„Ne írd alá, Porosenko!” - Tiltakoznak a hazai ukránok is

Publikálás dátuma
2017.09.13 07:03
Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelv-órát tart szeptember 11-én FOTÓ: MTI/NEMES JÁNOS
Fotó: /
Elhibázott lépésnek tartjuk az új ukrán oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét, amit mindenképpen ki kell javítani – nyilatkozta Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a Népszavának. A magyarországi ukránok képviselete is azzal a kéréssel fordul Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy ne írja alá a nagy tiltakozást kiváltó jogszabályt.

Kravcsenko György elmondta, majdnem egy éve tudomásuk van arról, hogy készül az új oktatási törvény. Többször is jelezték Ukrajnának, hogy ebben a kérdésben óvatosan kell eljárni, semmiképpen sem szabad olyan jogszabályt alkotni, ami a kisebbségek rovására megy. A megfelelő egyeztetés ennek ellenére elmaradt.

A múlt héten elfogadott törvény – mint ismeretes – három év átmeneti idő után az általános iskola 5. osztályától felfelé az ukrán nyelv használatát tenné kötelezővé minden ukrán állampolgár, így a kárpátaljai magyarok számára is.

Többször írtunk arról, hogy általános vélekedés szerint a törvény elsősorban az orosz kisebbség ellen irányult. A hazai ukránok vezetője máshogyan látja. Kravcsenko György maga is ukrán területen, a Dnyeper folyó partján lévő Zaporizzsje (oroszul: Zaporozsje) városában született. Felidézte, hogy a történelem során – már a cári birodalomban idején is – számtalan intézkedést hoztak, hogy „eltöröljék az ukrán nyelvet”. Személyes tapasztalatai alapján állítja, hogy a Szovjetunió létezése idején is sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az orosz nyelv oktatása, „próbálták eloroszosítani” a később független országgá váló Ukrajnát.

A mostani törvényről Kravcsenko úgy vélte, a cél eredetileg nem az orosz kisebbség elleni fellépés, hanem az ukrán nyelv védelme volt. Az ukrán parlament azonban rossz döntést hozott. Egyetlen megoldás van: a törvényt vissza kell vonni, és olyat alkotni, amely tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. A magyarországi nemzetiségi iskolák működése szerinte jó példaként szolgálnak. Az oda járó diákok, miközben nemzetiségi oktatásban részesülnek, tökéletesen elsajátítják a magyar nyelvet is.

Az Ukrán Országos Önkormányzat – azon túl, hogy Porosenko elnökhöz fordul – rövidesen állásfoglalásban is egyértelművé teszi álláspontját. Kérdésünkre, mennyi esélyt ad rá, hogy az ukrán elnök nem írja alá a törvényt, Kravcsenko közölte: ötven-ötven százalék.

Tájékoztatása szerint az ukrán parlamentnek 15 napja van rá, hogy megküldje a törvényt az elnöknek. Neki további 15 nap áll rendelkezésére. Porosenko is nehéz helyzetben van – magyarázta. Ha nem írja alá, akkor belpolitikai támadásoknak teszi ki magát, ha viszont aláírja, akkor magára (és Ukrajnára) haragítja a külföldet. Magyarország mellett Románia és Lengyelország is tiltakozik – emlékeztetett. Kravcsenko abban bízik, Ukrajna elnökének lesz bátorsága, és nem írja alá a törvényt.

Szijjártó Péter külügyminiszter az állami tévében kedden kijelentette: ideje a „legkeményebb eszközökhöz” nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében.

2017.09.13 07:03

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49