Olimpia - Budapest végleg ki- és elszállt

Publikálás dátuma
2017.09.13 07:01

Fotó: /
Ma jelölik ki 2024-es és 2028-as ötkarikás játékok helyszíneit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) limai közgyűlésén, meglepetés azonban nem lesz, mert csak két jelentkező maradt.

Eredetileg még hat város volt a pályázók között: Boston, Hamburg, Los Angeles, Róma, Párizs és Budapest. A jelentkezést követően az egyik amerikai (Boston), majd a német kandidáló, utána pedig az olasz főváros is visszalépett, végül Budapest sem vállalta a rendezést.

Utóbbi nem ok nélkül hátrált meg: a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtését követően 266 151 budapesti lakos szeretett volna népszavazást azzal kapcsolatban, rendezzen-e Magyarország 2024-ben olimpiát.

Gyorsan érkezett a válasz, sor sem kerülhetett a referendum lebonyolítására, mivel 2017 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a korábbi MOB-elnök úgy döntöttek, hogy az ország véglegesen visszalép a pályázattól. A két megmaradó fél mindeközben osztozkodott, így a mai napon a megegyezést már csak véglegesítik: 2024-ben Párizs, míg 2028-ban Los Angeles ad majd otthont a nyári játékoknak.

A legrangosabb sportesemények megszervezésének fényében, -jelen esetben árnyékában,- Budapesten mégis tovább folynak bizonyos munkálatok, amelyek akkor lettek volna esedékesek, ha Magyarország nyeri el a 2024-es játékok rendezési jogát.

A tervezett tizenhétből nyolc sportlétesítmény megépülhet a jövőben. “Magyarország visszalépett, mert a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak. A döntés azért született, mert nem tarthatunk fenn egy elhúzódó, vereségre ítélt dolgot” - hangzott a hivatalos indoklás.

“A visszavonást követően a kormány megerősítette, hogy ennek ellenére is elkészül minden tervezett épület. Mindig is azt mondtuk, hogy megépítjük, így a későbbiekben még releváns lehet. Amennyiben a 120 éves magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében” - fogalmazott korábban Fürjes Balázs, kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos arról, miért folynak tovább a munkálatok.

Korábbi becslések szerint az olimpiai létesítmény-beruházások összesen több mint 700 milliárd forintjába kerülnek az országnak. Eddig a Dagály Aréna az egyetlen, amely már el is készült, és fő helyszíne volt a júliusban rendezett vizes világbajnokságnak.

Az Olimpiai Park egész biztosan elkészül, itt szeretné ugyanis megrendezni Magyarország a 2023-as atlétikai vb-t abban az esetben, ha benyújtja pályázatát, és megszerzi a rendezési jogot. Emellett elkészül az Óbudai Velodrom 5000 férőhellyel, amely a pályakerékpár-versenyeknek lesz otthona, persze jogos a kérdés, hányszor telik meg, ha nincs olimpia? Hogyan termelik ki a fenntartási költségeit?

A Vásárközpontban jelenleg a G-csarnok van kész, a D1 és D2 csarnok is megépülhet, amely cselgáncs-, birkózó- és ökölvívóversenyek lebonyolítására alkalmas az olimpiai pályázati tervek szerint. A Népligetre három létesítmény vár: sok sportbarát lélegezhet fel, végre lesz gyeplabdaközpont, és épül egy öttusaközpont és vívóaréna is.

Nem utolsósorban folyamatban van a Puskás Ferenc Stadion „felújítása”, amit először 2018 elején akartak átadni, a jelenleg érvényes elképzelések szerint 2019 végére készül el a 65 ezer néző befogadására alkalmas aréna, amelynek költségét először 100 milliárd forintra tervezték, jelenleg az biztos, hogy legalább 190 milliárdba kerül, de van még két év az átadásig... További késés nem fordulhat elő, mert 2020-ban itt is mérkőzéseket kell rendezni a labdarúgó Európa-bajnokságon, és a kontinensversenyt egész biztosan nem halasztják el.

A budapesti sportlétesítmények építése halad tovább, míg a soron következő három nyári olimpiának Tokió, Párizs majd Los Angeles lesz a házigazdája.

Népszavazás nélkül nem szabad
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint legközelebb sokkal jobban kell előkészíteni a magyar jelentkezést a játékokra. A sportvezető tegnap utazott el Limába, előtte adott interjút a Népszavának.
- Ha a NOB továbbra is tartja a rotációs rendszert, akkor Európa 2036 előtt nem jöhet szóba nyári olimpiai házigazdaként. Egyetért ezzel?
- Nem. Egyrészt lehetetlen most megjósolni, hogyan alakulnak az események, másrészt nem biztos, hogy örökké tart a rotáció. Senki sem tudja, mit hoz a jövő, de ha játszunk a számokkal, én nem tartom kizártnak, hogy már 2032-ben ismét Európa következik. Persze ehhez tudni kellene, mit terveznek az ausztrálok, náluk utoljára 2000-ben Sydney-ben volt olimpia, amit fantasztikusan megrendeztek. Ha onnan érkezne kandidálás, az természetesen új helyzetet teremtene.
- Thomas Bach NOB-elnök még megválasztása előtt azt mondta, nagyon örülne egy afrikai olimpiának.
- Ez biztos így is van, de sem hivatalosan, sem informálisan nem hallottam a földrészről egyetlen érdeklődőről sem.
- Térjünk vissza Európába! Ha megint lehetőséget kapna a kontinens, akkor elképzelhetőnek tart egy budapesti pályázatot? Mennyire sokkolta a NOB-ot a magyar főváros visszalépése?
- Azt kell mondanom, hogy nagyon. Azért fájt rettentően a nemzetközi olimpiai mozgalomnak a visszalépésünk, mert utánunk maradtak csak ketten, mi vittük be tulajdonképpen az utolsó ütést a NOB-nak.
- Mit kell másképp csinálni legközelebb, ha a magyar főváros megint pályázna?
- A legfontosabb szerintem, hogy nem szabad kihagyni a lakosságot az előkészületekből. Be kell vonni az embereket egy ilyen fontos döntésbe, népszavazás nélkül nem szabad belevágni, a kommunikáción muszáj változtatni, mindennek átláthatónak, érthetőnek kell lenni. A magyar emberek nyitottak a nagy sporteseményekre, ezt láthattuk a vizes világbajnokságon, a cselgáncs-vb-n, de nagyon jól sikerült a hétvégén befejeződött balatonföldvári finndingi-vb is. Az is kiderült ezeken a versenyeken, hogy képesek vagyunk kiemelkedő sportesemények magas szintű megrendezésére. Ezt támasztotta alá a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, az EYOF is. Vérzik a szívem, hogy ilyen nyár után nem vagyunk versenyben a 2024-es nyári játékokért.
- Gondolkozik-e a MOB az Európai Játékok megrendezésén, ahol 20 sportágban rendeznek versenyeket egyszerre, tehát ez is komoly szakmai kihívást jelent?
- Azt gondolom, nem kell kapkodnunk minden lehetséges esemény után. Olimpiapárti vagyok, amíg ismét lehetőség lesz a kandidálásra a nyári játékokra, addig azt gondolom elsősorban világbajnokságok rendezésére érdemes jelentkezni és közben folyamatosan javítani kell a létesítmény-helyzeten. Az Európai Játékok megrendezése nem szerepel a terveink között. - Bernau Péter
Európa Játékok - Minszk lesz a következő

Az Európa Játékok megrendezéséről 2012-ben döntött az Európai Olimpiai Bizottság (EOB), az első helyszín 2015-ben Baku volt. Az azeri fővárosban húsz sportágban mérték össze tudásukat az európai versenyzők, a programba bekerült egy paralimpiai sportág, a látássérült dzsúdó is. A birkózóknál és az ép cselgáncsozóknál egyben Európa-bajnokság is volt a Játékok, a műugrást, úszást és vízilabdát ifjúsági sportolók részvételével rendezték meg. A Játékokra négyévente kerül sor, 2019-ben a fehérorosz főváros, Minszk lesz a házigazda.

2017.09.13 07:01

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24