száma ugyanakkor ekkor hárommal emelkedett.

Sikeres volt a sztrájk

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) közös szombat esti sajtótájékoztatóján Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke elmondta: országosan óriási a támogatottsága a munkabeszüntetésnek, mintegy 120 áruházban sztrájkolnak a munkavállalók szombat éjfélig. A dolgozók száma akik támogatták a kezdeményezést ezres nagyságrendű, a munkavállalók több mint 80 százaléka támogatta a sztrájkot. Pénteken egyértelműen látszott, hogy káosz alakult ki, szombaton a média tájékoztatások után kevesebb vásárló volt az áruházakban, és a fennakadás is kisebb volt. Ezzel az eredményességgel olyan hétfői munkanap következik majd, ahol a munkáltató azzal fog szembesülni, hogy a dolgozók többsége támogatja a követeléseiket - tette hozzá.

Bubenkó Csaba közölte, már egyeztettek arról is, hogy milyen lehetőségeik lesznek abban az esetben, ha a hétfői tárgyalások sem vezetnek eredményre. A dolgozók akkor is támogatják a sztrájk folytatását, ha a sztrájk idejére nem jár jövedelem. 

Ezek az áruházak zártak be
Bubenkó Csaba szombaton napközben elmondta, a Kecskeméten, Szombathelyen, Ózdon, Hódmezővásárhelyen és Tökölön lévő áruházak minden dolgozója sztrájkba lépett. A fővárosban az Aréna Plázában lévő bolt bizonyos pultjaiban, a Pesti úton lévő áruházban pedig egyáltalán nem dolgoztak és mintegy harmincan léptek sztrájkba a Fogarasi úti Tescóban. Egerben csak a diákmunkások dolgozott, míg Debrecenben néhány vezetőn kívül senki nem vette fel a munkát. Sárbogárdon csak korlátozva engedték be a vásárlókat az üzletbe, olyan sokan léptek sztrájkba.
A Tesco közleménye szerint nem nyitott ki a balatonboglári, az ózdi, a paksi, a sátoraljaújhelyi, Székesfehérváron a Palota utcai, Győrön a Hunyadi utcai, a Hédervári utcai, a Lajta utcai és a Herman Ottó utcai, Szombathelyen a Gazdag Erzsi utcai, illetve Debrecenben a Szentgyörgyfalvi utcai áruházuk sem. Zárva tartott továbbá a fővárosban az Ady Endre utcai, az Andor utcai, a Bartók Béla utcai, a Fehérvári úti, a Hasadék utcai, a Vihar utcai és a Szent László utcai áruház - tették hozzá.  


Hétfőtől máshogy tárgyalnak

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke azt mondta, hogy az eddigi tárgyalásokhoz képest hétfőtől más típusú tárgyalás kezdődik majd. Eddig a munkáltató azt gondolta, hogy a követelésekről a szakszervezetekkel kell tárgyalnia, mert azok általuk felvetett problémák. A pénteki és a szombati nap azonban bebizonyította, hogy ez a munkavállalók problémája, amit fel is vállalnak. Ők sem számítottak arra, ahogy a munkáltató sem, hogy ilyen tömegesen támogatják a sztrájkot a dolgozók - tette hozzá. Nem lehet többé azt mondani, hogy a szakszervezet által felnagyított nehézségekről van szó. A sztrájk eredményességét azt is mutatja szerinte, hogy volt olyan áruház, ahol pénteken még nem sztrájkoltak, de szombaton már igen. Viszont olyan áruház nem volt, ahol a pénteki sztrájkot követően szombaton ne folytatták volna a munkabeszüntetést.

A Tesco készen áll

"A Tesco vezetősége, melynek Pártos Zsolt ügyvezető igazgató Úr szintén tagja, természetesen tisztában van a Magyarországon kialakult helyzettel. Továbbra is várjuk a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre, mert a nyitott kérdések rendezésének helye szerintünk a tárgyalóasztal mellett van” - reagált a szombati sztrájkra a cég a Magyar Időknek.

Karsai Zoltán az MTI érdeklődésére korábban azt mondta, hogy a pénteki munkabeszüntetés mértékéhez hasonló volt a szombati is, talán egy kicsivel többen vettek részt benne. Megjegyezte: szombatra több diákmunkást állított be a Tesco, de hozzátette: a diákok beállása nem feltétlenül a sztrájknak szól, hétvégén egyébként is többen szoktak lenni.

Sírva dolgoztak a diákok az egri Tescóban
Vizsgálja a vállalat, hogy szándékos, szervezett formában történő félelemkeltés zajlik-e az áruházlánc egységeiben, miután a sajtóban megjelent, hogy Egerben az áruházvezető munkára kényszerítette a diákokat, akik emiatt sírva dolgoznak - írja a hvg.hu. A Tesco sajtóosztálya azt közölte, hogy nem az áruház vezetője, hanem a sztrájkoló munkatársak helyezték őket nyomás alá. Ezt az érintett diákok maguk mondták el Hevesi Nórának, az áruházlánc kommunikációs vezetőjének, úgy, hogy az áruházvezető nem vett részt a beszélgetésben, nem volt jelen. Hevesi Nóra a vállalat nevében elnézést kért a diákoktól, és megköszönte munkájukat – írják a közleményükben.
Az áruházlánc kommunikációs vezetője közölte, hogy elfogadhatatlannak tartják a fenyegető és bántalmazó viselkedést, és határozottan felszólított mindenkit, hogy tartsák tiszteletben egymást és egymás döntéseit! „Felszólítom egyúttal a szakszervezeti vezetőket, hogy felelős viselkedéssel tartsák kordában az indulatokat, intsék mérsékletre a sztrájkoló kollégákat, és tudatosítsák bennük, hogy ahogy a vállalat és annak vezetői nem helyezik őket nyomás alá, nem fenyegetik és nem akadályozzák őket a sztrájkban való részvételben, úgy ugyanez a viselkedés várható el a munkabeszüntetést választó munkatársaktól is. Arra kérek mindenkit, hogy senki ne feledje, függetlenül attól, ki vesz részt a sztrájkban és ki nem, mindannyian emberek vagyunk, munkatársak vagyunk, a sztrájkot követően is egy csapatban fogunk dolgozni” – mondta Hevesi Nóra.

A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy volt olyan áruház, ahol ingyencsokival és -kólával próbálták meg munkára bírni a dolgozókat. Ahol ez nem sikerült, ott diákok ültek be kasszázni. A budaörsi áruházban a pékek is feladták a munkát, ott két vezető tartotta a frontot. „Jártam több áruházban, és a vezetőkkel beszélgettem, akik elmondták, hogy a szombati naphoz képest a vásárlók száma sokkal kevesebb. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy nincs olyan nagy fennakadás, hiszen már eleve sokkal kevesebb vásárló jön” – ezt Bubenkó Csaba nyilatkozta a Hír TV-nek.

A sztrájk időzítése nemcsak azért érintette rosszul a Tescót, mert az iskolakezdés miatt az egyik legforgalmasabb hétvégén kellett boltokat bezárnia, de sok dolgozójuk amúgy is egy balatoni sportnapon vett részt.

„Nem hiszem, hogy sztrájkkal kellene megoldani a problémáinkat. El kell mondani, amikor őszintén megkérdezik a dolgozókat, és mindenki elmondhatja; egyébként szoktak ebből változások is következni” – így vélekedett Diószeginé Koleszár Ildikó, a siófoki Tesco Expressz üzletvezetője.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete pénteken 16 órától 24 óráig sztrájkolt, szombatra pedig 10 órától 24 óráig hirdették meg a munkabeszüntetést.

Fizetésemelést követelnek

A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

A munkáltató szerint pénteken a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában volt tapasztalható valamilyen fennakadás. A szakszervezet példátlanul sikeresnek tartotta a sztrájkot, mivel a dolgozók szép számmal csatlakoztak a munkát beszüntetőkhöz.

Gondok voltak az online vásárlással is

A Tesco honlapján arra figyelmeztették a vásárlókat, hogy a rendelések teljesítése késhet, de az is előfordulhat, hogy a csomag egyáltalán nem érkezik meg. A cég felhívását a hvg.hu szúrta ki. A kiírásból az derül ki, hogy a rendelés vagy csúszik, vagy törlik azt a rendszerből. A kellemetlenségekért elnézést kért a Tesco. 

Itt szakadt el a cérna

Mint lapunk is megírta, Bubenkó Csaba, a KDFSz elnöke úgy nyilatkozott, hogy az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy idén már egyáltalán nem tervez béremelést a multicég, miközben a létszámhiány csökkentéséért sem tesz lépéseket. Márpedig enélkül összeomolhat az elmúlt évben drasztikusan racionalizált, vagyis több üzletág és operatív terület megszüntetésével átalakított működés a boltokban. A szakszervezeti vezető szerint a dolgozók immár egységesen azt követelik, hogy semmilyen kompromisszumot ne fogadjanak el a szakszervezetek.

A béremelések esetében jócskán megoszlanak a vélemények - nyilatkozta a Népszavának Karsai Zoltán. A KASZ sztrájkbizottságának elnöke beszámolt arról, hogy az általuk megkérdezett munkatársak egy jelentős része, - bár nincsenek többségben - , de elfogadhatónak tartották az idei 22, illetve 19 százalékos béremelést. A sztrájkbizottság elnöke hozzátette ugyan az idei kötelező szakmai bérminimum bruttó 161 ezer forint, ám éppen a szakszervezetek küzdelmének köszönhetően ezt a Tesco bruttó 176 ezer forintra emelte. 

Ugyanakkor a cég ügyvezető igazgatója, Pártos Zsolt a dolgozói honlapon megjelent nyilatkozatában kijelentette: a jövő évi béremelésekről már 2017. novemberében megkezdődhetnek a tárgyalások. A Tesco vezetése valószínűleg elfogadja majd a bruttó 181 ezer forintos legalacsonyabb bérkategóriát.

 

Szerző
2017.09.09 14:56
Frissítve: 2017.09.10 10:55

Az aranykor után jöhet a vaskor - interjú Bod Péter Ákossal

Publikálás dátuma
2019.02.16 09:00
A mértéktelen központosítás hosszú távon sosem vezet jóra
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A központosító hatalom semmilyen szinten nem tűri az autonómiát és ezzel egyebek mellett megfosztja magát a korrekció lehetőségétől is - állítja Bod Péter Ákos közgazdász, az MTA doktora.
Az elemzők szerint év végéig emel az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Jó ütemérzékkel kezd a szigorításba?  Kezdjük ott, hogy miért is lehet szükség a szigorításra. A piacgazdasági ciklusok váltakozása során az állam elvileg három dolgot tehet: egy, nem tesz semmit. Például a monetarista irányzat szerint elég, ha az állam rendben tartja a maga háza táját, de ne avatkozzon a gazdaságba, mert ciklusok jönnek, ciklusok mennek, ezeket túl lehet élni. A XX. század egyik legnagyobb közgazdásza, az angol John Maynard Keynes viszont azt javasolta, hogy amikor túlfűtött szakaszába lép a ciklus, akkor az állam kiadásai visszafogásával hűtse a gazdaságot, így téve szert olyan forrásokra, amelyek a gyengülő szakaszban üzemanyagként rásegítenek a gazdaság motorjára. Vagyis jó időben tartalékot kell képezni, és gyengébb üzletmenet idején a költségvetés, ha teheti, pumpáljon pénzt a gazdaságba, a monetáris politika pedig, ha van rá lehetősége, vigye le a kamatokat és tegye könnyebbé a hitelfelvételt, hiszen a leszálló ciklus-ágban csökken a beruházási hajlandóság. A harmadik megoldás a legrosszabb. Ez a kocavezető stílusa, aki a lejtőn lefelé nyomja a gázt, és amikor fölfelé kellene menni, észreveszi, hogy üres a tank, tolni kell a járgányt. A legtöbb közgazdász a Keynes-i megoldás híve.    A magyar kormány, illetve a jegybank melyik megoldást választotta? A legfontosabb szempontjuk a növekedés. Jó és rossz időben egyaránt segítik a gazdaság bővülését. Ám ha a ciklus fellendülő szakaszában, amikor a cégek amúgy is beruháznak, az emberek költenek, az építőipar is dinamikusan fejlődik, és erre az állam még rá is segít, akkor túlfűti a gazdaságot.    Vannak figyelmeztető jelek?    Először kimerülnek a munkaerő tartalékok, munkaerő-hiány alakul ki, megszűnik az árstabilitás, beindul az infláció. Az import gyakran olyan mértékben megnő, amit az export már nem képes követni, így külkereskedelmi deficit lép föl. Minálunk azonban a legutóbbi időkig nem mutatkoztak ilyen vészjelek. Ám ehhez kellett a gazdaságtörténetben példa nélküli helyzet: Európában a kamatok rendkívül alacsony szintre süllyedtek, a nyersanyagárak zuhantak, és közben az európai exportpiacaink felszívták a magyar árut, a magyar külkereskedelem cserearányai javultak. Ebben a kegyelmi időszakban, mondhatni aranykorban a kormány mégis deficites költségvetéssel működött, a jegybank rekord-alacsonyra vitte le az alapkamatot, és a kereskedelmi bankokat is roppant alacsony kamatszint melletti hitelezésre szorította. A hitelfelvétel feltételei évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek.    Ezek a tényezők húzták a magyar gazdaságot az elmúlt években? Csak részben, mert a növekedéshez jelentős mértékben hozzájárultak a beáramló uniós források. Mindezzel együtt eddig az 1 százalék alatti alapkamat nem okozott gondot. Mára azonban ez a kegyelmi időszak elmúlt. Ilyenkor látszik, hogy amikor amúgy is jól ment a gazdaságnak, nem kellett volna nyomni a gázt, lehetett volna például egyensúlyi költségvetést készíteni.    De évek óta azt halljuk, hogy a költségvetéssel minden rendben van. Mit kellett volna csinálni? Például követhettük volna a németeket: amikor a gazdaságuk dinamikusan nőtt, a deficitet levitték nullára. A magyar költségvetési deficit ugyan 2013 óta a nemzeti jövedelem arányában nem nagy, de azért jó ideje minden évben ezermilliárdos nagyságrenddel költ többet a magyar állam, mint amennyi adót beszed. Az állam egészében is túl sokat költ. És most jön a fordulat, amelynek legfőbb tényezője, hogy az európai és ezen belül a számunkra legfontosabb német gazdaság növekedési üteme visszafogottabb a korábbiaknál.    Ez hogyan érint minket? Egyebek mellett azt jelenti, hogy a magyarországi termékek iránt gyengül a kereslet. Ehhez járul, hogy a kereskedelmi háború kockázata és más okok miatt a nyersanyagok ára sem csökken már, sőt, inkább emelkedik. A világ kamatszintje is egyértelműen növekedni kezdett.    Újabb válság elé nézünk? Nincs szó válságról. De azzal számolnunk kell, hogy míg tavaly –a kormány kerekítése szerint – 5 százalékos volt a GDP növekedés, idén valószínűleg jóval 4 százalék alatt lesz, és akár jóval lejjebb is mehet.    Milyen tartalékai vannak a kormánynak, hogy tartsa a lendülete?  Tartalékjai nem nagyon vannak, mert amikor tehette volna, nem lépett a gazdaságpolitika. A jegybank pedig akkor kényszerül kamatemelésre, amikor a gazdasági ciklus lejtmenetbe vált. Vagyis fűtés helyett a hűtést kapcsolja be. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar állam nagyon költséges, gazdálkodása nem hatékony, és mindezt tetézik a presztízs-beruházások, amelyekhez újabban határon túli drága projektek is társultak. Nem azzal van a gond, hogy ha a magyar kormány ki akarja fejezni a törődését a határon túli magyarság iránt, de a célok és a mértékek gyakran követhetetlenek. Általában is baj van a kiadások és adókedvezmények társadalmi és szakmai kontrolljával. Az eredetileg többpárti magyar parlament mostanra lényegében egypárti módon működik, a szavazótábor felét képviselő ellenzéknek a választási rendszer aránytalanságai miatt csak némi zavaró szerep jut, így a kormányzat gazdálkodásának nincsenek politikai korlátai, és nem érvényesül olyan minőség-ellenőrző mechanizmus, ami a jól működő többpárti rendszerekben megvan.    Orbán Viktor évértékelőjében ígéretcunamit zúdított a hallgatóságára. Tízmilliós szabad felhasználású kedvezményes hitelek, autóvásárlás-támogatás repkedtek a családoknak. Ha elül a hullámverés, mi marad utána?  Az elsőre jól hangzik, hogy az arra érdemesek jó célra az adóbefizetéseink terhére kedvezményes hitelt kapnak. De alapigazság, hogy hitelt csak az vegyen fel, aki tudja, hogy mire veszi fel, és azt is tudja, miből fogja vissza fizetni, ha eljön annak az ideje. Egyébként nehéz tisztán látni a kampányízű bejelentések megvalósulása esetén bekövetkező hatások és államháztartási költségek dolgában: itt különösen sok a bizonytalanság, hiszen az ígéretek nem az állami költségvetési tervezet parlamenti vitájában, hanem egy társadalmi eseményen hangzottak el, és túl sok a „ha” ebben a szülést támogató hitel történetében. Ezért csak annyi általános megjegyzést fűznék hozzá, hogy az állami garanciával, törlesztés-átvállalással kínált hitel nem ösztönöz a felelős családi gazdálkodásra. Nyilván nem jó, ha fiatalok úgy kezdik a közös életüket, hogy az államtól várnak támogatást, ahelyett, hogy leginkább a saját lehetőségeiket és várható családi viszonyaikat gondolnák végig. És minden hitelfelvételnél szólaljon meg a vészcsengő: a hitel nem jövedelem, nem ingyenpénz, azt vissza kell fizetni.   Ugyanitt Orbán Viktor a magyar nagy vállalkozóktól azt kérte, hogy terjeszkedjenek a világban és 10 éven belül az ott megtermelt profitjukat hozzák haza, ezzel pótolva, amit a multik kivisznek innen. A kormányfő gondolat-kísérletének akkor lehetne realitása, ha a magyar vállalkozók nagymértékben exportálnak tőkét, azzal külföldön nagy nyereségre tesznek szert, és azt jövedelemként hazahozzák. Ahhoz azonban, hogy ez az összeg elérje azt a profit-mennyiséget, amit a magyar gazdaságban már itt működő mintegy százmilliárd eurónyi külföldi tőke megtermel, Magyarországnak kiemelkedő tőke-exportőrré kellene válnia rövidtávon. Ez nem tud bekövetkezni. Ha mégis, az nagy baj lenne. Hiszen azt is jelentené, hogy itthon nem lesznek beruházások. Ha a kis, közepes és nagy hazai cégek alapvetően külföldön fektetnének be, mert ott jobbak a működési feltételek, abból az adódik, hogy itthon rosszabbak. Végiggondolta valaki ezt a mondatot, mielőtt ötletével gazdagította a miniszterelnöki beszédet? Ez a gondolat-kísérlet nem komoly ügy, de bevilágít a döntéshozók fejébe, és megmutatja, hogy ezek a politikusi mondások nagyon elszakadtak a piacgazdaság logikájától. Voltak már hasonló bombasztikus bejelentések egymillió hazai munkahelyről, jövedelmi utolérésről, térségi vezetőszerepről. Ha egy ilyen mondat elszáll a szélben, nincs baj, de ha a szervilis apparátus mindent megtesz a megvalósításért, vagy az adatokat igazítja a vágyakhoz, akkor az ilyen visszahull a fejünkre, és nagyon fájhat nekünk.  Mi lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a kormány konfliktusa mögött?   Az a fajta centralizálás, ami már extrém mértéket ért el a közoktatásban, a tankönyvkiadásban, a közszolgáltatásoknál, az ügyészségnél, a számvevői munkában és sorolhatnám még, hogy mi minden területen, sokakat az egypárt-rendszer megvalósítása felé vezető útra emlékezteti. A mértéktelen központosítás hosszú távon sosem vezet jóra. Vannak területek, amelyek természetük szerint autonómok: ilyen a tudományos kutatás. A centralizáció azonban nem tűri az autonómiát. A hatalom ahelyett, hogy ezt az autonómia-igényt tudomásul venné, nekimegy. Láthattuk, hogy a kormány az egyházak, a szakmák, civilek autonómiáját sem viseli el, még az irodalmi kurzust, a történelmi múlt tételeit is meg akarja határozni. A központosító akarat minden autonómiában ellenséget lát, és azt igyekszik legyőzni. Holott az autonóm szervezetek feladata egyebek közt éppen az, hogy a centralizálásra hajlamos politikai erőket figyelmeztessék a természetes korlátaikra.  Mire számíthatunk a brexit és a szűkülő uniós források időszakában? Amit most, a mai ismeretek alapján lehet látni, nem tragikus, de az aranykor után az ezüstkor jön. Az uniós források várhatóan szűkülnek, a feltételek szigorodnak, például kevesebb lesz a vissza nem térítendő forrás, és inkább nagyobb arányt tesz ki a kedvező kamatozású hitel. A felhasználási módok változni fognak, noha a magyar kormány mai álláspontja szerint minden úgy jó, ahogy van, nem támogat semmilyen szabály-szigorítást, és vehemensen ellenzi, hogy a támogatásokat jogállamisági feltételekhez kössék. Ám ez az év az Európai Parlamenti választások miatt kritikus esztendő lesz. Egyáltalán nem biztos, hogy a befizető országok közvéleménye elfogadja, hogy a keleti és déli tagállamok, köztük Magyarország hiánytalanul megkapják a remélt felzárkózási támogatásokat.  Milyen kockázatokkal kell számolnunk az EP-választáson? A középpártok talán veszíthetnek a befolyásukból, de bizonyára továbbra is ők maradnak a meghatározó erők. Ezek a pártok tanulva a 2008-2010 közötti megrázkódtatásokból, és megszabadulva a brit akadékoskodástól, felgyorsíthatják az európai integráció folyamatát. Akkor viszont hirtelen problémává válhat a magyar helyzet és az Orbán-kormány különutassága, jobban, mint 2019 előtt. A másik verzió, ami mintha a magyar miniszterelnök kedvére való lenne: az unióellenes, nacionalista, populista pártok nagyot erősödnek a választáson. Velük azonban a magyar rezsim még rosszabbul is járhat, mert ezeknek az erőknek azután semmilyen érdekük nem fűződik a magyar vagy görög felzárkózás masszív anyagi támogatásához. Nos, akkor új és kellemetlenebb kalkulációra kényszerülnénk a magyar gazdaság külső forrásellátottsága dolgában. Az európai középpárti dominancia fennmaradása esetén a mostani pénz kétharmadára lenne esélyünk: már nem aranykor, de ennyi pénz ezüstkorszakot hoz, míg a második verzió végkifejlete a vaskorszakba röpítene minket.

Névjegy

Bod Péter Ákos - Szigetváron született 1951-ben. közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Corvinus egyetem professzora. 1990-1991 között Antall József kormányában ipari és kereskedelmi miniszter, illetve országgyűlési képviselő, majd 1991 decemberétől 1994 végéig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt. Orbán Viktor első kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója volt. Gyakran bírálta az MSZP-SZDSZ kormányok költségvetési politikáját. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek.

2019.02.16 09:00
Frissítve: 2019.02.16 09:00

Felminősítette az S&P Magyarország államadósságát

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:16

Fotó: Shutterstock/
Egy fokozattal feljebb, „BBB/A-2”-re javította - magyar idő szerint péntek éjjel Londonban - a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő.
Indoklásukban kifejtik: bár a magyar folyó fizetési mérleg-egyenleg többlete csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalább középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét. A magyar bankok tőkeellátottságát jónak minősítették, elismeréssel szóltak a tevékenységükről és nyereségességükről.   A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben üdvözölte az S&P döntését, mellyel a meghatározó nemzetközi hitelminősítők közül elsőként minősítette fel Magyarország államadósságát a befektetésre ajánlott kategória „BBB-” fokozatáról a „BBB” szintjére. A jegybank az elmúlt időszakban több alkalommal jelezte, Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a - álláspontjuk szerint - a makrogazdasági kulcsváltozók széles körének javulása támaszt alá. Az MNB bízik abban, hogy az S&P döntését követően a többi hitelminősítő is elismeri a magyar gazdaság fundamentumainak fenntartható javulását. Az MNB álláspontja szerint a felminősítés időszerű volt. A jegybank korábbi számításai szerint a pozitív kilátástól a hitelminősítőknél átlagosan egy évnyi idő telik el, míg a felminősítés bekövetkezik. Az S&P saját definíciója alapján is nagyságrendileg 1-2 év alatt hozzák meg az általuk jelzett iránynak - a pozitív vagy negatív kilátásnak - megfelelő döntés. Így a 2017 nyári kilátásjavítást követően, figyelembe véve az azóta is stabilan pozitív gazdasági mutatókat, várható volt az újabb felminősítés.  Az MNB arra hivatkozik, hogy az S&P a 2018 végére a régióban leggyorsabb ütemű gazdasági növekedést is figyelembe vették. Szakértők szerint ez kizárt, ugyanis a részletes, második becslésen alapuló adatokat csak március 1-jén közli a KSH. Az viszont tény, hogy a finanszírozási képességünk tartósan magas. A pénzügyi folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. (Az utóbbi állítás túlzás a "zsugorodás" mértéke csekély a GDP arányos államadósság mértéke továbbra is magas, és még évekig az is maradhat!) Kulcsszerepet játszik a javulásban, hogy a devizaadósság aránya jelentősen csökkent és a külföldi befektetők helyett egyre inkább a hazai gazdasági szereplők, ezen belül is a lakosság finanszírozza az államadósságot. (Ennek oka, hogy az MNB alapkamatát ötszörösen meghaladó állampapírhozamaival az Államadósság Kezelő Központ elcsábította a kereskedelmi bankok betéteseit.) Az MNB megállapította:  hazai pénzügyi rendszer is gyors ütemben erősödött az elmúlt évek során, a nem-teljesítő hitelek aránya számottevően csökken és a banki hitelezés is dinamikusan növekszik, mely bővülés az előrejelzések alapján a jövőben is fennmarad. Az MNB emlékeztetett arra, hogy a Fitch egy hét múlva vizsgálja felül Magyarország államadós-osztályzatát, és az általa kiemelten figyelt mutatók esetében, különösen a külső egyensúlyban  és a növekedésben szintén jelentős javulás volt tapasztalható az elmúlt években. Így a már 2017 őszétől fenntartott pozitív kilátást a Fitch is felminősítésre válthatja döntése során. A harmadik meghatározó hitelminősítő, a Moody’s májusban értékeli legközelebb a magyar állam adósbesorolását. Esetében – fejtette ki a jegybank – a 2016 ősze óta stabilan tartott kilátás pozitívra javítását az államadósság folyamatos csökkenése és a magyar gazdaság tartósan dinamikus növekedése indokolhatja. 
  
2019.02.16 08:16
Frissítve: 2019.02.16 09:10