„Megdőlt a Fidesz nagy hazugsága” - Tüntettek az Agóránál (Videó)

Publikálás dátuma
2017.09.10 20:47

Fotó: /
A kisebbségi oktatást ellehetetlenítő ukrán törvény ellen tiltakoztak a Közös Ország Mozgalom rendezvényén a demokratikus ellenzéki pártjai. A Fidesz-KDNP képviselői nem jöttek el.

Az Alkotmány utcai Közös Ország Agórában tartott vasárnapi eseményt a Heti Válasz újságírója, Stumpf András nyitotta meg. Pénteki cikkében ugyanis ő javasolta a „ballib ellenzéknek”, hogy tüntessen az ukrajnai helyzet miatt. Kérése meghallgatásra talált.

Az ukrán parlament által kedden elfogadott oktatási törvény, semmibe véve az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket és a saját alkotmányát, korlátozza a kárpátaljai magyar gyermekek és fiatalok anyanyelvi oktatásának lehetőségét írták felhívásukban a szervezők. (Ukrajna lépése elsősorban valószínűleg nem a kárpátaljai magyar, hanem az Ukrajnában élő orosz kisebbség ellen irányult.)

A pártok képviselői közül elsőként felszólaló Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint ebben a kérdésben valóban nemzeti egységre van szükség. Avarkeszi Dezső (DK) hosszan idézte Kőszeghy Elemér témába vágó írását a Népszava szombati számából. Másokhoz hasonlóan Berkecz Balázs (Együtt) is közölte, hogy határozott, aktív fellépést vár a magyar kormánytól.

Ungár Péter (LMP) megjegyezte: bár Szijjártó Péter külügyminiszter berendelte Ukrajna magyarországi nagykövetét, Hollandiával egy kisebb jelentőségű ügyben (a távozó nagykövet 168 Órának adott nyilatkozata miatt) felfüggesztette a nagyköveti kapcsolatokat. Ukrajna esetében ez nem történt meg.

Ungár Péter, Avarkeszi Dezső, Bokros Lajos, Kunhalmi Ágnes, Bősz Anett, Soproni Tamás, Szabó Tímea, Berkecz Balázs MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ungár Péter, Avarkeszi Dezső, Bokros Lajos, Kunhalmi Ágnes, Bősz Anett, Soproni Tamás, Szabó Tímea, Berkecz Balázs MTI Fotó: Balogh Zoltán

Bősz Anett (Liberálisok) az ukrán kormány nyilvánvaló felelősségén túl azok „másodlagos felelősségét” is hangsúlyozta, akik támogatják a putyini Oroszországot. Közéjük sorolta a magyar kormányt is.

Bokros Lajos (Modern Magyarország Mozgalom) elmondta, hogy szeptember 20-án, Odesszában találkozik Porosenko ukrán elnökkel. Bokros próbálja majd meggyőzni, hogy ne írja alá a törvényt. Kiss Natália, a Közös Ország Mozgalom kárpátaljai magyar tagja később – miután megköszönte a szolidaritást – arra hívta fel a figyelmet, hogy könnyen megtörténhet: szeptember 20-án már késő lesz.

Szabó Tímea (Párbeszéd) indítványozta, hogy a pártok közös petícióban és országgyűlési határozatban is fejezzék ki tiltakozásukat. Soproni Tamás (Momentum Mozgalom) kijelentette, hogy a mostani rendezvénnyel megdőlt a „Fidesz egyik legnagyobb hazugsága”. Jelesül az, hogy csak a kormánypárt képviseli a határon túli magyarok érdekeit.

Többen kifogásolták, hogy a rendezvényen a Fidesz-KDNP nem képviseltette magát. A hvg.hu meg is kérdezte, hogy miért nem. A portálnak a Fidesz ezt üzente: „Soros bábszínházban nem veszünk részt”. - Cz. G.

A Közös Ország Mozgalom Facebook-oldalán élőben közvetítette a tüntetést:

Hátba szúrás
Az állami rádiónak nyilatkozó Szijjártó Péter külügyminiszter ismételten Magyarország hátba szúrásaként értékelte az ukrán törvényt. Csakhogy eközben Romániával és Horvátországgal is konfliktusok alakultak ki. Szijjártó reméli, eredményre vezetnek a román kormány megoldási javaslatai a marosvásárhelyi magyar katolikus iskola ügyében: ellenkező esetben Magyarország nem tudja támogatni Románia OECD-tagságát (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőt pedig az lepte meg, hogy a Mollal kapcsolatos horvát magatartás miatt Magyarország nem támogatja Horvátország csatlakozását az OECD-hez. „Nem gondoltam, hogy ez fog történni” – nyilatkozta, hozzátéve: kedden Magyarországra utazik, a témáról Orbán Viktor kormányfővel is beszél majd.

 

Szerző
2017.09.10 20:47
Frissítve: 2017.09.11 00:10

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49