Egységet hozott az ukrán törvény - Minden magyar párt tiltakozik

Publikálás dátuma
2017.09.12 07:02
MTI Fotó: Nemes János
Fotó: /
A kisebbségi jogokat sértő ukrajnai törvényre volt szükség ahhoz, hogy egységbe forrjon a magyar közélet. Minden hazai párt tiltakozik, az ukránok mégsem visszakoznak.

Ukrajna a jövőben is biztosítja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát – reagált Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitteren a kijevi parlament által a múlt héten elfogadott, új oktatási törvény miatti külföldi tiltakozásokra. Általános vélekedés szerint ugyanis, miközben Ukrajna elsősorban az orosz kisebbség ellen akart fellépni az új oktatási törvénnyel, „járulékos veszteségként” a kárpátaljai magyarok jogai is áldozatul estek. A múlt csütörtökön elfogadott törvény három év átmeneti idő után az általános iskola 5. osztályától felfelé az ukrán nyelv használatát tenné kötelezővé minden ukrán állampolgár, így a kárpátaljai magyarok számára is.

Az ukrán törvényhozók döntése szöges ellentétben áll az alkotmány rendelkezéseivel, számos nemzetközi szerződés előírásaival, egyebek mellett az ukrán-magyar alapszerződés vonatkozó tételeivel is – hangsúlyozta Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Népszava szombati számában. Az általa említett – a „jószomszédság és az együttműködés alapjairól” szóló – ukrán-magyar alapszerződést a rendszerváltás után az Antall-kormány hozta tető alá, a parlament 1993-ban hagyta jóvá. A konzervatív kormánypárt, az MDF belső ellenzéke keményen támadta a szerződést, amelyben a felek kinyilvánították, hogy nem támasztanak egymással szemben területi követeléseket. A radikális-szélsőséges szárny a nemzeti érdekek és a kárpátaljai magyarság elárulásával vádolta saját kormányát.

Most ugyanez az államközi megállapodás a kárpátaljai magyarság védelméhez szolgál hivatkozási alapként. A szerződés több pontja rögzíti ugyanis, hogy Magyarország és Ukrajna következetesen „tiszteletben tartja és biztosítja” a nemzeti kisebbségek jogait, egyebek mellett az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a „nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén”.

MTI Fotó: Nemes János

MTI Fotó: Nemes János

A Közös Ország Mozgalom vasárnap tiltakozó rendezvényt tartott. Az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el az eseményre (a Jobbik hiányát nyilvánosan senki nem tette szóvá, pedig ez a párt sem volt ott). Bár kemény bírálatokat kapott a kormány külpolitikája és Putyin-barátsága, többen is hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok ügyében egységesen kell fellépni. Hétfőre – időlegesen legalábbis – megvalósult a sokat emlegetett nemzeti egység. A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. „Egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti” – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Az új törvény több kisebbséget hátrányosan érint, ezt mutatja, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, majd bejelentette, hogy a kormány az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordult az ukrán oktatási törvény miatt. Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet is. Mivel a külképviseleti vezető nem tartózkodott Budapesten, az ügyvivő ment be a minisztériumba, aki Szijjártó szerint továbbra sem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni a törvényre. A külügyminiszter és Orbán Viktor kormányfő is tárgyalt Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. Ezután Szijjártó utasításba adta, hogy a magyar diplomácia egyetlen nemzetközi szervezetben sem támogathat ukrán kezdeményezést, és nem támogathat semmilyen, Ukrajnának fontos döntést.

Magyarországnak ugyanakkor – idézzük az MTI hírét – nagyon sarkos véleménye van arról, ami ma Ukrajnában folyik: tehát a területi integritásuk megőrzésében, az Oroszország elleni gazdasági szankciók megszavazásában számíthatnak Magyarországra. Újságírói felvetésre a külügyminiszter azt felelte, örül az ellenzéki pártok vasárnapi tüntetésének, „mert minél többen mondjuk ugyanazt a véleményt, annál jobb”.

Szerző
2017.09.12 07:02

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49