Hobo Ludens - Két kötetnyi Földes-dalszöveg

Publikálás dátuma
2017.09.14 15:18
Földes László FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Hobo (Földes László) eddigi fél évszázados életműve szinte valamennyi szövegét tartalmazza a most megjelenő Hobo Ludens című két kötetes könyv. A szerző csütörtökön Budapesten elmondta: októberben mutatja be új koncertanyagát, amelyet Bob Dylan dalaiból állított össze.

"A könyvben benne vannak dalszövegeim és fordításaim, novelláim, más írásaim, színdarabok. Csaknem harminc éve Hobo Sapiens címmel jelent meg egy könyvem, a mostaniban ez és a többi kötet is benne van" - jelentette ki Hobo a sajtótájékoztatón.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, hogy a teátrumban ötödik évadát töltő Hobo jelenléte fontos és különleges színfolt. "Olyan ember, akinek vannak gondolatai a világról. Minél öregebb, annál érettebb és annál inkább fogyasztandó" - tette hozzá.

Hobo kifejtette, hogy a két kötetben szerepelnek a Nemzetiben bemutatott monodrámáinak és színdarabjainak szövegei, így a Csattanuga csucsu, a Ballada a két sebzett hattyúról, A Gulag virágai, a Circus Hungaricus, a korábbi időszakból például a Lombardozzi, az I Love You Budapest, a Csavargók tízparancsolata vagy a Halj meg és nagy leszel!

"Bekerültek irodalmi munkáim is, összesen 1456 oldal a két kötet és 4,5 kiló súlyú, ezért elalvás előtt nem érdemes olvasni. Nem gyűjtöm saját munkáimat, ezért nem beszélhetünk a teljes életműről, de azért majdnem mindent sikerült összegyűjteni" - szögezte le Hobo.

A szerző-előadó elmondta, hogy a Hobo Ludensbe természetesen benne van legnagyobb könyvsikere, az 1982-ben megjelent Rolling Stones-könyv anyaga is. "Először százezer példányt nyomtak belőle, valamennyi elfogyott és 40 ezer forintot kaptam érte. Utána még 30 ezret nyomtak belőle, de az után már egy vasat sem láttam. Nem olvasható viszont a Hobo Ludensben a Vázlat egy Petőfi-oratóriumhoz című munkám, amelyet 1972-ben egy rendőrségi házkutatás során, mivel állítólag kimerítette az izgatás tényállását, lefoglaltak. Később el is feledkeztem erről, amíg aztán évtizedekkel később Csepelen valaki oda nem adta, de sajnos utána elvesztettem, pedig Szirtes Edina Mókussal már terveztük, hogy bemutatjuk" - fűzte hozzá Hobo.

Október 3-án a Nemzeti Színházban Lassú vonat címmel koncerten mutatja be új műsorát, Bob Dylan klasszikus dalainak magyar fordításával. Megjegyezte: a hazai zenésztársadalom lenézi Dylant, mondván, orrhangja van, szövegeit nem értik. "Úgy gondolom, amit mestereinktől kaptunk, kötelességünk továbbadni. Dylan - Viszockij, Jim Morrison, Tom Waits, a Rolling Stones, Allen Ginsberg és mások mellett - a mesterem, a koncerttel legalább a nyitott lelkű emberekhez eljuttatom fontos üzenetét a világról".

Szólt arról, hogy 1968-ban az Új Sympozion című újvidéki magyar nyelvű avantgárd irodalmi újságban olvasott először magyar fordításban Dylan-dalszöveget, ez volt a Desolation Row (A pusztítás során). "Ennek hatására kezdtem szövegeket írni, ennek következménye volt az 1968-ban íródott A Vidám Park éjjeliőre című szövegem, amiből a Vadászat Orgiája lett 1984-ben. Angolul nem tudtam 1968-ban, és megdöbbentem, hogy a rockzene ilyen szövegeket tud létrehozni".

Szerző
2017.09.14 15:18

Színházak éjszakája: Kell a bátorság, a tettek és a jellem

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:10

Fotó: / Mikó Bea
Az Operettben több más mellett a tánctanítás, a Katona József Színházban a kritikákról szóló játékos csoportterápia játszotta a főszerepet és nem mellesleg az egyik városi sétán eltűnt budai színházak nyomában eredhettünk.
Szállj fel szabad madár! - visszhangzott szombat délután a Budapesti Operettszínház házi színpadán. A próbateremként is működő helyszínen legalább negyvenen ropták alkalmi tánckart alkotva. Főként fiatalok, óriási energiával lépkedtek, forogtak, hajlongtak. Karjukat egyszerre emelték, az egyik fiú inge vizes lett, egy másik lány magas sarkú cipőben próbálta tartani a ritmust. A teátrum friss bemutatója, az István a király egyik koreográfiájának megtanulására lehetett jelentkezni. A Színházak Éjszakája sorozatba illesztette be a tánctanítást az Operett. Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Kulin András koreográfusok felváltva mutatták, hogy mit kell csinálni. Negyven perc alatt kell elkészülni. A feladat nehéznek látszott, hiszen a profik egy ilyet nyolc-tíz óra alatt tanulnak meg. Az ambíció és a lelkesedés azonban csodát tett és az első turnus növendékei remekül teljesítettek és a végén tényleg alkalmi tánckarrá váltak. Aztán jöhetett a közös fotózás az utcán a színház előtt is. Peller Anna dedikálta éppen az Operettszínház új magazinjának a címlapját, amin ő látható. Az utcai színpad előtt már délután több százan álldogáltak. Örültek a kedvenceiknek, nem hiszem, hogy néhány közelállón kívül bárkit foglalkoztatott, hogy most folyik a teátrum igazgatói pályázatának hajrája. Könnyen lehet, hogyha létezne még a Budai Népszínház, vagy a hajdani Horváth-kertben álló egykori Budai Színkör, akkor most ott játszanák az István a királyt. De nem léteznek, régen lebontották őket. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai azonban más városi séta mellett ezeknek az eltűnt színházaknak a nyomába invitálták szintén a kíváncsi érdeklődőket. Gajdó Tamás színháztörténész, sétavezető a Budai Sikló Clark Ádám téri bejárata elől indította a túrát. Ott állt az 1861. szeptember 14-én megnyílt Molnár György által alapított Budai Népszínház. Mindössze kilenc évig, utána ugyanis lebontották. Mégis fontos szerepet tölt be a hazai színháztörténetben. Az előadások ugyanis valódi attrakciónak számítottak. Az alapítót a korabeli leírások alapján ellentmondásos, hiú, öntelt figurának tartották, de Molnár igyekezett mindig meglepni a közönséget. Emellett kiváló marketing szemlélet jellemezte, a színház pénztárában árulták a színdarabok dalait. A teátrumnak nem volt ugyan zsinórpadlása, de különböző technikai tükrökkel mégis elérték, hogy a színpadi változások egy illuzionista műsorában elvárható színvonalon jöjjenek létre. Itt jártak először magyar színpadon kán kánt és az akkori tánckarnak olyan tagjai voltak, mint például Jászai Mari. Molnár előadásaiban erőteljesen politizált is, amit a hatalom nem nézett jó szemmel, de végül a saját társulata lázadt fel ellene, ami egyben a színház végét is jelentette. Hasonlóan kalandos története volt a hajdani Horváth-kertben álló Budai Színkörnek. A kör alakú nyári színháznak épült fából készül épületet 1843-ban nyitották meg. 1937-ig tartottak itt nyaranta előadásokat. A két világháború közötti időben operetteket játszottak, az egyik legnagyobb sztár pedig Honthy Hanna volt. Színháztörténetileg szintén meghatározó a Horváth-kert legendája, slágerré vált dal is megörökítette. A hely arról is nevezetes, hogy a zenés darabok mellett Magyarországon itt tűzték először műsorra Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját. Az épületet végül anyagi okokból bontották le. A túra az Attila út egyik háza előtt fejeződött be. Itt élt Csortos Gyula, akinek a fennmaradt háztartási könyveiből sokat megtudhatunk életmódjáról, szokásairól, napirendjéről. Arról ezekben a könyvekben nem esett szó, hogy miként tűrte a kritikát. 
A Katona József Színház színészei szombaton három alkalommal is erről meséltek a Színházak Éjszakája közönségének Kocsis Gergely rendezésében. Szokásos módon a Petőfi Sándor utcai színház környékén nagy volt az érdeklődés. Megérte az izgalom, hiszen a színpadilag nehezen megfogható témából élvezhető jelenetekkel teli színházi órát rögtönöztek a játszók. Ha valaki megkérdez egy színészt, hogy érdekli-e mit írnak róla, a többségük azt mondja: dehogyis. Aztán gyakran később kiderül, hogy fejből idéznek róluk megjelent kritikákat. Szombaton azt játszották el, hogy egy csoportterápia keretében próbálják feldolgozni az írások következményeit. Önironikus, humorral teli szórakoztató est lett belőle. A gyengeségek, hiúságok önfeltáró sorozata, utalva a mai kritikák állapotára, színvonalára is. A Színházak Éjszakája záró partiját a Trip hajón tartották. Több színészekből álló formáció lépett fel. Délután még azt hallgathattuk az Operettben, hogy Szállj fel szabad madár, éjjel pedig Molnár Áron és csapata énekelte nagy elánnal, hogy „fogjunk össze most már a gyűlölködés ellen, kell a bátorság, a tudás, a tettek és a jellem.” És mondja valaki, hogy nem létezik „bekeretezett” éjszaka.
2018.09.23 23:10

Új igazgató kerülhet az Operettszínház élére

Publikálás dátuma
2018.09.23 18:14

Fotó: Népszava/
A társulat a jelenlegi direktort, Lőrinczy Györgyöt támogatja, de a bíráló bizottság többsége inkább Kiss B. Attila pályázatát támogatja. A döntés a miniszter kezében van.
A múlt héten összeült a Budapesti Operettszínház igazgatói pályázatát elbíráló szakmai bizottság. Úgy tudjuk, hogy a miniszternek ajánlatot tevő testület többsége Kiss B. Attila operaénekes pályázatát támogatja. Mint megírtuk, aspirál még a posztra Szente Vajk színész, rendező és a társulat többségének bizalmát élvező Lőrinczy György jelenlegi főigazgató. A bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert a szolnoki és Kirják Róbertet a nyíregyházi teátrum igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen. Úgy tudjuk, hogy ők ketten Lőrinczyt támogatták. Információink szerint a többiek viszont Kiss B. Attilára voksoltak. Ez azért is meglepő, mert elvileg több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag. Úgy tudni Kiss B. pályázatában leendő balettigazgatóként szerepel Apáti Bence balettművész, publicista, aki politikai műsorok rendszeres résztvevője. A döntést a törvény szerint az EMMI minisztere hozza meg harminc napon belül. 
Szerző
2018.09.23 18:14