Sztrájk a Tescónál - Estére már 27 áruház bezárt

Publikálás dátuma
2017.09.09 14:56
A győri Tesco hipermarket áruház 2017. szeptember 8-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba MódosításTörlés
Fotó: /
Minden második áruházban volt olyan dolgozó, aki letette a munkát - jelentette be szombaton Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. A Tesco délután azt közölte, hogy 18 áruház zárt be a sztrájk miatt, ez a szám estére 27-re emelkedett. A szakszervezeti vezetők sikeresnek és eredményesnek nevezték a példaértékű összefogással megvalósult munkabeszüntetést. A multicég diákmunkásokkal próbálta orvosolni a helyzetet, a sok feszültség miatt azonban az egri Tescóban például sírva dolgoztak a fiatalok. A munkabeszüntetés az online vásárlásnál is gondot okozott. 

Így alakult napközben a bezárt üzletek száma

A Tesco sajtóosztályának szombat esti tájékoztatása alapján 19 órakor az országban működő összesen 206 áruházukból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat, mivel a sztrájk miatt nem volt biztosított a megfelelő színvonalú kiszolgálás.

Az üzletlánc napközben arról számolt be, hogy egységeik nyitva tartása folyamatosan változik a sztrájk miatt. Délben 5 hipermarket és 13 kisbolt zárva tartásáról tájékoztattak, néhány órával később még egy hipermarket zárt be, a nyitva tartó kisboltok száma ugyanakkor ekkor hárommal emelkedett.

Sikeres volt a sztrájk

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) közös szombat esti sajtótájékoztatóján Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke elmondta: országosan óriási a támogatottsága a munkabeszüntetésnek, mintegy 120 áruházban sztrájkolnak a munkavállalók szombat éjfélig. A dolgozók száma akik támogatták a kezdeményezést ezres nagyságrendű, a munkavállalók több mint 80 százaléka támogatta a sztrájkot. Pénteken egyértelműen látszott, hogy káosz alakult ki, szombaton a média tájékoztatások után kevesebb vásárló volt az áruházakban, és a fennakadás is kisebb volt. Ezzel az eredményességgel olyan hétfői munkanap következik majd, ahol a munkáltató azzal fog szembesülni, hogy a dolgozók többsége támogatja a követeléseiket - tette hozzá.

Bubenkó Csaba közölte, már egyeztettek arról is, hogy milyen lehetőségeik lesznek abban az esetben, ha a hétfői tárgyalások sem vezetnek eredményre. A dolgozók akkor is támogatják a sztrájk folytatását, ha a sztrájk idejére nem jár jövedelem. 

Ezek az áruházak zártak be
Bubenkó Csaba szombaton napközben elmondta, a Kecskeméten, Szombathelyen, Ózdon, Hódmezővásárhelyen és Tökölön lévő áruházak minden dolgozója sztrájkba lépett. A fővárosban az Aréna Plázában lévő bolt bizonyos pultjaiban, a Pesti úton lévő áruházban pedig egyáltalán nem dolgoztak és mintegy harmincan léptek sztrájkba a Fogarasi úti Tescóban. Egerben csak a diákmunkások dolgozott, míg Debrecenben néhány vezetőn kívül senki nem vette fel a munkát. Sárbogárdon csak korlátozva engedték be a vásárlókat az üzletbe, olyan sokan léptek sztrájkba.
A Tesco közleménye szerint nem nyitott ki a balatonboglári, az ózdi, a paksi, a sátoraljaújhelyi, Székesfehérváron a Palota utcai, Győrön a Hunyadi utcai, a Hédervári utcai, a Lajta utcai és a Herman Ottó utcai, Szombathelyen a Gazdag Erzsi utcai, illetve Debrecenben a Szentgyörgyfalvi utcai áruházuk sem. Zárva tartott továbbá a fővárosban az Ady Endre utcai, az Andor utcai, a Bartók Béla utcai, a Fehérvári úti, a Hasadék utcai, a Vihar utcai és a Szent László utcai áruház - tették hozzá.  


Hétfőtől máshogy tárgyalnak

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke azt mondta, hogy az eddigi tárgyalásokhoz képest hétfőtől más típusú tárgyalás kezdődik majd. Eddig a munkáltató azt gondolta, hogy a követelésekről a szakszervezetekkel kell tárgyalnia, mert azok általuk felvetett problémák. A pénteki és a szombati nap azonban bebizonyította, hogy ez a munkavállalók problémája, amit fel is vállalnak. Ők sem számítottak arra, ahogy a munkáltató sem, hogy ilyen tömegesen támogatják a sztrájkot a dolgozók - tette hozzá. Nem lehet többé azt mondani, hogy a szakszervezet által felnagyított nehézségekről van szó. A sztrájk eredményességét azt is mutatja szerinte, hogy volt olyan áruház, ahol pénteken még nem sztrájkoltak, de szombaton már igen. Viszont olyan áruház nem volt, ahol a pénteki sztrájkot követően szombaton ne folytatták volna a munkabeszüntetést.

A Tesco készen áll

"A Tesco vezetősége, melynek Pártos Zsolt ügyvezető igazgató Úr szintén tagja, természetesen tisztában van a Magyarországon kialakult helyzettel. Továbbra is várjuk a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre, mert a nyitott kérdések rendezésének helye szerintünk a tárgyalóasztal mellett van” - reagált a szombati sztrájkra a cég a Magyar Időknek.

Karsai Zoltán az MTI érdeklődésére korábban azt mondta, hogy a pénteki munkabeszüntetés mértékéhez hasonló volt a szombati is, talán egy kicsivel többen vettek részt benne. Megjegyezte: szombatra több diákmunkást állított be a Tesco, de hozzátette: a diákok beállása nem feltétlenül a sztrájknak szól, hétvégén egyébként is többen szoktak lenni.

Sírva dolgoztak a diákok az egri Tescóban
Vizsgálja a vállalat, hogy szándékos, szervezett formában történő félelemkeltés zajlik-e az áruházlánc egységeiben, miután a sajtóban megjelent, hogy Egerben az áruházvezető munkára kényszerítette a diákokat, akik emiatt sírva dolgoznak - írja a hvg.hu. A Tesco sajtóosztálya azt közölte, hogy nem az áruház vezetője, hanem a sztrájkoló munkatársak helyezték őket nyomás alá. Ezt az érintett diákok maguk mondták el Hevesi Nórának, az áruházlánc kommunikációs vezetőjének, úgy, hogy az áruházvezető nem vett részt a beszélgetésben, nem volt jelen. Hevesi Nóra a vállalat nevében elnézést kért a diákoktól, és megköszönte munkájukat – írják a közleményükben.
Az áruházlánc kommunikációs vezetője közölte, hogy elfogadhatatlannak tartják a fenyegető és bántalmazó viselkedést, és határozottan felszólított mindenkit, hogy tartsák tiszteletben egymást és egymás döntéseit! „Felszólítom egyúttal a szakszervezeti vezetőket, hogy felelős viselkedéssel tartsák kordában az indulatokat, intsék mérsékletre a sztrájkoló kollégákat, és tudatosítsák bennük, hogy ahogy a vállalat és annak vezetői nem helyezik őket nyomás alá, nem fenyegetik és nem akadályozzák őket a sztrájkban való részvételben, úgy ugyanez a viselkedés várható el a munkabeszüntetést választó munkatársaktól is. Arra kérek mindenkit, hogy senki ne feledje, függetlenül attól, ki vesz részt a sztrájkban és ki nem, mindannyian emberek vagyunk, munkatársak vagyunk, a sztrájkot követően is egy csapatban fogunk dolgozni” – mondta Hevesi Nóra.

A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy volt olyan áruház, ahol ingyencsokival és -kólával próbálták meg munkára bírni a dolgozókat. Ahol ez nem sikerült, ott diákok ültek be kasszázni. A budaörsi áruházban a pékek is feladták a munkát, ott két vezető tartotta a frontot. „Jártam több áruházban, és a vezetőkkel beszélgettem, akik elmondták, hogy a szombati naphoz képest a vásárlók száma sokkal kevesebb. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy nincs olyan nagy fennakadás, hiszen már eleve sokkal kevesebb vásárló jön” – ezt Bubenkó Csaba nyilatkozta a Hír TV-nek.

A sztrájk időzítése nemcsak azért érintette rosszul a Tescót, mert az iskolakezdés miatt az egyik legforgalmasabb hétvégén kellett boltokat bezárnia, de sok dolgozójuk amúgy is egy balatoni sportnapon vett részt.

„Nem hiszem, hogy sztrájkkal kellene megoldani a problémáinkat. El kell mondani, amikor őszintén megkérdezik a dolgozókat, és mindenki elmondhatja; egyébként szoktak ebből változások is következni” – így vélekedett Diószeginé Koleszár Ildikó, a siófoki Tesco Expressz üzletvezetője.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete pénteken 16 órától 24 óráig sztrájkolt, szombatra pedig 10 órától 24 óráig hirdették meg a munkabeszüntetést.

Fizetésemelést követelnek

A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

A munkáltató szerint pénteken a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában volt tapasztalható valamilyen fennakadás. A szakszervezet példátlanul sikeresnek tartotta a sztrájkot, mivel a dolgozók szép számmal csatlakoztak a munkát beszüntetőkhöz.

Gondok voltak az online vásárlással is

A Tesco honlapján arra figyelmeztették a vásárlókat, hogy a rendelések teljesítése késhet, de az is előfordulhat, hogy a csomag egyáltalán nem érkezik meg. A cég felhívását a hvg.hu szúrta ki. A kiírásból az derül ki, hogy a rendelés vagy csúszik, vagy törlik azt a rendszerből. A kellemetlenségekért elnézést kért a Tesco. 

Itt szakadt el a cérna

Mint lapunk is megírta, Bubenkó Csaba, a KDFSz elnöke úgy nyilatkozott, hogy az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy idén már egyáltalán nem tervez béremelést a multicég, miközben a létszámhiány csökkentéséért sem tesz lépéseket. Márpedig enélkül összeomolhat az elmúlt évben drasztikusan racionalizált, vagyis több üzletág és operatív terület megszüntetésével átalakított működés a boltokban. A szakszervezeti vezető szerint a dolgozók immár egységesen azt követelik, hogy semmilyen kompromisszumot ne fogadjanak el a szakszervezetek.

A béremelések esetében jócskán megoszlanak a vélemények - nyilatkozta a Népszavának Karsai Zoltán. A KASZ sztrájkbizottságának elnöke beszámolt arról, hogy az általuk megkérdezett munkatársak egy jelentős része, - bár nincsenek többségben - , de elfogadhatónak tartották az idei 22, illetve 19 százalékos béremelést. A sztrájkbizottság elnöke hozzátette ugyan az idei kötelező szakmai bérminimum bruttó 161 ezer forint, ám éppen a szakszervezetek küzdelmének köszönhetően ezt a Tesco bruttó 176 ezer forintra emelte. 

Ugyanakkor a cég ügyvezető igazgatója, Pártos Zsolt a dolgozói honlapon megjelent nyilatkozatában kijelentette: a jövő évi béremelésekről már 2017. novemberében megkezdődhetnek a tárgyalások. A Tesco vezetése valószínűleg elfogadja majd a bruttó 181 ezer forintos legalacsonyabb bérkategóriát.

 

Szerző
2017.09.09 14:56
Frissítve: 2017.09.10 10:55

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

2018.11.19 06:00
Frissítve: 2018.11.19 06:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12